BOBONARO, 05 abríl 2024 (TATOLI) – Sekretariu Autoridade Munisipál Bobonaro ba Asuntu Sosiál, Júlio Carvalho Caeiro, preokupa ho animál asu no busa ne’ebé durante ne’e sempre halo movimentu livre iha arreadór Ospitál Referál Maliana.
Júlio Carvalho Caeiro, hato’o kestaun ne’e tanba virus rabies afeta asu ho busa hafoin transmite ba ema.
Nia hato’o preokupasaun referidu, tanba foin lalais ne’e virus Raiva hamate ona sidadaun timoroan ida hosi Rejiaun Administrativa Espesiál Oe-Cuse Ambeno RAEOA.
Notísia relevante: Timoroan ida mate ho virus Rabies iha HNGV
“Ita-nia ospitál Maliana ne’e asu tama hanesan foto model ne’e, asu ho busa konsentra iha laran hotu, agora ita (Saúde) mai ko’alia konaba Rabies, maibé iha ospitál rasik asu tama sai livre, la hatene tama hosi ne’ebé. Ida-ne’e ita bele ko’alia prevene, maibé asu ne’e mak moras kona karik atu halo nusá,” nia ko’alia liuhisu enkontru advokasia entre Ministériu Saúde no Autoridade Munisipál Bobonaro, ne’ebé realiza iha Kámara Eklejiástika tuan Dioseze Maliana, tersa ne’e.
Nia dehan, situasaun referidu akontese mós iha Sentru Saúde sira liuliu iha sala maternidade.
Notísia relevante: Kazu asu tata ema iha Oé-Cusse sa’e ba 40
Ba kestaun ne’e, Diretór Ezekutivu Ospitál Referál Maliana, Boudaloue Fernandes Moniz, rekoñese asu no busa movimenta livre duni, maibé komunidade sira iha li’ur mak hakiak.
Nia argumenta, animál hirak-ne’e tama sai livre tanba arreadór ospitál luan, nakloke ba ema hotu, maibé nia konfirma durante ne’e seidauk akontese asu tata pasiente no ema ruma.
“Asu ho busa sira-ne’e la’os tanba rabies mak nia mai barak iha-ne’e, tanba iha ospitál ne’e hahan barak, maibé asu ne’e la’ós Ospitál nian,” nia katak.
Diretór Moniz subliña, ekipa vasinadór sira hosi Ministériu Agrikultura, Pekuária, Peska no Floresta vasina ona asu maus médiku sira-nian, maibé ba asu sira livre iha ospitál laran ne’e seidauk.
“Asu sira iha komplex laran ne’e seidauk vasina, tanba asu sira-ne’e boot hotu, si’ak, sé mak barani atu kaer, maibé ekipa sira kontaktu ba nasionál atu lori rede mai kail tiha mak foin vasina, ami hein no ami husu sé mak sente asu na’in bele mai ajuda kaer hodi Vasina,” nia fó hanoin.
Tuir dadus animál iha munisípiu Bobonaro neʼebé hetan ona vasinasaun antirabiótika faze dahluuk ho totál asu 4,817, busa 150 no lekirauk 30. Enkuantu dadus ne’e rekolla hosi suku sira besik iha fronteira ne’ebé pertense ba postu administrativu Balibo, Maliana, Lolotoe no estende tan ba faze daruak iha suku Holsa, Saburai, Tapo-Memo, Leo-Hitu, Leo-Lima, Cowa, Batugade no Sanirin ne’ebé ninia dadus sei iha prosesu elaborasaun.
Notísia relevante: MS-Autoridade Bobonaro estabelese ekipa Task Force halo prevensaun hasoru virus Rabies
Jornalista: Sérgio da Cruz
Editór: Evaristo Soares Martins
