DILI, 07 Jullu 2026 (TATOLI)—Reprezentante Organizasaun Mundial Saúde (OMS) iha Timor-Leste, Arvind Mathur, hateten Hantivirus ne’ebé sai preokupasaun públiku durante ne’e agora daudaun laiha ona.
“Surtu Hantavirus laiha ona. Progresu ne’e reflete asaun lalais iha saúde públika, vijilánsia ne’ebé forte no kooperasaun metin entre traballadór saúde sira, autoridade nasionál sira no sientista sira,” Reprezentante Organizasaun Saúde Mudiál iha Timor-Leste, Arvind Mathur, ne’ebé mak sita iha pájina ofisiál OMS.
Nia esplika, Organizasaun Mudiál Saúde ho parseiru internasionál sira atu hakarak fahe informasaun bainhira akontese hanesan ne’e, nasaun sira tenke servisu hamutuk atu foti asaun lalais.
“OMS no parseiru internasionál sira, ida-ne’e hanesan lembransa ida katak bainhira nasaun sira fahe informasaun no foti asaun hamutuk, ita bele hapara surtu sira no ita-bele proteje ema hotu-nia moris,” nia dehan.
Antes ne’e, Reprezentante Organizasaun Saúde Mudiál iha Timor-Leste, Arvind Mathur informa kona-ba virus foun ne’ebé mak daudaun ne’e virál loos iha média sosiál katak virus ida ho naran Hantavirus ne’e nia risku kiik tebes ba ema, tanba virus ne’e trasminte liuhusi ema ne’ebé mak kontaktu besik ne’e, tanba ne’e la presiza atu pániku.
“Ha’u hateten fila-fali katak risku virus ne’e ba nasaun sira globalmente kiik nafatin, la presiza pániku. Importante atu hetan informasaun di’ak mak nia hada’et liuhusi laho sira no bele transmite liuhusi kontaktu umanu ne’ebé besik. Maibé, ami iha medida preventiva hotu-hotu ne’ebé disponivél no nune’e laiha razaun ba ema ida atu pániku,” Arvind Mathur hateten.
Nia subliña, Hantavirus refere lori liuhusi laho sira-ne’ebé bele kauza moras grave, dalaruma fatál, moras respiratóriu no renál iha ema. Enkuantu infesaun sira jeralmente grave tebes, ne’ebé lori taxa mortalidade aas to’o 40-50%.
“Hantavirus prezente iha espésie roedor ka laho sira balun, barak liu iha Amérika, Europa no Ázia. Moras sira ne’e varia tipu virus no fatin, ema sira normalmente hetan infesaun liuhusi kontaktu ho laho sira ne’ebé mak infetadu ka laho sira-nia urina fezes ka saliva,” nia dehan.
Nia informa, transmisaun Hantavirus ne’ebé limitadu husi ema ba ema dokumenta ona iha surtu balun maibé nia risku ne’e kiik nafatin.
“Ba asuntu ne’e mezmu ho Timor-Leste menus husi kontestu risku kiik nafatin, tanba ne’e mak iha Pontu fokál regulamentu internasionál saúde nian, pontu fokál Ministériu Saúde nian, ami fornese ona informasaun hotu. Informasaun epidemiolójika tékniku hotu-hotu atu nune’e sira bele informadu no preparadu ho di’ak. Ami hanesan servisu besik liu ba Ministériu Saúde liuliu ekipa partikularmente ba konsiénsia kona-ba pontu entrada sira no ida-ne’e maka esforsu ne’ebé maka la’o daudaun. Maibé ha’u hakarak fó garantia fali liuhusi ita-boot sira hotu katak virus ne’e nia risku globalmente kiik,” nia esplika.
Tanba ne’e, nia husu ba populasaun sira iha Timor-Leste la presiza pániku, relasiona ho ida-ne’e konserteza laiha nesesidade ba ema ida atu pániku.
Hantavirus mak moras ka virus ida-ne’ebé perigu tebes no bele kauza moras todan ba ema, liuliu liuhusi infeksaun iha pulmaun (Hantavirus Pulmonary Syndrome -HPS).
Tuir informasaun, foin lalais nian iha Maiu 2026, kazu sira identifika ona iha naviu krusieru balun ne’ebé involve ona kazu konfirmadu no mate. Iha ne’,e faktu importante balun kona-ba Hantavirus.
Jornalista : Felicidade Ximenes
Editór : Cancio Ximenes
