DILI, 24 outubru 2024 (TATOLI)—Deputadu membru komisaun C trata asuntu Finansa Públika iha Parlamentu Nasionál (PN), António da Conceição “Kalohan”, sujere Governu liuhusi Ministériu Transporte no Komunikasaun (MTK) atu iha planu ruma sosa tiha asaun Timor Telecom hodi sai hanesan empreza estatál tanba ida estratéjiku tebes ba Estadu.
“Prezensa Timor Telecom nia estatutu, naran ita nian tiha ona, maibé empreza ida-ne’e Timor nian ka lae. Agora daudaun konsumidór barak sai uzuáriu, sira parese iha difikuldade kona-ba sira-nia ezisténsia iha Timor. Iha ka lae, planu Governu atu ita sosa tiha asaun Timor Telecom nian ne’e, hodi aproveita ida-ne’e hanesan empreza estatál. Tanba, iha rai sira seluk ne’e, empreza estatál ba buat sira-ne’ebé mais estratéjiku ne’e Estadu ka Governu ninian,” Nia hato’o liuhusi audiénsia públika konjunta ba proposta Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2025 husi MTK iha sala plenária PN, kinta ne’e.
Nia dehan, agora se dehan sei nafatin kompañia joint venture ne’ebé mak iha emprezáriu, individuál ne’ebé mak posui sira-nia asaun (saham) iha ne’eba, oinsá mak Governu ninian.
“To’o agora ita seidauk hatene loos, ita mós iha ita-nia asaun iha ne’eba mais retornu saida mak ita hetan husi ne’eba,” nia dehan.
Nune’e, Deputadu husi bankada PD ne’e hakarak husu MTK bele halo klarifikasaun entermu polítika telekomunikasaun nian.
Deputada membru komisaun C, Maria Angelica Rangel, hateten kona-ba asuntu Timor Telecom nian ne’e hanoin uluk iha PN ida ko’alia ona.
“Ko’alia kona-ba Timor Telecom, se bele ita hola tiha ka oinsá, mais ha’u hatene katak uluk ita diskute iha lejislatura datoluk katak prontu ita merkadu livre iha kompañia se de’it bele mai investe iha ita-nia rain, naran kumpre ita-nia lei no regra sira-ne’ebé iha,” Deputada husi bankada FRETILIN ne’e dehan
Deputada membru komisaun C, Maria Angelina Sarmento, mós sekunda ho asuntu ne’e iha posibilidade atu sosa tiha asaun, tanba ne’e iha futuru bele iha rendimentu alternativu ba Timor-Leste iha setór telekomunikasaun.
“Husu atu fó fali informasaun relasiona ho tinan hira ba kotuk, rona Ministériu Finansa dehan ita-nia asaun ita sosa ne’e 25% se la sala. Lahatene, ita-nia asaun ne’e ita jere ona reseita ka rendimentu hira husi asaun ne’ebé ita iha Timor Telecom. Posibilidade ba itam iha ka lae, atu sosa tiha asaun ne’e, se ita-nia projesaun ba futuru ita haree katak ne’e bele iha rendimentu alternativu ba ita iha setór telekomunikasaun nian,” nia hateten.
Deputada husi bankada PLP, ne’e preokupa tanba ikus-ikus ne’e rede internet monu demais ne’e fó implikasaun ba serbisu sira liuliu ho polítika serbisu Governu eletróniku ne’e, no iha banku sira difikulta tebes sira uza operadór telekomunikasaun tolu ne’e hotu dalabarak sai preokupasaun ba rede monu.
Ministru ….MTK, Miguel Manetelo, dehan Governu Timor-Leste ita iha asaun 20.59%, asaun bo’ot liu husi kompañia ida naran Oi husi Brazil nia asaun iha 54% no kompañia ida ne’e hasoru problema rua nia atu bankarota, tanba ne’e mak nia atu faan nia asaun ne’e, ida ne’e mak iha Governu anteriór iha hela prosesu ida katak, ita bele sosa asaun ne’e no la’ós sosa Timor Telecom.
“Tanba prosesu ne’e la’o naruk, osan ne’ebé iha hela BNCTL haruka fila ba kofre Estadu, mais ne’e ita haree. Iha opiniaun barak, ema balun hateten TT mate ona agora ita ba sosa, depois polítika liberalizasaun setór telekomunikasaun iha 2012, TT labele halo kompetisaun ona ho operadór rua seluk. Entaun, kauze hahú iha 2015 dividendu sira hahú mós la hetan ona, tanba kuaze retornu negativu,” nia dehan.
Nia dehan, tanba ne’e sira halo empréstimu ida no osan ne’ebé iha labele halo kompetisaun ne’e esplikasaun mais tékniku, osan ne’ebé atu ba despeza ne’e mós la to’o ona sira halo empréstimu ida, tanba ne’e osan hahú 2015 osan ne’ebé iha lori selu de’it empréstimu ne’ebé sira halo.
Nia dehan, iha 2027, operadór tolu ne’e tenke hola frekuénsia foun ho valór kada operadór ho millaun $25, se Timor-Leste kálkulu kustu ne’ebé agora atu sosa inklui atu mellora infraestrutura TT nian, atu bele kompete ho operadór rua seluk sei iha investimentu boot id,a aumenta tan millaun $25 ne’ebé sira tenke hola frekuénsia foun ne’e lisensa ne’e ba operadór tolu.
“Kálkulu sira-ne’e mak dalaruma ita hanoin katak, ho totál kustu hanesan ne’e núsa la harii foun, ne’e opiniaun balun. Mais atu hatete katak prosesu ne’e la’o hela, tanba analiza sira-ne’e hotu, ne’ebé TT ne’e naran Timor nian mais ita nia asaun 20.59% de’it no dividendu ne’e hahú 2015 ne’e latama ona,” nia hateten.
Jornalista : Nelson de Sousa
Editór : Cancio Ximenes