DILI, 01 jullu 2020 (TATOLI) – Iha tinan 2020 no 2021, VIII Governu Konstitusionál fó prioridade atu halo diskusaun ho Parlamentu Nasionál (PN) ba esbosu Kódigu Mineiru tanba ho lejizlasaun maka ne’e bele regula atividade rekursu minerál iha Timor-Leste.
Ministru Petróleu no Minerál, Victor da Conceição Soares, hateten proposta Kódigu Mineriu ne’e kaduka ona iha tanba ne’e iha tinan 2020 no 2021 sei fó prioridade atu inisia fali no lori fali proposta lei ne’e ba PN atu halo diskusaun no aprovasaun.
“Ha’u hasoru ona dirijente instituisaun outónomu rua hanesan Autoridade Nasionál Petróliu no Minerál (ANPM) no Timor GAP maibé sira ejize atu esbosu Kódigu Mineiru ne’e tenke aselera. Tanba ne’e, Governu ne’e sei foku duni ba Kódigu Minieru ne’e atu dudu proposta lei ba Parlamentu hodi avansa ba diskusaun no aprovasaun,” tenik Ministru Víitor ba Agência Tatoli, iha Palásiu Governu, kuarta ne’e.
Foku ba esbosu lejizlasaun ne’e, Ministru Victor hateten durante ne’e investór estranjeiru hakarak mai investe iha área minerál maibé laiha regulamentu ba atividade minerál tomak husi faze inísiu hanesan peskiza to’o iha faze desmantelamentu.
Ho nune’e, nia dehan Governu liuhosi Ministériu Petróliu no Minerál (MPM) deside ona atu avansa ho esbosu Kódigu Mineiru ne’ebé iha ona PN atu kontinua avansa ho esbosu ne’e.
Antes ne’e, Vise-Prezidente ANPM ba asuntu Esplorasaun no Esploitasaun Minerál, José Gonçalves husu Governu no PN tau importánsia ba diskusaun esbosu Kódigu Mineiru tanba ho lejizlasaun ne’e bele regula atividade minerál iha Timor- Leste.
Tuir nia, lei ne’e importante tebes ba dezenvolvimentu rekursu setór minerál tanba bele loke dalan ba esplorasaun rekursu minarál, liuliu minerál pezadu sira ne’ebé la hola parte iha ámbitu aplikasaun diploma ministérial ne’ebé iha.
Nune’e, nia husu orgaun soberanu sira fó prioridade ba lejizlasaun ne’e hodi diksute atubele komesa ona esplorasaun rekursu minerál tanba daudaun ne’e iha pedidu barak husi empreza barak, maibé seidauk iha lei atu regula no kontrola.
Bainhira proposta lei ne’e sai ona lei, Timor-Leste iha ona pozisaun forte hodi halo negosiasaun ho investidór sira mai investe no bele asegura Estadu nia interese kona-ba rekursu naturál sira iha rai maran.
Planu asaun estratéjiku ANPM ba tinan 2020 kontinua foku ba diskusaun kódigu mineiru to’o hetan hetan aprovasaun no bele implementa iha Timor-Leste.
Iha lejizlasaun ne’e informa rekezitu tékniku, saúde, seguransa no rekezitu ambientál balun ne’ebé liga ba lei lisensiamentu ambientál nian no ko’alia kona-ba rejime empregu no rejime provizaun ba sasán no servisu, inklui sei kobre tán asuntu barak.
Proposta lei ne’e regula tipu lisensa oioin ba seña minerál ho valór ekonómiku ki’ik-oan, indústria minerál no mós seña minerál ho valór ekonómiku boot
Bazeia ba estudu prelimináriu husi Institutu Petróliu no Jeolojia, hatudu katak minerál barak ho valór ekonómiku maka nasaun bele aproveita hanesan rekursu naun metáliku, hanesan simentu iha Kablaki no Baucau, mármore, osan-mean no seluk tan.
ANPM iha ona regulamentu sira hanesan diretiva Ministériu númeru 001/11/11/02 kona-ba estrasaun ba fatuk no rai-henek sira iha eskalaun ki’ik, Diploma Ministeriál 1/2008, 30 jullu 2008 kona-ba prosedementu jerál kona-ba materiál konstrusaun ho rekezitu báziku prosesu lisensiamentu, Diploma Ministériál 1/2009 augustu 2009 kona-ba bandu estrasaun ba rai-henek tasi.
Diploma Ministérial 2/2014, 19 fevereiru 2014 kona-ba lista rekezitu sira ba aplikasaun lisensa estrasaun materiál konstrusaun no Diploma Ministeriál 64/2016 kona-ba estrasaun materiál konstrusaun fatuk ornamentál sira no materiál transformadora no Diploma Ministeriál 64/2016 ne’ebé ko’alia kona-ba peskiza no esplorasaun ba materiál konstrusaun, materiál transformadora no fatuk ornamentál sira balun iha territóriu Timor-Leste.
Antes ne’e, iha outubru 2019, Komisaun D ne’ebé trata asuntu Ekonomia no Dezenvolvimentu hahú halo audiénsia ho autoridade kompetente hanesan ANPM, Ministériu Petróleu no Rekursu Minerál (MPRM iha VII Governu), inklui Sekretaria Estadu Ambiente (SEA), maibé tanba laiha kontinuasaun proposta ne’e sai kaduka.
Jornalista: Florêncio Miranda Ximenes
Editora: Julia Chatarina
