iklan

NASIONÁL, POLÍTIKA

Deputada Veneranda Lemos re-eleita ba Prezidente Uniaun Inter-Parlamentár

Deputada Veneranda Lemos re-eleita ba Prezidente Uniaun Inter-Parlamentár

Deputada bankada CNRT, Veneranda Lemos. Imajen Tatoli/Nelson de Sousa.

DILI, 13 jullu 2023 (TATOLI)—Deputada bankada CNRT, Veneranda Lemos, re-eleita ba Prezidente Grupu Nasionál Uniaun Inter-Parlamentár iha lejislatura daneen ne’e.

Notísia Relevante: Prezidente Parlamentu-Prezidente IPU diskute kona-ba kooperasaun bilaterál

“Iha lejislatura anteriór ha’u hanesan Prezidente no mandatu hotu ona hodi hili fali meza foun, entaun horisehik ami halo eleisaun re-eleitu fali ha’u sai hanesan Prezidente Uniaun Inter-Parlamentár ho votu a-favór lima (5), kontra 0 no abstensaun ida (1),” Deputada Veneranda Lemos hateten ba jornalista sira iha uma fukum Parlamentu Nasionál, kinta ne’e.

Estrutura meza ba grupu nasionál Uniaun Inter-Parlamentár lejislatura daneen ne’e kompostu hosi Prezidente Deputada Veneranda Lemos, Vise Prezidente ida no sekretária ida, no iha membru permanente no suplente hamutuk na’in-12.

Iha Grupu Uniaun Inter-Parlamentár tambá PN simu ona konvite atu partisipa iha asembleia Uniaun Inter-Parlamentár ba dala-147 iha Luanda-Angola iha loron 24-27 outubru tinan 2023 ne’e, nune’e sei halo preparativu hanesan kada tinan Uniaun Inter-Parlamentár asembleia jerál realiza dala rua iha fulan marsu no outubru.

Tema prinsipál ba asembelia Uniaun Inter-Parlamentár mak “Pas, Jstisa no Hametin Instituisaun Sira”, depois iha asembleia nia laran iha mós reuniaun keta-ketak ne’ebé ko’alia kona-ba tráfiku umanu, direitu umanu, feto iha Parlamentu, direitu feto ninian, administrasaun ho sira seluk ne’ebé engloba matéria lubun ida.

“Iha ne’eba, Prezidente Parlamentu bainhira fó ona autorizasaun ba membru grupu nasionál Uniaun Inter-Parlamentár atu ba partisipa iha ne’eba kada Deputadu sei hili matéria relevante atu ita partisipa. Nune’e, bainhira ita fila mai Timor bele iha relatóriu di’ak ba Parlamentu no rekomendasaun ba Governu liu-liu ministériu relevante bele tau atensaun ba pontu sentrál iha debate hodi implementa,” nia dehan.

Nune’e mós, halo tratamentu ba legalidade ba tráfiku umanu karik Timor-Leste seidauk iha lei oinsá mak foti esperiénsia hosi ne’eba, hodi bele halo TL nia lejislasaun, inklui asuntu ambientál ho sira seluk.

Iha enkontru altu nível asembelia Uniaun Inter-Parlamentár agora, Parlamentu mundiál ninia membru sei hili fali Prezidente ba asembelia Uniaun Inter-Parlamentár, entaun asuntu ne’e importante tebes ba Timor-Leste atu partisipa.

Iha lejislatura liu ba, halo kontaktu ho nasaun lubun ida atu bele lingua portugés bele sai mós hanesan lingua serbisu iha Uniaun Inter-Parlamentár, ida-ne’e sei halo nafatin no hein katak asembleia tuir mai nafatin luta hodi lingua portugés bele sai mós lingua serbisu iha Uniaun Inter-Parlamentár.

Tan ne’e, Deputada Veneranda hateten, vantajen boot tebes ba Parlamentu Timor-Leste iha Uniaun Inter-Parlamentár mak lori Timor-Leste ba mundu no lori mundu mai Timor-Leste.

“Vantajen ba grupu nasionál mak ne’e, ita habelar ita ninia kontaktu internasionál, rejionál ba enkontru bilaterál, multilaterál sira-ne’e importante loos saida mak ita apreende hosi sira no saida mak sira apreende hosi ita. Tanba, hanesan tinan kotuk, Prezidente Uniaun Inter-Parlamentár nian, Duarte Paicheco, mai vizita iha Timor-Leste,” nia hateten.

Entretantu, sorumutu altu nível asembleia  Uniaun Inter-Parlamentár tinan ne’e hala’o iha Luanda-Angola sei partisipa hosi nasaun 170.

Jornalista : Nelson de Sousa

Editór       : Cancio Ximenes

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!