JUSTISA, HEADLINE, MUNISÍPIU, OÉ-CUSSE (RAEOA)

Juiza Florência Freitas hetan asalta iha Oé-Cusse

Juiza Florência Freitas hetan asalta iha Oé-Cusse

Ilustrasaun.

OÉ-CUSSE 06 marsu 2023 (TATOLI) – Juiza Florência Freitas, hetan hetan asalta hosi mane ida ho inisiál J iha Rejiaun Administrativa Espesiál Oé-Cusse Ambeno (RAEOA).

Juiza Florência Freitas, haktuir, mane ne’e la’os ema Oé-Cusse oan, maibé nu’udar mane foun ida iha Oé-Cusse no daudaun ne’e hala’o servisu nu’udar enjeñeiru iha mega projetu sira iha O’e-Cusse.

“Nia hola feto ona, maibé agora nia problema ho nia feen, entaun nia ba hela iha kos iha bairru Mahata, mumentu nia ba, kos na’in informa kedas ba nia katak, juiza ida mós kos hela iha fatin ne’e, entaun ami kos viziñu,” Juiza Florência Freitas, informa ba jornalista sira iha tribunál Oé-Cusse, segunda ne’e.

Nia informa, situasaun ne’e akontese tanba laiha seguransa ba juiza ne’e rasik, nune’e sidadaun ne’e rasik livre halo asaltu, maibé la konsege rezulta buat ruma tanba iha momentu ne’e hetan kedas ajuda hosi nia kolega sira.

Juiza direitu ne’e haktuir, kazu ne’e akontese iha loron 01 marsu 2023, iha tuku 12:30 kalan, iha mane pesoál ida maka tama ba rezidénsia (kos) hodi hakilar, ho liafuan má no iha liafuan refere ba juiza atu tama kuartu laran iha kalan ne’e.

“Entaun ha’u konsege halo prevensaun liuhosi telefónika, ha’u liga ba ha’u-nia kolega juiz mane na’in-rua, liu de’it menutu 30, sira to’o duni fatin, depois mak ha’u foin sai hasoru, ha’u nakdedar sente ameasadu ho ha’u-nia an rasik, situsaun ne’e, ha’u trauma no ta’uk liután iha kalan ne’e,” nia dehan.

Tanba sente tauk no trauma, juiza ne’e rasik kontinua kedas halo presta deklarasaun iha Komandu Polísia Nasionál Timor-Leste (PNTL) Oé-Cusse, iha loron 02 marsu.

“Ha’u hato’o ona keixa, ne’e servisu polísia nian, atu aprezenta mai iha Ministériu Públiku, ha’u mós foti ona auto-notísia mai ona iha prokuradór atubele avansa atu sai hanesan akuzasaun ka faktu ida-ne’ebé maka nia tenta atu halo mai ha’u-nia moris ,” nia katak.

Tuir nia, hanesan sidadaun ida, iha koñesimentu kona-bá lei uitoan, presiza hato’o keixa, atu mai maka krime iha ka laiha ne’e buat ketak ida.

Maibé senti tauk, keta nia la’o halo vizilánsia iha residénsia, tauk tama fali liuhosi janela ka harahun vidru sira, entaun tenke kontaktu lalais ba kolega sira hodi hetan salvasaun iha kalan ne’e.

“Ha’u tama iha lensol ne’e, mak ha’u liga, pór favór kolega sira bele mai lalais agora ajuda ha’u, tanba iha mane ida mai iha-ne’e, hakarak tama mai ha’u-nia kuartu, favór mai lalais agora, no ha’u koko besik telefone iha odamatan, sira mós rona hakilar ne’e, entaun konsege mai lalais, tanba mane ne’e mai dere baku odamatan hodi hakilar obriga-aan nia tenki tama mai ha’u-nia kuartu,” nia konta.

Tuir nia, bainhira akontesimentu ne’e liu tiha loron balu, mane ne’e konsege tenta atu husu perdaun maibé la’os direita.

“Nia husu duni perdaun deskulpa ba ha’u, maibé liuhosi nia kolega sira, la’ós ba direita hasoru ha’u, entaun ta’uk tán, bele repete tán iha futuru, entaun presiza prosesa nune’e bele iha koñesimentu uitoan kona-bá saida mak kazu ka krime ruma ita halo,” nia katak.

Jornalista: Abílio Elo Nini
Editór: Evaristo Soares Martins

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!