DILI, 18 novembru 2024 (TATOLI)—Governu konstituisionál da-sia liuhusi Ministériu Petrolíferu no Rekursu Minerál (MPRM), sei halo esforsu hotu dada kadoras mina greater sunrise mai Timor-Leste (TL).
“Atu hatán Governu no Primeiru-Ministru rasik mós hateten beibeik ona katak, buat ida dada kadoras ka lori Greater Sunrise mai Timor-Leste ne’e la fásil maibé liafuan la fásil ne’e, ba ha’u ne’e la presiza labele. Hanoin, Deputadu sira hatene di’ak tebes buat ne’e, maibé hanoin importante ita fó hanoin malu nafatin ita tenke fó hanoin malu beibeik nafatin. Tanba asvezes dalaruma ita dehan la fásil, ita politiza tiha liafun la fásil ne’e, hanesan fali katak Governu ida-ne’e sei labele halo ida-ne’e. Ida-ne’e, ha’u bele dehan katak kategoriamente la loos, katak Governu sei halo esforsu hotu-hotu bele,’’ Ministru Petrolíferu no Rekursu Minerál (MPRM), Francisco da Costa Monteiro, hateten iha debate proposta Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2025 ba ministériu nian hodi responde preokupasaun deputadu bankada opozisaun iha sala plenária Parlamentu Nasionál (PN), segunda ne’e.
Nia hateten, tanba Governu iha konviksaun mai husi aspeitu tékniku tanba haree husu estudu sira anteriór halo no agora daudaun bolu estudu independente ida halo trilateralmente Governu Timor-Leste no Governu Austrália aseita, no mós parseiru joint venture sira mós hamutuk aseita, tanba ne’e konsidera estudu independente maske estudu sira uluk halo ne’e mós independente.
Nune’e, pozitivu lori Governu Konstitusionál da-sia (IX) dehan buat balun mai daudaun ona ne’e neineik-neineik, tanba ne’e konvikasaun mai tanba ne’e.
Faktu hatudu katak, hafoin tratadu fronteira marítima jeografikamente aloka tiha ona ne’e bele dehan pertense tiha ona 70% husi greater sunrise ne’e jeografikamente iha TL.
“Ita lalika dook, haree uitoan ba kotuk, arranjamentu sira la’ós para atu lori ita fila-fali ba kotuk, mais importante ita fó hanoin malu faktu sira-ne’ebé la’o iha kotuk ne’e, iha momentu sira anteriór tau de’it greater sunrise ne’e 18% ba iha juridisaun TL nian. Ita iha estratéjia oioin tahan konseitu sira seluk dezenvolve greater sunrise labele la’o ba akontese lori kadoras ne’e ba iha Austrália. Agora, ho fronteira marítima ne’ebé proporsionalmente aloka boot tebes ba TL, hanoin tenke aumenta ita-nia konvikasaun liután ba fiar kadoras mai TL, tantu ne’e mós implikasaun polítika iha kontextu negosiasaun,” Ministru ne’e hateten.
Governante ne’e dehan, ida seluk mak Timor-Leste nia partisipasaun 56.6% iha joint venture ne’e la’ós buat ida kiik-oan maibé krusiál tebes iha momentu anteriórTL nia partisipasaun iha greater sunrise.
Nune’e, nia dehan ida-ne’e responde mós preokupasaun antes ne’e iha deputadu sira balun dehan 56.6% ka millaun $650 sosa greater sunrise ne’e lakon hanesan ne’e monu de’it ba iha ne’ebé, nune’e bele klarifika tanba ne’e importánsia husi akizisaun 56.6% ne’e.
Ho Timor-Leste nia partisipasaun ne’e halo negosiasaun sira-ne’ebé iha la’ós bilaterál entre Austrália ho Timor-Leste de’it maibé iha parte joint venture, TL bele husi prinsípiu kedas avansa daudaun ona TL nia interese lubun ida ona, la’ós de’it interrese polítika maibé tékniku, komersiál ne’e buat barak diskusaun bele halo.
Maibé, nia dehan, fó partisipasaun ne’eduni lori TL bele ohin lori prosesu ne’e pontu ida agora daudaun iha estudu ida independente ne’e fó hela rezultadu agora daudaun pozitivu, tanba hein hela relatóriu sei fó sai semana rua ka tolu mai.
“Hanoin ba ida-ne’e ha’u ko’alia to’o ba iha ne’e de’it, mais iha okos iha buat barak loos. Atu prova katak 56.6% ne’e iha influénsia boot tebes iha negosiasaun Timor Gap nian, entaun buat sira-ne’e hotu lori Governu iha konviksaun ida dada kadoras mai ne’e vitória ida, kestaun mak tempu de’it bainhira loos,” nia dehan.
Tuir nia, agora tempu prosesu negosiasaun ne’ebé iha sempre iha ida-idak nia interrese mais importante mak ho konvikasaun TL iha no dadus no informasaun ne’ebé iha agora bele ka lae TL avansa ho ninia kalendáriu rasik.
“Tanba ne’e, ita-nia tarjetu iha 2031-2032 tenke iha produsaun. Se ne’e ita dada, nia lori konstrusaun tinan lima hanesan ne’e. Signifika desizaun sira atu ba atu avansa tenke hamoris ona iha 2025 ou negosiasaun sei kontinua nafatin bele iha 2026, ne’e entermu saida mak ita halo no hatene iha ita-nia oin,” nia hateten.
Jornalista : Nelson de Sousa
Editór : Cancio Ximenes
