DILI, 21 marsu 2021 (TATOLI)—Poeta no Eskritór, Yohanes Manhitu, hateten poezia nu’udar obra literária rezultante hosi espresaun no sentimentu ema-ida nian liuhosi linguajen ligada ho ritmu, dimensaun, estrofe no kompozisaun letra sira, no poezia nu’udar intrumentu hodi espresa sentimentu ho Liberdade.
Yohanes Manhitu hatutan, iha mundu ne’e selebrasaun loron oioin inklui poezia no presiza uza didi’ak momentu espesiál ida-ne’e hodi hanoin no haree fila-fali poezia nia papél importante iha viajen sivilizasaun mundu nian liuliu iha Timor-Leste.
Notísia Relevante: Sandra Tilman: “Poezia hanesan mundu supranaturál”
“Ba ha’u rasik, poezia sai instrumentu ida be kapaas tebes hodi fó hanoin no mós sentimentu sira ho liberdade. Poezia tulun ema atu kadi ninia neon no laran atu hadi’ak ninia moris. No, liuhosi poezia, ho ninia forma oioin, ema ida bele fahe ninia hanoin no mós sentimentu sira ho mundu, lahó baliza ka fronteira nasionál ruma,” Poeta Yohanes Manhitu informa ba Agência TATOLI iha ámbitu komemorasaun Loron Mundiál Ba Poezia ne’ebé mundu tomak selebra iha kada 21 marsu, liuhosi rede sosiál, domingu ne’e.
Poeta ne’e haktuir, hori uluk kedas rai-Timór riku ho poezia no poeta. Tanba, nia dehan, molok hahú kontaktu ho rai seluk no hetan influénsia hosi li’ur, bei-ala sira kria no haburas tiha ona poezia ho forma tradisionál iha lian Timór idak-idak nian.
Nia dehan, ho espíritu kreativu ida-ne’e, timoroan ne’ebé de’it bele haburas ninia kreatividade iha mundu literáriu. Ho nune’e, nia dehan, poeta sira iha Timor-Leste bele hili livremente hodi hakerek ho lian Timór sira ka ho lian sira seluk, hanesan lian portugés no inglés.
Iha tinan rua liubá, Poeta Yohanes fó-sai tiha livru Lirik Santalum: Kumpulan Puisi Dawan dan Tétun ho dengan terjemahan Indonesia (Lirik Santalum: Kolesaun Poezia Dawan no Tétun ho Tradusaun ba Lia-Indonézia; Yogyakarta: Diandra Kreatif, Maiu 2019).
Livru ida-ne’e mosu hamutuk ho livru Gitanjali (Sítnatas) (Yogyakarta: Diandra Kreatif, Maiu 2019), nia halo tradusaun dahuluk ba lia-dawan (lia-baikenu) hosi Rabindranath Tagore (poeta boot hosi rai-Índia, premiadu Nobel Literatura nian iha tinan 1913) nia livru premiadu Nobel Gitanjali (Song Offerings) (New York: The Macmillan Company, 1913). Iha livru Lirik Santalum ne’e, akumula poezia orijinál 56 ho Tétun Ofisiál ho sira-nia tradusaun ba lia-indonézia.
Poeta ne’e hakerek poezia ho lia-Tétun hori tinan 2002, hahú ho poezia ida ho títulu “Loraik Ida Iha Lifau” (hetan iha pájina 130-131, livru LIRIK SANTALUM). Nu’udar Timoroan, kontinua hakerek nafatin poezia ho lian dawan (baikenu) no Tétun alende lian sira seluk, hanesan lian indonézia, malaiu-Kupang, inglés, fransés, españól, no esperanto (la lingvo internacia).
Poeta ne’e mós hakerek tiha ona Kamus Indonesia-Tetun, Tetun-Indonesia (Jakarta: PT Gramedia Pustaka Utama, Jullu 2007; parte ‘Pendahuluan’, pájina XI), oras ne’e, lia-Tétun mós buras daudaun iha rai-Indonézia, entre lian sira seluk be namkari iha Nusantara tomak.
Ne’e-duni, nia dehan, merese tau atensaun nu’udar Timoroan no poezia sira-ne’ebé mosu ho lia-Tétun sei hatudu moos liu, lian Timór ida-ne’e nia prezensa iha rai-Indonézia (Timor-Leste nia rai-viziñu besik liuhotu), liuliu iha parte loromonu rai-Timór nian (NTT).
Alende hakerek poezia ho lia-Tétun, Poeta ne’e mós tradús poezia ba lia-Tétun hosi lian seluk, liuliu hosi lia-españól. Tradusaun sira-ne’e mosu tiha ona iha antolojia poezia multilíngua oioin iha rai-li’ur, hamutuk ho nia tradusaun sira ba dalen indonézia, dawan, no málaiu-Kupang.
