OEKUSI, 30 Juñu 2026 (TATOLI) – Militar Australianu sira hamutuk ho Autoridade Rejiaun Administrativa Espesiál Oé-kusi Ambeno (RAEOA), iha tersa ohin, halo inaugurasaun ba plaka memoriál kona-ba akontesimentu Segundu Guerra-Mundial. Eventu ne’e hala’o iha Jardím Oébau, suku Costa, sub-rejiaun Pante Makasar.
Inisiativa ne’e bazeia mós ba Konvensaun UNESCO 1972 kona-ba Protesaun ba Patrimóniu Mundiál, Kulturál no Naturál, ne’ebé Timor-Leste adere ona, hodi hametin mós kooperasaun bilaterál iha setór defeza no salvaguarda istória tuir Akordu Kooperasaun Defeza (DCA) entre Governu Timor-Leste no Austrália.
Komandante Forsa Austrálianu, Major David Hopgood, esplika kona-ba istória segundu guerra-mundiál, ne’ebé akontese iha loron 21 to’o 27 Juñu iha 1945. To’o ohin loron akontesimentu ne’e selebradu tinan-81 ona. Iha mumento ne’ebá, soldadu na’in-tolu no ofisiál na’in-ida mai hala’o misaun ida iha Timor-Leste, espesialmente iha Oe-kusi, ho objetivu atu observa operasaun militár hasoru povu iha Oe-kusi. Ikusmai, na’in-ida mate iha Oe-kusi no na’in-tolu seluk kapturadu, transporta ba Dili, no lakon to’o ohin loron.
“Ohin loron ami mai iha Oekusi tanba istória rua, kona-ba segundu guerra-mundiál no istória INTERFET iha 1999, ami sei hanoin hela, sei ita konta de’it, ema barak sei la fiar, entaun ami tenke halo plaka ofisiál ida, hodi fó hanoin nafatin ba ita,” nia hateten iha nia diskursu inaugurasaun, hala’o iha Jardím Oébau, ohin.
Major David Hopgood informa, ho memória plaka ne’e, bele hametin liután kooperasaun entre Timor-Leste ho Austrália, atu kontinua konta istória ba jerasaun foun sira.
“Ida-ne’e atu hametin liután ita-nia kooperasaun entre Austrália ho Timor-Leste, liuhusi plaka ne’e ho objetivu katak, evidénsia ida, tanba liuhusi konta istória de’it, jerasaun foun sira sei lafiar, maibé liuhusi plaka ne’e bele sai istória ne’ebé akontese iha tinan barak liuba bele fasilita jerasaun foun sira hatene,” nia hateten.
Iha fatin hanesan, Prezidente Autoridade RAEOA, Régio da Cruz Salu, konsidera plaka memoriál ne’e importante nu’udar renovasaun hodi haforsa inspirasaun.
“Istória ne’e reveladu no ne’e hamosu fali nia an rasik no hateten sai nia an rasik. Ida-ne’e importante tanba obriga ita atu renova no haforsa ita-nia inspirasaun, entaun seremónia ohin ho sinál no memória ne’e hateten ita, katak ita la mesak bainhira ita iha prosesu luta ba liberdade ita-nia povu, la temi de’it terus husi 1975 to’o 1999, temi mós viz avo sira-ne’ebé terus eskravidaun, ne’ebé ita agradese ba sira-nia tulun, iha tempu uluk liubá, ohin ita relembra fali ho memória ida,” Prezidente Autoridade dehan.
Prezidente Konsellu-Veteranu Oe-kusi, António da Conçeição, haktuir katak programa ne’e antes ne’e forsa Austrálianu sira halo ona koordenasaun ho Konsellu-Veteranu Nasionál, hodi tuun ba munisípiu hodi halo identifikasaun ba fatin akontesimentu iha fatin tolu durante loron rua.
Prosedúr koordenasaun ne’e la’o mós bazeia ba kuadru Estatutu Kombatente Libertasaun Nasionál (Lei Nu. 9/2006) ne’ebé rekoñese no valoriza istória luta no sakrifísiu hotu iha rai laran.
Fatin primeiru mak iha Bola-Bitunis, konsege identifika tanba uluk militár Austrálianu na’in-haat nia hela-fatin ne’ebé akontese iha tinan-1945. Depoiz kontinua ba vizita militár Koreánu na’in-lima nia mate-fatin iha mota Noél-Ekat, no fatin uluk militár Japoñés sira-nia monu ho aviaun iha Bona, suku Usitaku.
“Ne’e hanesan istória ida, forsa Australianu sira presiza hatene, bainhira ami to’o terrenu, sira entrevista ami hodi kontinua nia kronolojia akontesimentu tuir saida mak ami rona husi avo sira uluk konta mai ita no ita konta tutan ba sira, tanba militár Autralianu sira hakerek ona istória ne’e iha livru ida, ne’e maka sira mai atu identifika no kompara atu hanesan,” nia hateten.
Kombatente ne’e sente orgullu tanba forsa Australianu sira-nia prezensa iha Oe-kusi, tantu iha akonesimentu Segundu Guerra-Mundiál ho misaun atu salva povu kbiit-la’ek sira husi okupasaun no intimidasaun, nune’e mós to’o tinan-1999 ne’ebé kontinua salva povu Timor-Leste husi ema laran-aat sira.
Alende ne’e, nu’udar rekoñesimentu ba área ne’e nu’udar poténsia turístika, bazeia ba Planu Estratéjiku Dezenvolvimentu Nasionál (PEDN 2011-2030) ne’ebé tau mós prioridade ba dezenvolvimentu turizmu istóriku no kulturál.
“Tan ne’e, plaka ne’ebé ohin ita simbólika, sai hanesan istória turizmu ida iha Oekusi, ita presiza atu hatene istória uluk nian avo sira enfrenta iha tempu pássadu,” nia konklui ho orgullu.
Jornalista: Abílio Elo Nini
Editór: Rafael Ximenes de A. Belo
