VIQUEQUE, 03 dezembru 2021 (TATOLI)-–Ministériu Agrikultura no Peska (MAP) no Food and Agriculture Organization (FAO), iha sesta ne’e, komemora konservasaun agrikultura ba dahuluk iha suku Luka, postu Viqueque villa, munisípiu Viqueque.
Tuir Diretór Jerál MAP, Cesar José da Cruz, atividade ne’e hanesan komemora produsaun prinsipál ba konservasaun agrikultura époka 2021/2022, ho teknólojia konservasaun agrikultura no prátika hirak ne’ebé ministériu promove ona, ho apoiu finanseiru hosi Uniaun Europeia (UE) no asisténsia téknika hosi FAO.
“Grupu to’os-na’in hamutuk 110 iha munisípiu ualu finaliza ona planu hasa’e eskala konservasaun durante époka dahuluk oin mai, ne’ebé iha to’os-na’in hamutuk 2.250 adapta ba prátika koservasaun agrikultura iha rai ektare 1.450 iha tinan ne’e, ho apoiu hosi parseiru sira liuhosi projetu ne’ebé implementa,” Diretór Jerál informa ba Agência TATOLI, iha suku Luka.
Durante prátika ne’ebé realiza iha novembru, to’os-na’in sira hetan prátika ho apoiu hosi MAP no FAO, ne’ebé fornese fini batar hamutuk kilograma 5.945 no produtu agríkola seluk tan ba adaptadór foun no MAP fornese servisu preparasaun ba rai (rolling) atu adopta.
“Iha eventu ne’e, partisipante sira bele observa atividade rolling hodi prepara rai ba konservasaun agrikultura nia kultivasaun. Ha’u kontente ho taxa adaptasaun agrikultura konservasaun tinan ne’e, hasa’e produtividade agrikultura ba kolleta bázika liuhosi odosaun ba prátika agrikultura sustentável ne’ebé bele prezerva fertilidade rai no ambiente hanesan prioridade ba Ministériu Agrikultura no Peska,” nia akresenta.
Notísia relevante: MAP Viqueque distribui fini batar ba povu agrikultór
Teknolojia no prátika konservasaun agrikultura nian, bainhira adapta ho kontestu lokál, fó solusaun prátiku ba intensifikasaun agrikultura sustentável.
Nune’e, Dirijente ne’e husu parseiru sira atu mantein kolaborasaun ba tempu naruk hodi kontinua hasa’e inisiativa produsaun.
Konservasaun agrikultura fasilita agrikultór ba preparasaun rai
Iha fatin hanesan, Administradór munisípiu Viqueque, Januário Soares ‘Bolly’, agradese ba apoiu EU no FAO, ne’ebé esplika ona vizaun produsaun agrikultura iha nia jurizdisaun ho planu atu konverte prátika agrikultura ne’ebé iha ona ba konservasaun agrikultura.
“Ha’u hanoin aprovasaun ba konservasaun agrikultura ne’e hanesan alternativa ne’ebé bele fasilita agrikultór sira iha kontestu menus servisu, ba preparasaun rai no fila-rai. Kustu ba kombustível no preparasaun uza maneira agrikultura tradisionál $40 ba kada ektare rai, enkuantu kustu preparasaun rai konservasaun ho $5 de’it no uza tratór kiik roda rua,” nia dehan.
Nune’e, autoridade munisipál ne’e husu ba parseiru atu hametin implementasaun konservasaun agrikutura iha suku sira seluk hodi bele hetan adoptasaun importante ne’ebé presiza, hodi atinje mudansa tempu naruk ba prátika agríkola iha Viqueque.
Iha biban hanesan, Reprezentante FAO, Claudino Nabais, hateten, rezultadu sira ne’ebé hetan ona hosi projetu Pro-Resilencia II to’ o agora, liu ona planu orjináI.
“Iha époka ne’e, agrikultór barak iha ona asesu ba solusaun prátiku intensifikasaun ai-han sustentável. Konservasaun agrikultura sai transformadór iha kontestu Timor-Leste, ne’ebé atu tesi no sunu du’ut ho objetivu prodúz ai-han báziku. Konservasaun agrikultura hanesan parte ida hosi solusaun no asegura transformasaun agrikultura tomak, tanba ne’e importante atu koko no hasa’e eskala solusaun seluk ba agrikultura ne’ebé sensível ba klima, ba utilizasaun rai seluk hanesan rai irrigasaun, kultivu no ai-laran,” nia dehan.
Tanba ne’e, nia konsidera presiza aprosimasaun ida kona-ba jestaun panorama, ne’ebé iha nesesidade atu kontinua ba oin to’o époka tinan 2021/2022, ho objetivu atu kontinua dezenvolve esforsu hamutuk ba transformasaun sistema agríkola ba intensifikasaun agríkola sustentável.
“Ita halo avaliasaun kona-ba konservasaun agrikultura iha Timor-Leste, hatudu katak teknolojia ne’e fó dalan ba agrikultór sira atu aumenta produtividade ba tonalada ida iha kada ektare iha media (rata-rata). Ida-ne’e bele hamenus tempu ne’ebé agrikultór gasta iha to’os ba preparasaun rai, liuliu ba knaar ne’ebé feto sira halo hanesan hamoos du’ut. Tanba ninia benefísiu barak,” nia dehan.
Konservasaun agrikultura mós bele kontribui ba transforma setór agrikultura hodi sai produtivu no sustentável liu.
Seremónia ne’e partisipa hosi reprezentante veteranu, grupu agrikultór no autoridade lokál sira.
Jornalista : Vitorino Lopes da Costa
Editora : Julia Chatarina
