DILI, 19 juñu 2022 (TATOLI)—Ministru Adminitrasaun Estatál (MAE), Miguel Pereira de Carvalho, hateten VIII Governu Konstitusional liuhosi MAE hakarak povu Timor-Leste hela iha fatin ne’ebé dignu no di’ak.
Governante ne’e hateten kestaun ne’e bainhira inaugura Uma Kbiit Laek iha aldeia Nera, suku Ulmera, postu adminiatrativu Liquiça Vila, munisípiu Liquiça.
Notísia Relevante: Governu sei identifika uma-kain 6.000 sai benefisiáriu UKL+
“Ha’u hato’o ba ita-boot sira katak VIII Governu Konstitusional ida agora dadauk ne’e nia planu hakarak atu nia povu sira tuur iha fatin ne’ebé mak dignu. La’ós katak ita-boot sira agora dadauk ne’e hela iha fatin ne’ebé la dignu, soké infelizmente labele ba ema hotu-hotu lai maibé hahú uluk husi ema-ne’ebé mak vulnerável no ema kbiit laek sira depois maka sei halo tan ba sira seluk,” Governante ne’e hateten liuhosi komunikadu imprensa ne’ebé Agência TATOLI, asesu domingu ne’e.
Iha tinan kotuk, nia dehan, Governu halo de’it uma tolu mak iha suku Ulmera no tinan ida ne’e sei halo tan iha suku no postu administrativu Bazartete.
Tanba VIII Governu nia priopridade la’ós atu halo buat ne’ebé mak bo’ot maibé nia prioridade liu ba nia povu sira-ne’ebé mak kbi’it laiha no tinan oin mai sei halo tan, no espera Governu ida foun mai sei halo programa ne’e ba povu sei barak liután.
“Maibé ha’u kontente mai to’o iha ne’e hodi haree sasán kompletu iha benefisiáriu nia uma ne’e,” nia dehan.
Iha programa VIII Governu Konstituisionál prioritiza kona-ba abitasaun no bainhira Governu define atividade ne’e ho objetivu prinsipál garante moris di’ak sidadaun nian kontribui ba redús ki’ak.
Iha tinan fiskál 2021, MAE liuhosi Programa Nasional Dezenvolvimentu Suku (PNDS) konstrui Uma Kbiit Laek (UKL) hamutuk 1.254, ne’ebé nia progresu iha munisípiu hotu la’o di’ak no hetan apresiasaun boot hosi komunidade ne’ebé hetan benefísiu direta.
Enkuantu, iha tinan 2022, Governu liuhosi Ministéiru Finansa (MF) aloka orsamentu besik millaun $8 atu kontinua programa refere maibé ida-ne’e la to’o atu hala’o iha suku hotu-hotu tanba redusaun 75% hosi orsamentu ne’ebé aloka iha tinan ida-ne’e.
Iha OJE 2022, Parlamentu Nasionál aprova orsamentu millaun $63,6 ba tinan fiskál 2022 hodi konstrui Uma Kbiit Laek 10 kada suku iha territóriu nasionál.
Jornalista : Osória Marques
Editór : Cancio Ximenes
