HEADLINE, LEI, NASIONÁL

Revizaun dekretu-lei importasaun veíkulu iha faze rekolla pareser kada instituisaun

Revizaun dekretu-lei importasaun veíkulu iha faze rekolla pareser kada instituisaun

Kareta “sukata” husi Australia iha Portu Dili. Imajen TATOLI/Egas Cristóvão

DILI, 13 jullu 2022 (TATOLI)–Autoridade Aduaneira (AA)/Alfándega liuhosi Ministériu Finansa (MF) submete ona proposta revizaun dekretu-lei númeru 30/2011 27 jullu, kona-ba kondisaun no prosedimentu sira hodi observa relativamente importasaun veíkulu sira, ba Prezidénsia Konsellu Ministru hodi tau iha ajenda diskusaun.

“Agora iha faze ida ministériu hirak fó ona pareser, hela ministériu ida maka seidauk fó maibé informasaun ne’e ami pasa fali ona atu ministériu ne’ebé maka seidauk fó, bele fó ninia pareser kona-ba asuntu ida-ne’e, nune’e sira na’in hira ne’e bele proponente hotu,” Ministriu Prezidénsia Konsellu Ministru no Portavós Governu, Fidelis Manuel Leite Magalhães, hateten ba Agência Tatoli, iha Palásiu Governu, kuarta ne’e.

Notísia relevante: Semana oin, KM diskute proposta revizaun dekretu-lei importasaun veíkulu

Antes ne’e, proposta revizaun ne’e submete liu ona fulan-ida ba Konsellu Ministru.

Tuir Ministru, revizaun ba dekretu-lei imporasaun veíkulu ne’e hanesan asuntu ida artekulisaun institusionál ida, tanba ne’e presiza haree didi’ak, liuliu relasiona ho kompeténsia parte Ministériu Finansa no Ministériu Transporte no Komunikasaun ne’ebé presiza artikula ida-ne’e.

“Tanba ministériu hirak ne’e konforme orgánika Governu no kompeténsia legál, kada instituisaun iha ninia kompeténsia rasik, iha relasaun ho importasaun ne’ebé la’ós ministériu ida kompeténsia ida de’it, ne’e la’ós de’it asuntu aduaneira nian ou impostu nian de’it, maibé mós asuntu ne’ebé liga ba ho polítika komersiál,” nia akresenta.

Governante ne’e dehan, iha prátika mundiál ba komérsiu nian, prátika sira hanesan ne’e akontese, prátika balun ema sosa pesa de’it mai fa’an filafali.

“Ha’u lakohi ko’alia kona-ba detallu antes ha’u haree didi’ak esbosu dekretu-lei ne’e, bainhira to’o faze diskusaun kle’an, parte téknika no jurístika sira halo diskusaun, ha’u akompaña no haree halo didi’ak no mós haree parte implikasaun ba polítika komersiál, polítika no transporte nian,” nia tenik.

Bainhira husu kona-ba ministériu ne’ebé seidauk fó pareser, Ministru deside la fó informasaun kona-ba asuntu ne’e.

Jornalista   : Antónia Gusmão

Editora       : Julia Chatarina

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!