OÉ-CUSSE, 11 juñu 2022 (TATOLI) – Grupu agrikultór hamutuk 71 sai alvu asesu ona fundu hosi Ministériu Agrikultura no Peska (MAP) hodi ezekuta planu prioridade iha projetu Hasa’e Produtividade Agrikultura Sustentável (HAPAS) iha faze dahuluk no faze preparasaun ba tinan lima iha Rejiaun Administrativa Espesiál Oé-Cusse Ambeno (RAEOA).
“RAEOA iha suku neen mak sai alvu iha implementasaun projetu HAPAS, iha sub-rejiaun Pássabe implementa iha suku Malelat, iha sub-rejiaun Oésilo implementa iha suku Bobometo, Usitaqueno no Usitasa’e, iha sub-rejiaun Nítibe implementa iha suku Ban-Afi, no iha sub-rejiaun Pante Makasar implementa iha suku Naimeko ho totál grupu alvu hamutuk 71, faze dahuluk 37 no preparasaun 34,” Project Officer HAPAS iha RAEOA, Agostinho Noronha, informa ba Agência Tatoli iha Oé-Cusse.
Iha 16 novembru 2016 Governu Timor-Leste liuhosi Ministériu Agrikultura no Peska (MAP) selebra akordu ida ho Banku Mundiál kona-ba implementasaun projetu HAPAS ka Sustanable Agrikulture Productivity Improvement Project (SAPIP) iha Timor-Leste.
Projetu ne’e Ministériu Agrikultura no Peska (MAP) ho Banku Mundiál, hahú halo lansamentu iha 29 setembru 2017, munisípiu hitu (7) maka sai alvu iha implementasaun faze dahuluk, hanesan basia idrográfika be-lulik, realiza iha munisípiu Ainaro no Covalima.
Nune’e mós basia idrográfika Loes, realiza iha munisípiu Ermera no Bobonaro, basia idrográfika Raumoco, realiza iha munisípiu Lautem, no basia idrográfika Tono, realiza iha Rejiaun Administrativa Espesiál Oé-Cusse Ambeno (RAEOA).
Projetu ne’e implementa hosi Ministériu Agrikultura no Peska (MAP) hetan finansiamentu fundu hosi Programa Seguransa Ai-han no Agrikultura ka Global Agriculture and Food Security Programme (GAFSP) ho montante hamutuk millaun $21.
Projetu ne’e ezekuta mai hosi parseiru sira iha Banku Mundiál nian, hanesan Organizasaun Sosiedade Sivíl-sira, no Organizasaun Nasaun Unida nian ba Ai-han no Agrikultura (FAO, sigla inglés), ho durasaun tinan lima, hahú 2017 to’o 2022.
Objetivu hosi projetu ne’e, atu hadi’a produtividade agrikultór ki’ik-sira, no fó tulun atu fa’an produtu sira-ne’ebé grupu agrikultór sira prodús, liuhosi planu dezenvolvimentu nian, hanesan atividade pekuária no veternária, ortikultura no industria inovativu, ida-ne’ebé atu ezekuta iha munisípiu hitu; Lautem, Ainaro, Covalima, Liquiçá, Ermera, Bobonaro no RAEOA.
“Iha inísiu lansamentu projetu HAPAS iha 2017, tuir proposta ne’ebé MAP fó tarjetu ba Oé-Cusse persiza grupu 110 ba suku neen, daudaun ne’e iha Oé-Cusse forma kompleta ona, no iha grupu 37 maka hetan ona fundu 100% hosi projetu HAPAS iha faze primeiru, atu dezenvolve área pekuáriu, ortikultura no floresta nomoos hasa’e produsaun alimentár,” nia katak.
Grupu hirak-ne’e hetan fundu no ekipamentu teknolojia post-kolleta ne’ebé distribui ona iha fevereiru tinan ne’e. Prosesu atu hetan ekipamentu no fundu ne’e, kada grupu proposta bazea bazea ba atividade ne’ebé grupu sira implementa.
“Grupu barak submete proposta iha pekuária, ita apoiu bibi no karau hakiak, nia rezultadu sira fa’an karau barak ona, no rendimentu ne’ebé sira-hetan uza ba grupu atu kontinua hamoris grupu, hodi hola fali karau ki’ik atu hakiak, no bibi ne’ebé uluk ita apoiu kada grupu hetan bibi tolu, agora balu fa’an ona,” nia katak.
