iklan

EKONOMIA, DILI, HEADLINE, POLÍTIKA

Ekonomia produtivu no transformadora sai alternativu investimentu fó reseita sustentável

Ekonomia produtivu no transformadora sai alternativu investimentu fó reseita sustentável

Eis Primeiru Ministru no Sekretáriu Jerál Partidu FRETILIN, Mari Alkatiri. Imajen Tatoli/Argentina Cardoso.

DILI, 26 jullu 2022 (TATOLI)—Sekretáriu Jerál Partidu FRETILIN, Mari Alkatiri, hateten enkonomia produtivu no ekonomia transformadora sai alternativu investimentu sei fó reseita sustentável ba nasaun iha tempu oin mai.

Notísia Relevante: Projetu CCS sai alternativa bainhira mina iha kampu Bayu-undan maran

Eis Primeiru-Ministru ne’e ko’alia asuntu ne’e relasiona ho produsaun mina Bayu-Undan ne’ebé sei la halo produsaun iha tempu badak, mezmu daudaun ne’e autoridade haree hela oinsá dezenvolve projetu Carbon Capture Storage (CCS).

Tanba ne’e, nia dehan, presiza dezenvolve ekonomia produtivu no ekonomia transformadora sai alternativu investimentu hodi garante sustentabilidade hodi fó reseita ba Estadu.

“Diversifikasaun signifika katak ekonomia labele depende de’it ba fonte unika. Ita tenke haree peska, agrikultura, haki’ak animál la’o ka lae no iha transformasaun produtu sira hosi rai ne’e nia bokur, transformasaun ba indústria ka lae nomós rekursu mineral. Ita iha ona lei, importante saida mak ita hahú maibé fundamentál liu mak ekonomia produtiva no transformadora ne’e mak importante,” Sekretáriu Jerál Partidu ne’e hateten ba Agência TATOLI iha nia kna’ar fatin, Faról, Dili, segunda ne’e.

Nia hatutan, Timor-Leste labele hanoin kuda de’it atu bele han maibé se hanoin hola sasán hosi rai-li’ur entaun tenke halo balansu faan sasán ba rai-li’ur, no haree balansu laiha liu mak ohin loron joven sira ba buka servisu hotu iha rai-li’ur tanba la hetan servisu iha rai-laran.

Loloos iha tinan 20 nia laran atu halo diversifikasaun ekonómia produtivu maibé la konsege, nune’e kontinua depende ba reseita unika hosi mina-rai, enkuantu daudaun ne’e produsaun mina Bayu-Undan mós besik atu maran.

“Ne’e sé mak ukun hatene atu halo jestaun saida mak iha labele komesa konfunde mehi atu hetan tan ho saida mak iha, sé mak ukun tenke hatene jestaun ba saida mak iha. Se ita lahatene halo jestaun saida mak iha, ita mak sala la’ós mehi ne’e mak sala, ne’e lae,” nia hateten.

Koordenadór plataforma ne’e lakoi ko’alia kona-ba dezenvolvimentu Greater Sunrise tanba ida ne’e servisu Governu nian mak bele hatene.

“Husu ba Ministéiru Petróliu no Minerál, ANPM, Timor GAP, sira mak bele hatene ida ne’e. Ha’u koordenadór plataforma entendimentu ne’e signifika saida, ha’u tenke garante katak plataforma ida-ne’e atu funsiona hanesan iha Parlamentu Nasionál to’o tinan 2023 labele rahun. Ne’e mak ha’u-nia funsaun no funsaun governasaun la’ós iha ha’u tanba ha’u laiha podér informal, tanba ne’e Governu nia funsaun husu ba Governu,” nia hateten.

Nune’e, Sekretáriu Jerál FRETILIN ne’e krítika Governu uluk hasai osan millaun $650 hodi sosa asaun ConocoPhillips.

“Ha’u hatene de’it mak hasai millaun $650 hodi sosa besi tua iha tasi no osan ne’e luku tasi ona atu fila-fali mai Greater Sunrise tenke funsiona. Se sunrise la funsiona osan ne’e mós la fila no osan ba sunrise labele uza fali ba selu tusan ida Timor Gap ho Estadu, ida-ne’e faktu atu selu fali oinsá ha’u lahatene maibé buka dalan,” nia kestiona.

Notísia Relevante: 2022: Timor-Leste asina kontratu fahe produsaun ba dezenvolvimentu greater sunrise

Jornalista : Nelson de Sousa

Editór       : Cancio Ximenes

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!