DILI, 02 outubru 2024 (TATOLI)—Komisaun C trata asuntu Finansa Públika iha Parlamentu Nasionál (PN), hato’o krítika ministériu balun ninia ezekusaun Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2024 ne’e kiik liu.
Notísia Relevante: Komisaun C husu Governu tau atensaun ba ezekusaun OJE 2024
“Ami-nia relatóriu paréser krítika uitoan ho instituisaun sira-ne’ebé mak to’o ona fulan neen nia ezekusaun sei kiik-oan. Ami mós bolu atensaun makaas liuhusi ami-nia rekomendasaun, maibé to’o agora klaru nia ezekusaun oin seluk ona. Iha mós ministériu balun to’o agora ninia ezekusaun ne’e sei kiik hela,” Prezidente komisaun C, Cedelízia Farria dos Santos, hateten ba jornalista sira hafoin reuniaun komisaun iha PN, kuarta ne’e.
Nia dehan, iha reuniaun komisaun ne’e aprova relatóriu, ezekusaun trismestre daruak signifika husi janeiru to’o jullu ne’ebé mak Governu submete mai on aba Parlamentu Nasionál (PN).
“Ami-nia reuniaun ida ohin ne’e, halo aprovasaun ba ami-nia relatóriu, ezekusaun trismestre daruak signifika husi janeiru to’o jullu, ne’ebé mak Governu submete mai PN, bainhira ami sei iha resesu hela no iha fulan agostu mak submete mai, entaun ami tama halo apresiasaun ba relatóriu trismestre daruak,” nia dehan.
Nia hateten, tuir komisaun nia haree, trimestre daruak OJE 2024 ninia ezekusaun ein-jerál ne’e sei kiik-oan hela tanba foin 27%, no haree administrasaun sentrál 32%, RAEOA 19% ne’e iha fulan jullu.
“Maibé to’o data ohin ne’e, ezekusaun ne’e komesa di’ak ona atinje tiha ona 53%,” nia hateten.
Prezidente komisaun ne’e, hateten ezekusaun trismestre daruak komisaun identifika ne’ebé mak di’ak hanesan Gavinete Primeiru-Ministru, Ministériu Petróliu no Rekursu Naturál (MPRN), Ministériu Asuntu Kombantete Libertasaun Nasionál (MAKLN), Ministériu Solidariedade Sosiál no Inkluzasaun (MSSI) ho instituisaun públiku hanesan Ajénsia Noticiosa de Timor-Leste TATOLI, I.P, Arkivu Nasionál ninia ezekusaun ne’ebé mak di’ak.
“Ami-nia relatóriu paréser krítika ituan, ho instituisaun sira ne’ebé mak to’o ona fulan neen nia ezekusaun sei ki’ikoan, ami mós bolu atensaun makas, liuhusi ami nia rekomendasaun, maibé to’o agora klaru nia ezekusaun oin seluk ona, iha mós ministériu balun to’o agora ninia ezekusaun ne’e sei ki’ik hela,” nia dehan.
Papél PN iha ezekusaun OJE tuir lei OJE no lei Enkuadramentu Jestaun Finanseira Públika estabelese PN iha ninia funsaun hanesan mós atu aprova OJE, apresia no aprova relatóriu ezekusaun OJE no realiza audisaun ho Governu kona-ba ezekusaun orsamentu inklui emite paréser kona-ba jestaun finansa públika.
Aleinde ne’e iha rejimentu Parlamentu Nasionál iha artigu 171 (Aprezentasaun relatóriu) hateten katak, Governu aprezenta relatóriu ezekusaun orsamentál iha tinan fiskál anteriór ba PN dentru de fulan tolu hafoin tinan anteriór ramata.
Entretantu, tuir Portál Transparánsia husi Ministériu Finansa (MS), ne’ebé kuarta ne’e, Ajénsia TATOLI, asesu haktuir katak, OJE 2024 ho orijen $2,237,618,655.00, kompromisu sira $95,054,163.80, obrigasaun sira $124,595,324.59, atuál $1,064,563,454.88, saldu $953,405,711.73 no nia ezekusaun 53.1%.
Enkuantu, iha loron 01 fulan-outubru 2024, Governu liuhusi Ministériu Finansa, submete ona proposta-lei OJE 2025 ho montante biliaun $2.6 ba Parlamentu Nasionál.
Jornalista : Nelson de Sousa
Editór : Cancio Ximenes
