EKONOMIA, HEADLINE, INTERNASIONÁL

Projetu CCS sai alternativa bainhira mina iha kampu Bayu-undan maran

Projetu CCS sai alternativa bainhira mina iha kampu Bayu-undan maran

Atividade iha kampu petrolífera, Bayu-undan. Imajen/Espesiál

DILI, 06 janeiru 2022 (TATOLI)—Autoridade Nasionál Petróleu no Minerál (ANPM) daudaun ne’e hein hela relatóriu hosi empreza australiana, Santos Limited relasiona ho produsaun mina iha kampu petrolíferu Bayu-undan.

Bainhira laiha produsaun mina, tuir projesaun kampu petrolífera ne’e sei desmantela iha tinan 2022, maibé daudaun empreza Santos halo hela atividade perfurasaun iha posu tolu ho investimentu millaun $235, ne’ebé sei extende tan durasaun kampu, maibé bainhira kampu ne’e laiha ona produsaun no desmantela, tuir planu sei iha alternativa atu nafatin hetan reseita.

“Dadaun ne’e ANPM iha planu ida naran Carbon Capture and Storage (CCS) atu utiliza kampu Bayu-undan bainhira mina maran ona, ita injeta fali diósidu karbonu (CO2) ba iha rezervatóriu, nune’e hetan rendimentu hosi ne’ebá,” Prezidente ANPM, Florentino Soares Ferreira, hateten ba Agência TATOLI, iha ninia knaar fatin, edifísiu Ministériu Finansa, Aitarak-laran, kinta ne’e.

Inisiativa ne’e tanba ANPM haree ba mudansa globál, ne’ebé kuaze país ho produsaun mina boot iha mundu halo tranzisaun enerjétika ho hanoin atu redús emisaun C02 iha atmósferu no fó reseitas ba Estadu.

“Bainhira produsaun mina to’o tinan 2024 to’o 2025, bele dehan sei desmantela iha tempu ne’ebá, maibé antes ne’e bazeia ba kalendáriu tuan iha tinan 2022. Foin lalais deskobre tiha mina, imposível atu desmantela agora, ne’ebé di’ak ba ita no dadaun ne’e iha ona planu ba oin Bayu-undan ita nafatin hetan osan liuhosi projetu Carbon Capture and Storage,” nia akresenta.

Nune’e, bainhira kampu desmantela sei utiliza fasilidade balun hodi halo injensaun ba CO2.

“Iha kampu gás lubuk ida iha Austrália ne’ebé kompozisaun C02  boot tebes no kampu sira presiza tratamentu ba C02, entaun Austrália lakohi atu halo emisaun maka’as, tanba ne’e Timor-Leste fó alternativa ida hodi halo injesaun iha Bayu-undan tanba ninia rezervatóriu di’ak,” Prezidente ANPM esklarese.

Dadaun ne’e iha ona diskusaun entre ANPM no empreza rasik, tanba planu sira tenki hatuur iha dokumentu hanesan akordu ida, nune’e bele investe pur volta biliaun $1,2 ba atividade desmantelamentu.

Antes ne’e, iha loron 13 setembru 2021, ANPM no empreza Santos asina nota entendimentu ba projetu CCS iha kampu Bayu-undan bainhira produsaun hotu.

Notísia relevante: ANPM-Santos asina entendimentu kaptura no armazena karbonu iha Bayu-undan

Seremónia asinatura ne’e realiza via virtuál entre Prezidente ANPM, Florentino  Soares Ferreira no Diretór Ezekutivu Santos Kevin Gallagher.

Entendimentu ne’e atu foka liu hatuur enkuadramentu hosi parte rua hodi loke diskusaun, nune’e prepara Bayu-undan ba projetu CCS.

Entendimentu ne’e hatuur katak empreza Santos bele utiliza kampu Bayu-undan hodi injeta pur volta tonelada millaun 10 kada tinan hosi C02.

“Ne’e boot tebes iha mundu, bainhira ita asegura país barak hakfodak tanba Timór hanesan país kiik ida maibé iha kompromisu ba enerjia karbon atu hamenus C02 iha atmósferu ho tonelada millaun 10 kada tinan. Entaun ida ne’e halo ita-nia imajen katak maski ita-nia emisaun la boot kompara ho país seluk iha mundu, maibé ita iha komprimisu sira hanesan ne’e,” Florentino tenik.

