iklan

EDUKASAUN, DILI

ME presiza kria kurríkulu ne’ebé adapta ho ambiente TL nian

ME presiza kria kurríkulu ne’ebé adapta ho ambiente TL nian

Profesora sira akompaña hela estudante Eskola Ensinu Báziku Canossa iha sala aula, hafoin Governu hasai sirkular hodi reativa fali aula prezensiál ba eskola sira iha Dili laran, segunda (20/09/2021). Imajen TATOLI/António Gonçalves

DILI, 03 abríl 2024 (TATOLI)—Konsilleiru Eskola Ensinu Sekundáriu Privadu Nobel da Paz, Lourenço Ximenes, hateten Ministériu Edukasaun (ME) presiza kria kurríkulu ne’ebé adapta ho ambiente Timor-Leste (TL) nian no labele troka hela de’it.

“Ha’u-nia rekomendasaun ba Governu Konstitusionál dasia ne’e, atu tau prioridade ba área edukasaun nian, tanba rekursu umanu ne’e importante. Entaun, ita presiza hadi’a kurríkulu ne’ebé adapta ho ambiente Timór nian. Kurríkulu ne’e tenke ekilibriu no tenke konsulta parte hotu. Tanba kurríkulu ida agora ne’e ha’u haree Governu ida-idak sai ba halo ninian, katak iha hela de’it mudansa bainhira troka governasaun. Ita-nia hakarak ne’e kruríkulu ida de’it, nune´e atu sé de’it mak ukun karik kontinua uza de’it ona,” Konsilleiru ne´e hateten ba Agência Tatoli, iha nia kna’ar fatin, Kintál-boot, kuarta ne’e.

Ho mudansa ne´e, tuir nia, sempre fó impaktu ba prosesu aprendizajen no profesór ne’ebé hanorin, tanba ne´e presiza tau atensaun ba asuntu ne’e.

Aleinde ne’e, nia sujere ba Governu katak livru manuál profesór no manuál alunu ne’e presiza troka no tenke iha mudansa, tanba livru sira-ne’e dezde primeiru Governu to’o agora no dodook hotu ona.

“Baihira ita hanorin iha eskola ida tenke iha manuál livru ho manuál alunu ne’ebé guia ita hodi hanorin, tanba livru ne’e importante. Iha nivel edukasaun aas, iha ema balun ne’ebé lisensiatura ho dotouramentu maibé iha lingua indonézia, entaun difikuldade mai fali ita tanba livru sira-ne’e adapta hotu ho lingua portugés hotu mak haruka mai,” nia hateten.

Nia dehan, hosi ne’e mak sai difikuldade iha transformasaun koñesimentu ne’e rasik ba estudante, entaun guia do prefesór mak importante loos.

Kona-ba ezame primeiru periódu, nia hateten, buat hotu la’o di’ak maibé difikuldade mak saladeaula ne´e iha 10 de’it, ne’ebé kobre eskola rua, pre-eskolár no sekundáriu nian.

“Ami iha difikuldade mak konstrusaun edifísiu eskola, entaun ita fahe ba turnu tolu. Eskola sekundáriu ezame hahú dadeer 08h00 to’o lorokraik 14h00. Eskkola Ensinu Báziku terseiru siklu ha’u 14h00-17h00, nune’e labele difikulta ba ezame ne’e rasik, tanba ita iha saladeaula 10 de’it,”  nia dehan.

Diretór Eskola Nobel da Paz, Jeremias de Jesus, hateten saladeaula 10 ne’e, hodi akumula estudante ensinu báziku terseiru siklu hamutuk 370 no ensinu sekundáriu hamutuk 1.200-resin.

“Ami-nia eskola ida-ne’e ema hatene katak mesak estudante ne’ebé hasai hosi eskola seluk, ami simu no eduka sira, ami lahanoin dehan atu la simu, ne’e lae. Tanba ami eskola privadu ne’e tenke simu no buka oinsá atu hadi’a sira no sai ema ne’ebé matenek. To’o agora iha estudante barak hetan fatin di’ak,” nia dehan.

Totál profesór hamutuk 66 no hosi númeru ne´e profesór permanente hamutuk ema na´in-24, no proefór seluk ne’e kontratadu inklui ho seguransa eskola nian.

Entretantu konstrusaun eskola Nobel da Paz ne’e atinje ona 75%, tanba hein finaliza Janela no taka zinku de’it. Edifísiu foun ne’e iha saladeaula neen, maibé sala ida ba sintina no ida ba eskada nian hodi sae ba leten no leten sala neen kompletu, maibé ida-ne’e foin planu ho nia osan $100.000 no la inklui ho sala neen leten nian.

Estudante Modesta da Costa hateten, saladeaula menus maibé laiha difikuldade tanba eskola ne’e fahe turnu tolu.

“Ba ha’u laiha difikuldade ligadu ho fasilidade hanesan saladeaula tanba foin mak iha faze konstrusaun ba ami-nia eskola foun,” nia hateten.

Jornalista : Osória Marques

Editór      : Cancio Ximenes

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!