DILI, 09 janeiru 2024 (TATOLI)—Prezidente Institutu Nasionál Seguransa Sosiál (INSS) Longuinhos Armando Leite, hateten INSS rejistu ona traballadór hamutuk 100.000 ho osan ne’ebé tama kuaze millaun $200.
“Empreza ne’ebé rejistu iha instituisaun nasionál seguransa sosiál besik 7.000 ho nia traballadór hamutuk 60.000, maibé to’o agora ema-ne’ebé rejistu iha sistema ne’e 100.000-resin. Hosi númeru ne’e kuaze 40.000-resin ne’e, ita-nia funsionáriu hanesan Polísia Nasionál Timor-Leste ho Falintil-Forsa Defeza Timor-Leste inklui ho ita ne’ebé servisu iha ajénsia autonomu sira no mós traballadór iha empreza privada sira ne’e iha 500-resin hosi fakultativu,” Prezidente INSS ne’e hateten ba Agência Tatoli iha nia kna’ar fatin, Caicoli, tersa ne’e.
Osan hirak-ne’e, tau ona fundu rezerva no daudaun ne’e kapitaliza tan ona iha banku sira iha Timor-Leste.
“Tanba ne’e mak ita-nia kontribuisaun mós sa’e makaas to’o dezembru liubá ne’e kuaze millaun $200. Osan ida-ne’e ita tau iha fundu rezerva, ho aumentu ne’ebé makaas. Hosi ne’e ita halo predisaun fulan ne’e to’o dezembru 2024 sei hetan miliaun $254. Hosi osan ne’e, INSS planu ba kurtu prazu nian sei ko’alia ho banku komersiál sira hotu tanba sira fó taxa di’ak. Ezemplu, foin lalais ita tau ita-nia osan millaun $160 iha banku haat hanesan BNCTL, BNU, Mandiri ho BRI, fulan neen ita hetan lukru millaun $2. Agora ita tau tan banku komersiál sira iha Timor-Leste ne’ebé variativu mak to’o dezembru ita sei hetan lukru besik millaun$600,” nia dehan.
Objetivu no vantajen rai osan iha banku komersiál ne’e hodi hetan lukru ne’ebé di’ak, tanba agora ne’e ema kontribui de’it ba seguransa sosiál maibé tinan 20 mai ema sei husu ema-nia prestasaun entaun presiza planu no kapitaliza ona iha banku sira.
“Nune’e, bainhira ema husu nia prestasaun, ita prontu atu fó tanba tinan 20 mai ne’e ita bele dehan ema kontribui ho ema husu prestasaun ne’e balansu ona. Tanba ne’e mak ita planeia hodi kapitaliza iha banku hodi hetan funan no garante bainhira ema husu nia prestasaun,” nia hateten.
Tanba ne’e mak presiza kapitaliza, nune’e hetan lukru hodi garante ba ema-ne’ebé mak aban bainrua husu nia prestasaun.
Tanba, kuandu tinan lima ne’e mak vaga laiha, sei problema tanba kontribuente bele hanesan husu nia prestasaun.
Jornalista : Osória Marques
Editór : Cancio Ximenes
