iklan

DILI, HEADLINE, NASIONÁL, POLÍTIKA

PN ratifika ona tratadu proibisaun totál ensaiu nukleár

PN ratifika ona tratadu proibisaun totál ensaiu nukleár

Imajen/Media PR.

DILI, 27 juñu 2022 (TATOLI)—Parlamentu Nasionál (PN), segunda ne’e, ratifika ona tratadu kona-ba proibisaun totál ensaiu nukleár, nune’e Estadu Repúblika Demokrátika Timor-Leste (RDTL) adere ona ba tratadu refere.

“Rezultadu votasaun a-favór 46, kontra no abstensaun 0, nune’e proposta rezolusaun númeru 15/V (4a)-ratifika tratadu proibisaun totál ensaiu arma nukleár aprovadu,” Prezidente Parlamentu Nasionál, Aniceto Longuinhos Guterres Lopes, fó sai liuhosi plenária iha Parlamentu Nasionál.

Notisia Relevante: PN ratifika ona tratadu proibisaun arma nuklear

Prezidente Parlamentu ne’e hateten, foin lalais PN ratifika ona tratadu kona-ba proibisaun arma nukleár ho aprovasaun ne’e mak ohin PN tenke ratifika mós tratadu proibisaun totál ensaiu  nukleár tanba ida-ne’e liga ba ensaiu (percobaan) nukleár nune’e tratadu ne’e atu bandu mós.

Prezidente Komisan B trata asuntu Negósiu Estranjeiru no Defeza ho Seguransa, José Agostinho Sequiera “Somotxo’’, hateten tratadu sira arma nukleár importante tebes tanba rejiaun Asia ho Pasífiku fatin ida sempre hanesan sai teste nukleár ne’ebé tratadu ne’e importante tebes ba Timor-Leste nu’udar nasaun laiha aliadu no importánsia mak defende vida umana iha mundu.

Vise Ministru Negósiu Estranjeiru no Kooperasaun (MNEK), Julião da Silva, agradese ba PN bele ratifika ona konvensaun ne’e hetan ratifikasaun.

Nia dehan, iha tinan 70-resin ba kotuk iha fim segundu guerra mundiál akontese ba povu Hirosima Nagasaki, ezemplu ida-ne’ebé hamate povu rihun 200-resin nune’e haree ba estudu lubuk ida hahú iha 1996 ne’ebé iha nasaun hamutuk 184 to’o ohin loron hamutuk inklui Timor-Leste asina ona tratadu akordu ne’e iha 2008 no hosi nasaun hirak ne’e no iha nasaun 170 mak konsege ratifika ona konvensaun ida-ne’e.

Governante ne’e hateten, benefísiu ba konvensaun ida-ne’e mak Timor-Leste iha posibilidade atu estabelese área kooperasaun sira-ne’ebé iha bele asesu dadus organizasaun nian dispozitivu instala iha mundu tomak hodi halo monitoriamente ba iha atividade hala’o iha rai leten hanesan ar, rai okos, tasi-laran no tasi okos, ne’ebé bele deteta mós kualker explosaun, rai nakdoko, Tsunami no sira seluk.

Estabelesimentu ba sentru dadus iha posibilidade finanseira no téknika hodi estabelese sentru nasionál ida ba Timor-Leste hanesan Estadu ne’ebé benefísia bele indika fatin ida iha instituisaun públiku.

Aleinde benefísia polítika externa ba Timor-Leste ratifika hosi nasaun sira-ne’ebé asina no ratifika tratadu hodi fó bandu kompletu teste nukleár siginfika Estadu sira hamutuk iha nasaun ho hanoin hanesan mantein rejime internasionál hodi hateten lae ba ploriferasaun no dezarmamentu nukleár ho nune’e kontribui ba pás no seguransa internasionál.

“Hanesan ami mai sempre hato’o iha ne’e katak iha 2024 Timor-Leste sei kandidatu ba ita-nia an nu’udar membru konsellu direitu umanu, ho ida ne’e razaun lubuk ida no atu reforsa di’ak liután ita-nia misaun organizasaun G7+ tanba ne’e nesesidade ratifika konvensaun ne’e,” nia fundamenta.

Jornalista : Nelson de Sousa

Editór        : Cancio Ximenes

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!