KOVALIMA, 17 Juñu 2025 (TATOLI) – Servisu Saúde Munisípiu (SSM), Kovalima hahú husi tinan 2024 to’o ohin loron, seidauk rejista sidadaun ne’ebé sofre ba moras vírus raiva, iha munisípiu Kovalima.
“Ita seidauk deteta moras rabies maske ita rejista asu tata sidadaun barak maibé hahú iha 2024-2025 ne’e servisu saúde munisípiu Kovalima seidauk deteta pasiente mate ho moras rabies tanba laboratóriu la deteta”, Diretór Servisu Saúde Munisípiu Kovalima, Domingos Sequeira, informa ba jornalista sira, iha Kovalima, ohin.
Dirijente saúde ne’e dehan, Saúde Kovalima seidauk rejista sidadaun ne’ebé sofre moras ba vírus raiva maibé tuir dadus rejista asu ne’ebé tata sidadaun sira hamutuk 118.
Moras raiva (Rabies)
Moras Rabies nu’udar infesaun virus kakutak ho sistema nervozu (Sistem saraf) .Virus raiva ne’e jeralmente hada’et ba ema liuhusi animál sira tata ema bainhira la kura lalais maka raiva bele oho ema.
Kauza husi raiva
Animál prinsipál sai hanesan transmisór mak asu. Aleinde asu, animál seluk ne’ebé lori transmite vírus raiva ba ema ne’e mak niki, busa no makaku .Vírus raiva transmite liuhusi sira-nia kabeen, tata ema ka husi rakut ema ne’ebé afeita ba moras raiva. Animál ne’ebé transmite jeralmente animál fuik no animál hakiak sira-ne’ebé nunka hetan vasinasaun kona-ba raiva.
Sintoma raiva
Sintoma raiva mosu ho variasaun oioin, entre loron lima to’o tinan-ida. Maibé, sintóma moras raiva ne’e jeralmente mosu iha loron 30 to’o loron 90 hafoin ema-ne’ebé hetan moras ne’e antes ne’e asu tata ne’ebé hetan infesaun ona. Sintoma raiva bele mosu lalais bainhira asu tata fatin besik liu kakutak ezemplu asu tata iha hirus-matan, iha kakorok ka asu tata iha ulun.
Sintoma raiva ne’ebé sente iha ínisiu ne’e mak hanesan isin-manas bee-doko liman-ain ulun moras kolen lalais nia la iha gostu atu han.
Komplikasaun raiva
Raiva moras ida-ne’ebé perigu-liu. Bainhira mosu ona sintoma signifika vírus raiva tama ona kakutak no kakutak hetan ona infesaun no halo pasiente nia kondisaun isin tuun lalais de’it .Nia impaktu ema ne’ebé hetan moras sei hetan konplikasaun oioin hanesan iis laiha-agunia, fuan labook aan no mate.
Jornalista:Celestina Teles
Editór: Rafael Ximenes de A. Belo
