VIKEKE, 30 Setembru 2025 (TATOLI)—Família husi Suku Bahalarauain, Postu Vikeke Vila, Munisípiu Vikeke, rekolla ona restu mortál Saudozu Vasco Soares Ximenes (Lito Kaik) ne’ebé oho husi Militár Indonézia iha Munisípiu Baukau no oras ne’e rai ona iha Ozoáriu Kraras, Postu Administrativu Vikeke, Munisípiu Vikeke.
Nazarinho Soares nu’udár reprezentante saudozu haktuir iha tempu okupasaun Indonézia, saudozu fila-hikas husi Dili atu lori dokumentu rezisténsia bá Lospalos, maibé to’o iha Baukau, militár Indonézia sira kaptura no oho saudozu soe bá tasi iha área Laga nian. Nune’e, katuas ida-ne’ebé hein bibi mak hetan saudozu nia isin-mate latan hela, ne’e mak katuas ne’e fó-hatene ba Padre João de Deus ho joven no polísia sira bá foti saudozu nia isin-mate hodi lori bá Ospitál Baukau.
“Depoiz Amu João de Deus mai Vikeke fó-hatene Amu António iha Parókia Vikeke hodi fó-hatene tutan ba família. Ha’u mak tula ha’u-nia amaa ho bisikleta bá Parókia Vikeke maibé ami to’o iha parókia ami la toman Amu João de Deus. Amu João de Deus hameno hela ba Amu António dehan joven sira iha Baukau haloot ona saudozu nia isin-mate, depoiz aban-abainrua funu hotu mak rekolla. Ami-nia maun mós kontribui ba luta libertasaun nasionál, tan ne’e, ami família sira hamutuk bá foti ona saudozu ninia restu mortál iha Baukau hodi rai iha Ozoáriu,” Nazario Soares hateten ba TATOLI iha Postu Vikeke, Tersa ne’e.
Nazarinho rekomenta ba Governu hodi haloot saudozu nia restu mortál ne’ebé rai iha Ozoáriu Kraras iha Jardin Eroi Metinaru hanesan ho saudozu sira seluk tanba saudozu mós luta ba rai ida-ne’e.
Biográfia Saudozu Vasco Soares Ximenes
Saudozu Vasco Soares Ximenes (Lito Kait) moris iha Suku Bahalarauain, 20 Outubru 1972, iha Aldeia Wetali, Postu Administrativu Vikeke Vila, Saudozu Vasco Soares Ximenes, oan daruak husi maun-alin na’in-sanulu (10) husi aman Paul Saores (Kai Noko ), husi uma lisan Fore Modok, inan Recardina Soares ( Kase Berek ) husi uma lisan Fatu Kilat Darnau Sukaer Oan.
Saudozu Vasco Soares Ximenes ho maun-alin sira mak hanesen Salvador Soares (matebian), Vasco Soares Ximenes (saudozu), Silvina Soares (matebian), Ana Soares (matebian), Teresa Soares (matebian), Nazarmo Soares, Hare Burk (matebian), Joana Soares (Doe Kaik), Terezinha Soares no Izabel Soares (matebian).
Saudozu hahú estudu iha Primária 01 Kabira-oan iha tinan 1990, saudozu kontinua estudu iha Pré-Sekundáriu 02 Vikeke iha tinan 1991 no iha 1992 saudozu konsege ramata nia estudu.
Saudozu moris nu’udár vida agrikultór, ema ida-ne’ebé badinas halo to’os ajuda nia inan faluk ho família sira. Saudozu hahú envolve iha organizasaun OJETIL iha tinan 1993 to’o hakotu nia vida iha 1999.
Saudozu Vasco iha OJETIL nia laran simu kargu hanesen membru seksaun lojístika. Saudozu nia partisipasaun iha OJETIL Estadu RDTL rekoñese no kondekora ho Orden FALINTIL ho Grau 3.
Saudozu Vasco hetan kapturasaun iha Postu Administrativu Vemasse, Munisípiu Baukau iha área Sukaer-Laran husi Forsa Militár Indonézia (TNI) liuhusi pasa-revista, iha-ne’ebé Forsa Indonézia hetan karta (dokumentu) ne’ebé saudozu atu lori husi Dili ba Lospalos. Dokumentu sira-ne’e hetan iha saudozu nia sapatu laran, aumezmu tempu hetan kedas kapturasaun no torturasaun ne’ebé maka’as husi TNI to’o hakotu nia vida iha loron 14 Marsu 1999 ho idade 27.
Militár Indonézia lori saudozu bá iha tasi-ibun Binagua, Laga, katuas ida hein nia bibi mak deskobre, no iha tempu ne’e kedas katuas ne’e bá fó-hatene Amu João de Deus iha Parókia Baukau, juventude no Polísia Indonezia. Iha momentu ne’ebá kedas Amu João mobiliza juventude no fó-hatene ba Militár Indonézia ba kedas iha fatin ne’ebé hakoi saudozu nia mate-isin ba.
Bainhira bá foti tiha saudozu nia isin-mate, Amu-Lulik ho juventude hamutuk ho militár Indonézia sira lori la’o hadulas iha Baukau laran. Hafoin ne’e, Militár Indonézia lori saudozu nia isin-mate ba tau iha Ospitál Baukau no saudozu nia kolega ida-ne‘ebe sira eskola hamutuk ho naran Guelhermino haree nia eleitorál (KTP) no koñese katak saudozu ne’e nia kolega eskola.
Bainhira hetan tiha saudozu nia isin-mate, Padre João de Deus mai kedas iha Igreja Parókia Vikeke no fó-hatene kedas ba Amu António Gonçalves dos Santos Freitas nu’udár pároku atu fó-hatene ba família saudozu Vasco Soares Ximenes atu ba asiste hakoi saudozu nia isin-mate iha semitériu Tirilolo. Maibé, Padre António Gonçalves dos Santos Freitas hameno tuir ba Padre João de Deus katak Padre ho joven sira hakoi ona saudozu nia isin mate ba, bainhira funu ne’e ramata mak família buka tuir hodi foti nia restu mortál lori mai tau iha nia rai moris fatin.
Iha momentu ne’ebá, Amu-Lulik João de Deus fila-hikas husi Vikeke bá Baukau, hamutuk ho komunidade no forsa Militár Indonézia lori kedas Saudozu nia isin-mate ba hakoi iha semitériu Tirilolo. Sasin ba hakoi Saudozu Vasco Soares Ximenes nia isin-mate mak hanesan abitante Suku Tirilolo rasik ho naran Deolindo da Silva, ho saudozu nia kolega eskola hamutuk ho naran Guilhermino husi Vikeke.
Iha serimónia lori saudozu nia restu mortál hetan partisipa husi veteranu munisípiu Vikeke, autoridade lokál no família husi saudozu nian.
Jornalista: Vitorino Lopez da Costa
Editór: Xisto Freitas da Piedade