“Iha ámbitu dijitalizasaun ne’e, Timor-Leste, hanesan rain sira seluk, bele dezenvolve poezia ho dalan oioin. Tanba dezenvolvimentu poezia ne’e dala ruma sai buat pesoál ida, ema idak-idak bele hamosu livremente ninia poezia sira ho forma dijitál iha facebook, blog, sítiu internet no YouTube,” nia dehan.
Ho dalan ida-ne’e, poeta sira hosi Timor-Leste bele troka esperiénsia no matenek ho ema ruma iha parte ka lidun seluk mundu nian. Alende ida-ne’e, institutu ka fundasaun governamentál ruma (iha área kultura nian) bele tulun halibur no depois halo dijitalizasaun ba (livru) poezia sira-ne’ebé poeta timoroan sira hakerek tiha ona.
Nia hatutan, arkivu dijitál be importante ida-ne’e bele fó-sai iha internet no lee-na’in sira iha-ne’ebé de’it bele hetan asesu luan ba knaar literáriu ua’in liu, ne’ebé mai hosi poeta jerasaun tuan no foun sira. Poezia bele dezenvolve tanba ema ida badinas lee obra no depois banati-tuir ema seluk nia prosesu kreativu.
Poeta Yohanes Manhitu konsidera kakerek poezia no lee poezia ne’e universál tanba ema hakerek poezia no lee poezia ho lian rai-na’in, lian nasionál, ka lian internasionál. Liuhosi poezia, ema ida bele hato’o mensajen ruma ba ema seluk ho forma ida be furak no oin-ketak, la hanesan ho forma komunikasaun bainbain nian.
“Ita hatene katak literatura, liuliu poezia, ne’e rikusoin kulturál ida be importante tebe-tebes. No bazea ba kultura, poeta sira bele kria obra sira-ne’ebé reflete valór hosi sira-nia kultura rasik. Buat ida-ne’e bele tulun dezenvolve poezia ida-ne’ebé nato’on ho sira-nia gostu no bele hatudu sira-nia identidade,” nia haklaken.
Esperiénsia ne’ebé Poeta Yohanes hetan, atu bele tulun mantein no haburas lian rai-na’in sira liuhosi poezia, tantu orijinál tantu tradusaun. Iha situasaun hanesan pandemia ne’e, Yohanes hili hela iha uma hodi hakerek, lee, ka tradús poezia ruma, ne’ebé akompña ho kafé kopu ida no múzika instrumentál ruma bele halo momentu ne’e poétiku liután.
Yohanes la hatene tanbasá mak gosta no hadomi liu mundu poezia, maibé domin ba poezia ne’e mosu de’it no hetok kleur hetok kle’an no sente poezia hakbesik ba nia hosi espresa sentimentu.
“Ida-ne’e mosu tiha ona iha ha’u-nia poezia ida ho títulu ‘Poezia Bolu Ha’u Nafatin’ (hetan iha pájina 178, livru LIRIK SANTALUM). Baibain, ita rona ema ruma ko’alia katak (hakerek) poezia sei nunka halo ita sai riku ho osan. Maibé, liafuan sira-ne’e nunka halo ha’u husik hela poezia. Karik, ida-ne’e mak forma seluk hosi “O amor é cego” (portugés, Domin ne’e matan-delek),” Poeta ne’e espresa.
Tanba ne’e, nia husu ba Governu, poeta sira no juventude Timor-Leste sira-ne’ebé hadomi poezia, ho neon no laran, hato’o rahun kmanek loron mundiál poezia mundiál nian, atu espera poezia sei moris no buras nafatin iha Timor-Leste tomak no hametin rai ida-ne’e nia kultura.
Yohanes Manhitu nu’udar hakerek-na’in no tradutór ne’ebé hadomi lian no literatura. Nia mak hakerek Kamus Indonesia-Tetun, Tetun-Indonesia (Jakarta: PT Gramedia Pustaka Utama, Jullu 2007), Kamus Portugis-Indonesia, Indonesia-Portugis (Jakarta: PT Gramedia Pustaka Utama, Dezembru 2015), Tétun, a language for everyone/Tétun, Lian Ida Ba Ema Hotu-Hotu.
Nune’e mós a Comprehensive Course Book for English-speaking Learners of Tetum (New York: Mondial, Agostu 2016), A Walk at Night-Une promenade de nuit: A Collection of English and French Poems (Antwerp: Eldonejo Libera, Dezembru 2017). Lirik Santalum: Kumpulan Puisi Dawan dan Tétun dengan Terjemahan Indonesia (Yogyakarta: Diandra Kreatif, Maiu 2019), no livru sira seluk.
Jornalista: Evaristo Soares Martins
Editór: Cancio Ximenes
