DILI, 24 marsu 2024 (TATOLI)– “Mehi ba iha moris ne’e nia laran, labele moris iha mehi nia laran,”—Andrea Hirata, Eskritór Novela “Laskar Pelangi”.
Bainhira sei moris no sei dada iis ne’e tenke mehi sai ema-ne’ebé susesu iha loron aban, labele dada iis hodi moris de’it iha mehi mamuk sira-nia laran. Liuhusi mehi no ho mehi ne’e mak lori feto timoroan Cláudia Xavier dos Reis Magno sai feto kardiolojista dahuluk iha Timor-Leste.
Hori otas labarik, nia hahú ona mehi atu sai médika. Bainhira nia sai médika jerál, tanba loron ba loron atende pasiente husi moras oioin no atende pasiente moras kardiovaskulár iha Ospitál Nasionál Guido Valadares (HNGV) iha 2021, nia iha mehi foun atu hakarak hasai kursu iha espesialista kardiovaskulár, ne’ebé to’o ikus nia gradua iha área medisina iha Xina.
“Ha’u hahú mehi sai doutora ka kursu iha área medisina, kuandu ha’u sei kiik. Espesialidade iha kardiolojia ne’e, tanba ha’u serbisu nu’udar médika jerál halo servisu rotativu iha HNGV. Iha ne’e, ha’u haree kardiolojista menus no gosta sistema no funsaun kardiovaskulár iha departamentu medisina interna iha HNGV”, Cláudia Xavier dos Reis Magno hateten ba Agência Tatoli iha Ospitál Nasionál Guido Valadares, kuarta (20 marsu 2024).
Bainhira nia servisu iha HNGV no halo rotasaun iha departamentu kardiolojia, nia iha inisiativa husu tuir katak iha Timór ne’e kardiolojista hira ona, maibé iha momentu ne’ebá seidauk iha. Bainhira nia hala’o estudu no fila husi Xina, mak kardiolojista Andre Leão foin mai no hanesan kardiolojista primeiru iha Timor-Leste.
Iha departamentu HNGV nian ne’e, nia servisu no aprende ho doutór Andre Leão. Entaun, haree situasaun ka pasiente kardiovaskulár barak no iha tan liu interese barak, nia koko iha 2017, vaga no konsege liu ba iha selesaun kandidatura bolsa estudu, hafoin servisu kuaze tinan tolu, entaun nia bá foti espesialidade durante tinan tolu.
Kardiolojista ne’e hateten iha nia karreira profisionál ne’e mós hetan apoiu maka’as husi família uma-laran.
“Ha’u-nia pai nu’udar enfermeiru antigu no ha’u-nia inan hanesan profesora, tanba ida-ne’e apoiu mós husi familia sira no ha’u rasik duni hakarak ida-ne’e, hakarak tebes duni sai médiku,” nia dehan.
Nia hetan bolsa estudu iha setembru 2017 hosi Governu Xina, entaun nia aproveita konkorre no liu hodi hatutan nia estudu iha área espesialidade kardiovaskulár no nia hahú servisu iha HNGV iha Marsu 2021 nu’udar kardiolojista.
Nia esplika, diferensa atendimentu ba pasiente kardiovaskulár iha Xina ne’e iha ekipamentu avansadu tebes. Buat hotu iha atu halo operasaun no tau kadeli ba moras kardiovaskulár, no aimoruk kompletu iha nia variedade no teste ba fuan.
“Ita iha ne’e iha limitasaun. Iha ne’e aimoruk iha maibé laiha variedade no espesífiku ba pasiente sira. Ita mós seidauk iha reajente ida bainhira iha ataka fuan atu halo ezame Troponin, Cath lap, atu halo teste ida atu haree intupidu ba fuan, teste Stent atu tau kadeli ou bypass atu halo sirurjia hodi halo ligasaun foun ba intupidu ba sirkulasaun raan iha fuan. Ita iha rekursu umanu ka espesialista ida mak Andre Leão,” nia dehan.
Iha nia perkursu estudu iha área medisina sempre iha dezafiu, maibé ida-ne’e la’ós barreira ba nia tanba nia hateke ba dook liu challenge sira-ne’e. Nia hateten, buat ne’ebé hakarak mak to’o ba meta, la’os haree ba dezafiu loroloron.
