DILI, 16 janeiru 2024 (TATOLI) – Profesór kontratadu 1.499 kontinua ezije ba Ministériu Edukasaun (ME) atu rekoñse sira-nian direitu nu’udar kontratadu atubele hetan avaliasaun dezempeñu hodi hakat ba rejime espesiál.
Iha ámbitu asaun pasífika ne’ebé halo iha edifísiu ME, portavós manorin kontratadu, Agostinho Pinto, deklara katak bainhira ezijénsia ida ne’e maka ME la responde iha tempu badak, sira sei kontinua halo asaun hodi husu sira-nian direitu.
“Ami halo ona karta rekoñesimentu ba Komando Polísia Nasionál Timor-Leste [PNTL], tanba ne’e sei kontinua halo ami-nian asaun iha edifísiu ministériu nia oin to’o ami hetan resposta husi Ministra Dulce atu rekoñese ami-nian direitu atu hetan avaliasaun dezempeñu hodi tama ba rejime espesiál, tanba ami-sira ne’e hanorin kle’ur ona”, Agostinho Pinto afirma iha Vila Verde, ohin.
Asaun pasífika husi profesór 1.499 nian ne’e, ohin, tama ona ba loron daruak, maibé sira-nian asaun ne’e lahetan autorizasaun atu oukupa resintu Ministériu Edukasaun nian tanba hetan ona intervensaun husi Polísia Batallaun Orden Públika (BOP) no Polísia Rezerva ka Task Force. Tanbe ne’e, sira-nian asaun halo de’it iha li’ur, portaun ME oin hodi hakilar nafatin sira-nian direitu ba ministra. Tuir informasaun, Ministra Dulce de Jesus sei halo hela misaun iha li’ur.
Iha sorin seluk, Diretora Nasionál Rekursu Umanu, Anita Tavares de Jesus, hatete manorin sira ne’e tanba la prienxe rekizitu ne’ebé maka hatuur iha Dekretu-lei númeru 31/2023 kona-ba Rejime Karreira Dosente, tanba ne’e laiha avaliasaun dezempeñu ba sira atu tama iha rejime espesiál ne’e.
“Ha’u husu ba ita-nian profesór 1.499 ne’ebé lahetan avaliasaun dezempeñu ne’e atu hakmatek tanba ministériu iha ona polítika ida di’ak ba futuru atu garante moris di’ak ba profesór sira ne’e. Ha’u fiar katak ho bolsa kandidatu ne’ebé tempu besik sei loke ne’e oportunidade boot liu ba ita-nian profesór sira ne’e”, diretora dehan via telefone, ohin.
Dirijente ne’e informa katak bolsa kandidatu ne’ebé maka sei loke ne’e Ministériu Edukasaun garante ona katak sira mak sei liu, tanba sira iha ona esperiénsia hanorin tinan 10 ona. Tan ne’e, nia husu ba dosente sira ne’e hakmatek hodi prepara aan didi’ak bainhira bolsa ne’e loke sira bele konkorre.
“Sira serbisu kle’ur ona hanesan voluntáriu no foin mak hetan kontratu iha 2023 tanba de’it la prienxe kriteriu ne’e maka sira lahetan direitu rejime espesiál. Ba oin kuandu sira liu ona, sira sei hetan diretu ida ne’ebé pervalese iha dekretu-lei ne’e rasik”, realsa.
Direitu profesór kontratadu sira ne’e regula iha Dekretu-lei 31/2023, bainhira atu sai profesór permanente pelu menus tenke hetan uluk avaliasaun dezempeñu no agora ba profesór 1.499 ne’e foin hetan kontratu iha abríl 2023 seidauk prienxe rekizitu atu hetan avaliasaun dezempeñu.
“Sira mós la prienxe kritériu ida maka laiha diploma mínimu baxarelatu. Kuaze profesór sira ne’e iha de’it diploma sekundáriu, entaun haree ba ida ne’e sira la prienxe kritériu hodi hetan rejime espesiál”, salienta.
Iha asaun pasífika loron dahuluk profesór sira ne’ebé termina kontratu iha 31 dezembru 2023 ameasa atu boikota planu Ministériu Edukasaun nian loke rekrutamentu ba bolsa kandidatu ba manorin 1.600 iha pré-eskolá no ensinu báziku iha tinan ida ne’e.
Portavós profesór kontratadu, Agostinho Pinto, afirma katak polítika ME nian atu loke rekrutamentu ba bolsa kandidatu ne’e loloos dirije de’it ba kandidatura ka ema sira ne’ebé maka seidauk sai profesór mak bele konkorre vaga ida ne’e, maibé ba profesór sira ne’ebé maka hanorin tinan 10-resin laiha direitu atu tuir vaga ida ne’e.
“Ami manorin 1.499 ne’ebé hanorin kuaze tinan 10 ona no hetan ona rekoñesimentu husi ita-nian Estadu, liuhusi Governu anteriór ne’e laiha tan hanoin ida atu bá tuir teste iha bolsa kandidatu ne’e, tanba ami la’ós profesór foun”, nia afirma.
Nia salienta katak rejime espesiál prevee ona iha estatutu ho baze ba dekretu-lei númeru 31/2023 katak ME laiha razaun atu hapara kontratu profesór 1.499 ne’ebé fó dalan ba sira atu tama iha rejime espesiál.
Tuir Koordenadór Gabinete Apoiu Jurídiku, Yajalde Rodrigues, direitu profesór 1.499 ne’ebé ninia kontratu termina ona iha 31 dezembru ne’e pervalese tuir lei. “Se lei ne’e maka hateten hanesan ne’e, entaun tenke halo konfirmasaun tuir lei. Agora, ba direitu profesór kontratadu ne’ebé maka hetan ona avaliasaun dezempeñu ne’e tanba sira prienxe ona rekizitu, sira tenke iha abilitasaun literária minímu diploma III ba leten”, esplika.
Aleinde ne’e, avaliasaun dezempeñu profesór sira-nian ne’e tenke rejistu ona iha SIGAP Komisaun Funsaun Publika, nune’e mos sira tenke asina kontratu antes 2023. Agora, ba profesór kontratau 2023 nian konsidera lahetan avaliasaun dezempeñu tanba la estende kontratu, nune’e maka sira lahetan direitu atu hetan avaliasaun dezempeñu. “Maibé profesór sira sei marka fali prezensa bainhira superiór ME na’in-rua ne’e iha ona fatin atu sira bele hetan filafali esplikasaun detallada”, dehan.
Notísia relevante: Profesór kontratadu sira ameasa ‘boikota’ rekrutamentu ba bolsa kandidatu
Jornalista: Tomé Amado
Editora: Maria Auxiliadora
