DILI, 11 Jullu 2025 (TATOLI)—Centro Nacional Chega, Institutu Públiku (CNC, I.P), sesta ne’e, lansa livru “Meraih Cahaya, Memori Kolektif Timor-Leste Pasca-Konflik” no “Jejak-Jejak Ingatan, Mengenang Masa Lalu Mencintai Masa Depan“.
Diretor Ezekutivu CNC, I.P, Hugo Maria Fermandes, hateten lansamentu livru memória koletiva rua hanesan ain-fatin memória nian ne’ebé mak akontese iha períodu 1974 to’o 1999 no mós livru ida seluk mak kona-ba timoroan no ema Indonézia sira-nia memória, saida mak akontese iha pasadu.
”
Husi memória sira-ne’e hotu CNC fiar katak sei forma timoroan sira-nia identidade. Maske ladun perfeitu maibé ne’e hanesan pasu inísiu husi tempu ne’ebé oportunu atu mai ho narrativa hanesan hodi loke dalan ba iha rekonsiliasaun,” Diretór Ezekutivu ne’e informa ba jornalista sira hafoin serimonia asina kontratu ne’ebé hala’o iha ámbitu selebrasaun aniversáriu Centro Nacional Chega, Institutu Públiku (CNC, I.P) ba da-ualu (8) ho tema “Memória Koletiva Dalan ba Rekonsiliasaun”, iha Antigu Komarka Balide, ohin.
Nia deklara, rekonsiliasaun la’ós lala’ok ida atu obriga ema atu simu Timor-Leste nia ezisténsia nu’udár nasaun soberanu ida maibé rekonsiliasaun hatuur iha prosesu ida ko’alia sai lia-loos, arrependementu no mós perdua.
“Livru ne’e peskiza husi CNC no mós Universidade Senata Dharma Indonézia halo husi tinan 2023 no 2024 mak finaliza. Maiória peskizadór husi Indonézia, CNC apoiu finanseiru hodi imprime iha Indonézia. Enkuantu daudaun ne’e livru ne’ebé imprime hamutuk atus rua (200),” nia hateten.
Livru sira-ne’e mós sei distribui ba iha Indoneézia tanba loloos ne’e alvu husi ema Indonézia para sira bele revee sira-nia istória kona-ba Timor-Leste.
Konteúdu husi livru rua, Primeiru; “Meraih Cahaya, Memori Kolektif Timor-Leste Pasca-Konflik“, ne’e foka liu kona-ba memória ema-nian ho forma haat mak luta ba ukun-aan, ida seluk mak timoroan sira-ne’ebe hili dalan hamutuk ho indonézia (pro-kemerdekaan), ema sira-ne’ebé halai ba Austrália no Portugál ikus liu mak antigu militár Indonézia hahú husi 1975-1999.
Daruak; “Jejak-Jejak Ingatan, Mengenang Masa Lalu Mencintai Masa Depan“, ne’e sei foka memória sira-ne’ebé mak ho forma hanesan uma, monumentu, fatin prizaun sira no estátua sira-ne’ebe mak husik kle’ur hahú iha tempu Indonézia to’o ukun-aan.
Livru “Jejak-jejak Ingatan. Imajen.Mídia CNC, I.P.
Vise-Prezidente Asuntu Parlamentár, Aderito Hugo da Costa, iha ninia intervensaun hatete konteúdu livru rua ne’e haktuir katak eskritór sira hahú ho oinsá foti ho sasin no deklarasaun narrativa balun hodi kompleta kontestu livru ba istória lolos ninian.
“Livru hanesan meiu ba aprendizajen no promove rekonsiliasaun. Livru la’ós fó de’it informasaun maibé meiu atu harii memória no konsiénsia koletiva,” Vise-Prezidente ne’e esplika.
Nia dehan, literatura bele sai instrumentu dame nian no la’ós rai de’it ba atividade serimónia baibain, maibé tenke sai hanesan kultura tanba aktu sira hanesan ne’e tenke prezerva memória ba sosiedade no jerasaun sira bele hatene istória pasada kona-ba dame, luta no seguransa.
Hafoin ne’e, Vise-Prezidente Asuntu Parlamentares, Aderito Hugo da Costa, kontinua halo lansamentu ba kultura rezisténsia populár (feira livru) ne’ebé organiza husi CNC, I.P iha ámbitu selebrasaun loron aniversáriu CMC, I.P ba da-ualu (8).
Jornalista : Alexandra da Costa
Editór : Cancio Ximenes