Nune’e mós, Santos hanesan operadór ba Bayu-undan sei haree hamutuk ho ANPM kona-ba kualidade rezervatóriu kampu petrolífera hodi rai CO2 no explora enkuadramentu tékniku no komersiál ba projetu CCS ne’e rasik.

CCS hanesan teknolojia atu kaptura no armazena karbonu iha rai-laran, ne’ebé konsidera hanesan esforsu ne’ebé halo atu halo redusaun emisaun CO2 iha atmosferu no hosi kampu gás balun ne’ebé iha kontíudu CO2 barak tebes.

Inisiativa ne’e nu’udar esforsu ne’ebé ANPM halo atu kontinua fó sustentabilidade ba reseita hosi indústria petrolífera no integra Timor-Leste iha redusaun CO2 iha mundu, maski hanesan país kiik.

Produsaun mina iha kampu Bayu-undan iha tinan ikus menus

Tuir Prezidente ANPM, Florentino Soares Ferreira, produsaun iha kampu petrolífera Bayu-undan hahú menus iha tinan 2019 to’o 2020, ne’ebé produsaun tun pur volta 18.000 barril ba petróleu brutu no produsaun gás tun ba millaun 400 kada loron.

Produsaun tun tanba kampu ne’e prodús ona durante tinan 16 to’o 17, ne’ebé hahú produsaun hosi 2004.

“Timor-Leste nia rekursu renovável sira, dahuluk sa’e maka’as maibé bainhira produsaun barak, tenke tun ka iha diminuisaun naturál ba iha kampu ne’e, ne’ebé labele evita, to’o tempu nia maran ona entaun ita bele desmantela,” nia tenik.

Nune’e, iha agostu 2020 empreza Santos hatama proposta ida atu halo perfurasaun ba postu tolu, ne’ebé momentu ne’ebá hatudu kampu hahú hatudu diminuisaun produsaun.

“Ita-nia rejime difísil oituan, tanba kampu ne’ebé prodús bainhira empreza sira fura atu hetan ka la hetan ita selu nafatin sira, entaun ida-ne’e susar, maibé iha momentu ne’ebá ita konsege halo ezersísiu no avaliasaun ikus mai fó mai ita katak bainhira posu tolu ne’e maran hotu, Estadu la lakon buat ida, entaun ita foti desizaun atu halo perfurasaun no hahú perfurasaun posu dahuluk iha maiu 2021, posu daruak iha fulan-juñu hetan no posu datoluk mós hetan mina,” nia dehan.

Produsaun iha posu tolu di’ak

Produsaun posu tolu iha Bayu-undan iha aumentu, ne’ebé produsaun uluk 18.000 barril kada loron bele to’o 30.000 barril kada loron, enkuantu produsaun gas sa’e, ne’ebé uluk millaun 400 Ccf kada loron agora sai ba millaun 650 Ccf kada loron.

“Hosi ida-ne’e ita bele haree katak ho presu mina ne’ebé sa’e, normalmente empreza sira selu ita hosi inísiu tinan, hafoin sira halo projesaun presu mina no kuandu sira fa’an hotu mak liu sira aumenta tan osan ne’e mai, sé fa’an menus, sira halo over payment mai ita no ita mak tenki selu fali sira tanba ne’e akontese iha ita-nia rejime,” Prezidente ANPM esplika.

Notísia relevante: Perfurasaun mina-matan dahuluk kampu Bayu-undan la’o ho susesu

Nune’e, ANPM iha esperansa empreza bele halo projesaun di’ak, nune’e bele hetan reseita hosi produsaun tanba haree mós ba presu mina iha merkadu.

“Ha’u labele dehan hatama reseita hira, maibé bainhira empreza hatama projesaun pagamentu ba tinan ida ka trimestre rua ka tolu, hafoin ita bele hatene maibé daudaun ne’e bele dehan iha aumentu maka’as tanba posu tolu ne’ebé ita fura ikus hetan aumentu produsaun,” nia dehan.

Santos atualmente iha partisipasaun 43,4% hanesan operadór iha kampu Bayu-undan, SK E&S (25%), INPEX (11,4%), ENI (11%), JERA (6,1%), Tokyo Gas (3,1).

Durante ne’e, projetu Bayu-undan kontribui ona reseita no finansia despeza Estadu, ne’ebé akumula iha fundu petrolíferu.

Jornalista : Antónia Gusmão

Editora     : Julia Chatarina

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!