Nia fundamenta, grupu 37 ne’e iha faze dahuluk, no iha 2022 ne’e HAPAS distribui-tán ba grupu 34 ba iha faze preparasaun, balun hakarak haki’ak fahi no manu, entaun HAPAS fó uluk faze preparasaun ne’e, nune’e sira bele prepara luhan fatin ba animál sira.
Nune’e mós inklui grupu haat ba iha área ortikultura, foka liu ba iha lis-mutin no lis-mean, iha suku Usitaqueno no Ban-Afi nian.
“Ida-ne’e ami fó apoiu 100%, signifika hosi dadus ne’ebé maka iha, katak ami-nia grupu alvu 110 ne’e, iha 71 grupu maka hetan ona fundu hosi projetu HAPAS, hela de’it grupu 39 atu kompleta tarjetu ba 110 iha RAEOA, no grupu 39 submete ona sira-nia dokumentu proposta iha projetu HAPAS atu halo identifikasaun hodi rejista ba prosesu pagamentu ba faze preparasaun,” nia afirma.
Tuir tarjetu projetu HAPAS, katak kada grupu envolve membru hosi na’in-15 to’o 30, menus liu hosi ne’e maka’as liután, maibé komunidade sira barak iha inisiativa atu envolve.
Mekanizmu atu asesu iha projetu ne’e, dahuluk parte HAPAS serbisu hamutuk ho Ministériu Agrikultura no Peska, estabelese planu prioridade ida, halo uluk mapeamentu, prosesu identifikasaun ba suku sira iha territóriu Oé-Cusse, kona-ba área potensialidade, hodi sai mata dalan nune’e bele la’o-tuir.
Nune’e, rezultadu hosi identifikasaun ne’e bazea mata dalan ne’e, kuaze suku alvu sira hamutuk neen, potensia ba haki’ak animál, iha suku Bobometo, Usitaqueno no Malelat, sira-nia área potensialidade maka ortikultura no Floresta, foka ba ai-fuan nian.
Grupu rua iha suku Usitaqueno, sira-nia planu prioridade dezenvolve floresta, kuda tanjariña, ne’ebé rezultadu agora komesa buras no boot hotu ona, tinan rua-tán fuan ona, iha suku Naimeko, sira-nia prioridade maka hasa’e produsaun alimentár no pekuária, hanesan fore-rai, batar, haree no ai-farina, iha suku Usitasa’e polítika prioridade maka hanesan hasa’e produsaun alimentár, no iha suku Ban-Afi polítika prioridade maka pekuária.
Nia fó-sai katak, iha faze dahuluk hosi grupu 37 hatudu ezekusaun planu prioridade sira, iha área floresta iha mudansa pozitivu katak 75% grupu sira hetan ona rendimentu di’ak.
Diretór Rejionál Agrikultura, Cirilo dos Remedios Baba, hatete, implementasaun projetu HAPAS iha Oé-Cusse, hetan akompañamentu maka’as hosi agrikultura, atu apoia tékniku ba produsaun agríkola, pekuária no ortikultura.
“Diresaun estabelese ona estensionista iha suku hotu, atu akompaña atividade agrikultór iha baze, inklui projetu HAPAS, tanba programa tolu, hasa’e produsaun alimentár, pekuária no otikultura, tékniku hodi setór sira-ne’e ita tau matan nafatin, nune’e tulun agrikultór sira-nia programa prioridade ne’ebé trasa ona iha projetu HAPAS,” nia katak.
Purtantu, grupu alvu hamutuk 110 ne’ebé eziste iha suku alvu mak Naimeko, grupu 24, hetan ona apoiu fundu grupu 21, suku Usitasa’e iha grupu 19, hetan ona apoiu fundu grupu 13.
Nune’e mós iha suku Bobometo iha grupu 42, hetan ona apoia fundu grupu 14, iha suku Usitaqueno iha grupu lima hetan hotu apoia fundu hosi projetu HAPAS, iha suku Malelat iha grupu 9 mós hetan hotu ona apoiu, no iha suku Ban-Afi iha grupu 11, hetan ona fundu iha grupu sia.
Jornalista : Abílio Elo Nini
Editór : Evaristo Soares Martins
