DILI, 12 Novembru 2025 (TATOLI)— Primeiru-Ministru, Xanana Gusmão, iha solisita ba Komité 12 Novembru atu hakerek livru manifestasaun juventude iha Masakre 12 Novembru hodi distribui ba eskola sira.
Xefe Governu sujere ida-ne’e iha marjen selebrasaun loron Masakre Santa Krús 1991 ba da-34 no Loron Nasionál Juventude ba da-20.
Nia husu atu istória ne’ebé sei hakerek ne’e labele to’o de’it iha ema oho juventude sira, maibé hakerek hahú husi objetivu no lisaun husi manifestasaun.
“Ohin ha’u husu ona ba Komité 12 Novembru, hakerek ba, hodi haruka to’o eskola sira, maibé hakerek la’ós de’it mai ema oho, maibé hakerek espíritu manifestasaun ninian, objetivu manifestasaun, lisaun husi manifestasaun, to’o ohin loron no ba loron ikus mós”, Xanana Gusmão, hateten iha komemorasaun loron Masakre Santa Krús ho tema “Ha’u Ema Timór orgullu ho Ha’u-Nia Nasaun”, iha simitériu Balide, ohin.
Xanana dehan objetivu hakerek istória sira-ne’e mak foinsa’e no labarik sira bele hatene saida mak 12 Novembru no oinsá kona-ba juventude loriku asu’ain nia luta ba ukun rasik-an, liuhusi Masakre Santa Krús 12 Novembru 1991.
Iha fatin hanesan, Prezidente Komité 12 Novembru ein ezersísiu, Filipe Rodriges Pereira, hateten istória 12 Novembru ne’e, Komité serbisu hamutuk ho Centro Nacional Chega!, Instutu Públiku (CNC, I.P) ne’ebé asina ona nota entendimentu ho Ministériu Edukasaun hodi foti istória balu husi Komité 12 Novembru hodi enkaixa iha kurríkulu eskolár ba ensinu báziku no ensinu sekundáriu.
Nia dehan, durante ne’e esforsu la’o hela no CNC foti istória lubuk ona hodi hatama ba kuríkulu, maibé tanba Primeiru-Ministru ninia hakarak ne’e espesífiku ba objetivu no espíritu husi demonstrasaun, entaun e sei buka dalan koopera ho instituisaun Governu sira ne’ebé depoiz hamutuk hakerek livru ida ba partisipasaun juvenil iha sidade laran, liuliu liga ho manifestasaun sira ne’ebé akontese iha tempu ne’ebá.
“Durante ne’e ami serbisu hamutuk ona ho CNC, foti matéria balu husi Komité 12 Novembru maibé dalaruma la to’o tanba kada ema ne’e ho nia istória la hanesan, antes no depois masakre ne’e hothotu enfrenta situasaun la hanesan tanba balu iha istória ne’e nia keunikan tersendiri. Maibé ita sei halo esforsu haruka bá eskola sira”, nia garante.
Hodi dehan esforsu seluk ne’ebé Komité 12 halo mak haree tinan hirak ikus ne’e juventude barak mak vontade lee laiha ka baruk lee istória, entaun sira halo esforsu atu istória sira ne’ebé rekolla husi membru sira haree di’ak halo filmajen tiha oinsá dalan ida motiva joven sira haree hodi hatene istória sira ne’e.
Sobrevivente 12 Novembru 1991, Almério Francisco de Jesus, hateten felizmente iha Komite 12 Novembru iha pesoál nia istória iha formuláriu ne’ebé sira prienxe ne’e.
“Maibé atu hakerek sai ba livru hanesan ohin Primeiru-Ministru ko’alia ne’e mak dezafiu boot tanba ita presiza eskritór di’ak. Normalmente, istória sira hanesan 12 Novembru ne’e istória koletiva. Uluk, planu ida Primeiru-Ministru Xanana rasik hatún órden no Komité fó dadus, maibé ita nafatin presiza eskritór di’ak para hakerek livru ne’e sai di’ak”, nia realsa.
Notísia relevante:
Jornalista: Arminda Fonseca
Editora: Maria Auxiliadora
