DILI, (TATOLI) – Deputadu sira, diskute implementasaun rejime espesiál ne’ebé aplika iha Universidade Nasionál Timor Lorosa’e (UNTL), liuhosi plenária Parlamentu Nasionál, ohin.
“Iha rejime espesiál UNTL nia rasik fó dalan atu simu veteranu sira nia oan. Hafoin halo rejistu iha UNTL, ita nia veteranu nia oan sira eskritu hamutuk 7.000 atu tama iha universidade ne’e, maibé ministru ne’ebé mak tutela hakarak simu de’it 500, hafoin mai fali hakarak simu de’it 1.000, hafoin ko’alia fali dehan atu simu de’it 1.500, entaun restu ne’e atu tau iha ne’ebé”, kestiona deputada hosi bankada opozisaun FRETILIN, Maria Angélica Rangel.
Nia afirma veteranu sira nia oan iha estatutu kombatente libertasaun nasionál fó dalan no previléjiu hanesan saúde, edukasaun.
“Sira nia aman, sira nia inan fó vida tomak ba nasaun ne’e, serake sira la merese hetan edukasaun ne’ebé mak dignu iha UNTL”, tenik.
Hatan ba kestaun ne’e, deputada bankada Kongresu Nasionál Rekonstrusaun Timor (CNRT-sigla portugés), Albina Marçal Freitas, hateten rejime espesiál presiza mós iha regra.
“Ha’u hanoin rejime ne’e iha kedas UNTL, maibé tuir ha’u nia hanoin tanba ha’u mós veteranu, presiza iha mós regras. Tuir informasaun rejime ne’e fó oportunidade totál hamutuk 2.896, tanba rejime espesiál tuir matadalan operasionál hamutuk 440 ne’ebé husi planu UNTL nian”, katak.
Hodi haktuir, akontesse foin lalais iha kinta, ministériu rasik simu totál ne’ebé maka’as tebes hamutuk 6.788, hafoin tuir mai iha rejime jerál operasionál espesiál hamutuk 9.183.
“Ha’u hanoin husi totál ne’ebé aas tebes, iha rekursu umanu iha UNTL rasik, nune’e mós fasilidade UNTL la konsege atu simu ho totál ida boot hanesan ne’e”, dehan tan.
Nia hatutan: “Ita hotu hakarak karik ministru iha disponibilidade atu mai hatan iha parlamentu nasional ba preukupasaun sira ne’ebé mak relasiona ho veteranu sira nia oan”.
Veterana ne’e mós informa tan, ministériu relevante orsida loraik tuku 15.00 sei tetu no halo desizaun ikus hodi bele hato’o ba públiku.
Ministru Reforma Lejislativa no Asuntu Parlamentár hateten governu sei informa ba UNTL no fiar parte ministériu sei halo esforsu atu garante asesu ba kuota mesmu dala ruma iha dezafíu.
“Sei hasoru dezafíu ida atu halo balansu entre garante asesu no garante kualidade, tanba ne’e sei komunika ho parte relevante, hafoin ministériu bele hasai dúvida sira”.
Nia dehan tan: “Governu laiha intensaun halo diskriminasaun ba veteranu nia oan sira, soke ita hasoru realidade fatin, kapasidade instituisaun UNTL rasik la to’o hodi simu demanda ne’ebé boot ba sidadaun hotu”.
Entretantu to’o notísia ne’e fó sai, Tatoli seidauk hetan klarifikasaun husi parte Ministériu Ensinu Superiór, Siénsia no Kultura no UNTL rasik.
Jornalista: Julia Chatarina
Editora: Rita Almeida