“Dezafiu ne’e sempre, hanesan ema hotu-hotu hatene eskola medisina han tempu lahalimar. Bainhira ha’u halo rezidénsia ka kursu espesialidade ne’e lahanesan kursu sira seluk. Ami halo rezidé nsia ne’e, ami servisu iha ospitál. Ami-nia kursu sira-ne’e no lisaun durante ne’e oinsá atu fahe tempu, tanba ami servisu mais oras 12 nia laran. Iha mestradu ne’e oinsá atu jere tempu ho di’ak ba servisu no estuda, tanba kuaze pasa tempu iha ospitál. Maske iha dezafiu sira hanesan ne’e, ita koko buka dalan atu rezolve no hetan solusaun no jere didi’ak tempu,” nia hateten.
Husu kona-ba dezafiu ba língua Xina nian, espesialista ne’e hatán, dezafiu ida ba iha língua xinéz atu komunikasaun simples, maibé tama ba universidade hetan difikuldade boot tanba língua ne’e aprende báziku, hanesan labarik sira tama bá eskola primária lee no hakerek, buat ida báziku, tanba durasaun fulan sanulu ne’e aprende liafuan sientífiku mínimu liu.
“Bainhira iha semestre primeiru, hetan difikuldade tanba profesór sira esplika ne’e kuaze lakomprende 80%. Termu ne’ebé sira uza, ami la familiár, ida ami hothotu hanesan estranjeira ne’ebé estuda iha Xina,” nia dehan.
Ho ida-ne’e, nia hahú buka jeitu no esforsu hodi bele aprende no estuda di’ak liután, hamutuk ho nia kolega sira seluk husi nasaun Nepal, Pakistaun, Moçambique no seluk tan.
“Ami buka maneira ida oinsá mak bele ultrapasa dezafiu língua ida-ne’e. Saida mak ami halo, ami halo preparasaun hanesan profesór sira fó kedas oráriu iha klase kona-ba kápitulu sira-ne’ebé ba lisaun tuirmai. Entaun, molok ida-ne’e, kapitulu sira-ne’e, ami tradús ona livru ida-ne’e ba língua ami ida-idak nian no halo leitura beibeik. Entaun. ami tama bá segundu semestre laiha ona problema, komesa iha ona koñesimentu di’ak no ba segundu no terseiru anu ne’e ami ba estájiu ona,” nia haktuir.
Kardilojista ne’e dehan, língua la’ós ona problema ba sira tanba bele ezame iha língua xinéz hotu, tanba rekizitu ida husi bolsa estudu mak aprende Xina nia lian liuliu medisina, tanba halo komunikasaun ho pasiente.
“Tanba ami konsege halo komunikasaun ho pasiente, ami labele halo prátika no buat hotu ho lian xinéz. Hanesan ami komprende saida mak sira atu hanorin. Bainhira profesór sira repete fali, entaun ami komprende. Ami halo revizaun depoizde klase, nune’e buat hotu sai fásil. No ita tetu, tetu, tetu lasai problema,” nia hateten.
Husu kona-ba adaptasaun kultura no hahán Xina nian iha difikuldade ka la’e, nia hatán, Xina pertense iha Ázia, katak sira nafatin iha kultura ida kontinua iha hasee malu no la dook husi ita-nia kultura Timór. Ita haree malu konvida ba sira-nia uma, ba pasa tinan foun iha sira-nia uma, simu bainaka, oferese hahán, no buat ida muda mak teknólojia no dezenvolvimentu.
“Sira-nia hahán didi’ak de’it. Ha’u laiha problema kona-ba ida-ne’e,” nia dehan.
Ba dahuluk ne’e, nia dehan, tanba lahatene sira-nia dalen entaun bá restaurante atu hili hahán ruma ne’e só hatudu ho liman-fuan de’it ba imajen iha surat-tahan menu nian ne’e, tanba uluk lahanesan agora uza telefone maibé uza disionáriu.
Biodata
Cláudia Xavier dos Reis Magno moris iha Dili, 16 dezembru 1987, oan hosi kazál Alberto dos Reis Magno no Ana Xavier. Oan ikun husi maun-alin hamutuk neen mak hanesan Adaljiza Magno, Benicia Magno, Martinho Magno, Nélia Magno no Cláudia Magno.
Nia hahú estudu iha eskola bázika 15 iha Tuana Laran, eskola pré-sekundária iha Paulo VI no eskola sekundária São José Balide.
Cláudia Xavier dos Reis Magno hahú kursu medisina jerál iha Shangai Jio Tong University iha 2008 no hotu iha 2013. Hahú nia espesialidade kardiovaskulár iha Shangai Xina iha 2017 to’o 2020 iha Nanjiy Medical University. Hahú nia funsaun espesialista iha 2021 iha HNGV to’o ohin loron.
Jornalista : Jesuína Xavier
Editór : Cancio Ximenes
