DILI, 19 Novembru 2025 (TATOLI)—Ministériu Edukasaun (ME) liuhusi Institutu Nasionál Formasaun Profisionál Dosente no Edukasaun (INFORDEPE) no Institutu São João de Brito (ISJB), Kuarta ne’e, formaliza akordu kona-ba formasaun preparatória ba profesór bolsa kandidatu ensinu sekundáriu hamutuk 250.
Ministra Edukasaun, Dulce de Jesus, hateten asina akordu ba kooperasaun no kontratu programa entre Ministériu Edukasaun, INFORDEPE no Institutu São João de Brito simboliza garante kualidade ensinu no valoriza profisaun dosente nu’udár prioridade sentrál ba Estadu.
“Ami reafirma katak laiha dezenvolvimentu nasionál bainhira laiha profesór sira-ne’ebé forte, preparadu no kualifikadu tomak. Ami reafirma mós katak Governu ida-ne’e iha vontade atu mobiliza rekursu, instituisaun no parseiru sira hodi garante katak sistema edukasaun timoroan iha profisionál sira to’o dezafiu sékulu XXI nian,” nia hateten ba jornalista sira salaun ME, Vila-Verde, Dili, Kuarta ne’e.
Ministra dehan akordu kooperasaun entre Estadu no instituisaun ensinu superiór ISJB nian mak posibilita implementasaun kursu formasaun preparatória ba ensinu, ho objetivu ba profesór sekundáriu hamutuk 250 hosi grupu kandidatu sira.
“Kursu ida-ne’e krusiál tanba responde ba nesesidade konkreta husi ita-nia eskola sira no tanba inkórpora vizaun moderna kona-ba formasaun ba profesór sira. Ami la’ós oferese de’it kursu seluk, maibé ita implementa etapa foun iha profisionalizasaun ensinu iha Timor-Leste,” nia informa.
Ministru Dulce akresenta Institutu São João de Brito hatudu no sai hanesan parseiru eselente ida. Ministériu Edukasaun rekoñese publikamente ninia méritu institusionál, rigór akadémiku, kompromisu ba kualidade, dedikasaun kle’an ba espíritu servisu nian, kompromisu étiku no kontribuisaun loloos ne’ebé halo ona ba nasaun.
Nune’e mós, Prezidente INFORDEPE, Domingos Martins informa implementasaun kursu preparatóriu ba profesór sira, ne’ebé destina ba profesór sekundáriu hamutuk 250 hosi grupu kandidatu sira-ne’ebé foin lalais integra iha kareira dosente, sei akontese: Profesór 125 iha Faze I, ne’ebé sei implementa hosi loron 1 to’o 12 fulan-Dezembru, no faze II, ne’ebé sei iha profesór sira iha faze implementa husi loron 8 to’o 13 fulan Dezembru tinan ne’e.
Domingos Martins esplika bjetivu prinsipál husi kursu ida-ne’e mak atu asegura katak profesór foun sira ne’ebé foin tama iha profisaun dosente iha abilidade pedagójiku, tékniku, no étika ne’ebé nesesáriu atu garantia edukasaun ho kualidade iha eskola hotu-hotu iha rai-laran.
“Programa ne’e dezeña atu sai ezijente, avaliativu, no foka ba pratika pedagójika, hodi garante katak partisipante sira kompleta formasaun ho domíniu ba área esensiál sira-ne’ebé define hosi Ministériu Edukasaun,” nia tenik.
Diretór ne’e informa katak Kursu Formasaun Preparatória ba Ensinu ne’e sei kompostu husi módulu estruturante lima (5) no sei hala’o durante loron neen (6) iha kada faze, ho totál formasaun teórika no pratika oras 48, distribui hanesan.
Módulu 1 — Lejizlasaun, Étika Profisionál, no Kareira Ensinu, ho karga serbisu oras ualu (8). Módulu ida-ne’e sei kobre devér no direitu profisionál sira; Estatutu Karreira Ensinu nian no enkuadramentu legál sistema edukasionál nian, ne’ebé foka ba eskola sekundária.
Módulu 2 — Kurríkulu Eskola Sekundária Jerál no Eskola Sekundária Téknika Vokasionál, ho karga serbisu oras ualu (8). Módulu ida-ne’e sei kobre estrutura kurrikulár hosi nivel edukasaun sira-ne’e.
Módulu 3 — Pedagojia (Didátika, Metodolojia Ensinu no Jestaun Aula), ho karga serbisu oras 16. Módulu ida-ne’e inklui metodolojia sira, planeamentu pedagójiku no estratejia jestaun dixiplinár.
Módulu 4 – Teknolojia Informasaun no Komunikasaun – Nivel Intermédiu, ho karga serbisu oras ualu (8) nia laran. Módulu ida-ne’e sei foka ba rekursu sira TIC nian ba ensinu, plataforma dijitál sira no uzu pedagójiku teknolojia nian iha kontestu eskola nian.
Módulu 5 — Integrasaun Edukasaun Morál no Fraternidade Umana, ho karga serbisu oras ualu (8) nian. Módulu ida-ne’e sei kobre tópiku sira hanesan étika, konvivénsia pasífika, valór morál no sosiál, no responsabilidade sívika mestre/a nian.
Iha fatin hanesan, Reitór Institutu São João de Brito, Padre Isaías Abílio Caldas, tenik formasaun ne’e nu’udár konfiansa husi Ministériu Edukasaun, tanba ISJB nu’udár instituisaun katólika no Jezuíta, nune’e edukasaun nu’udár nesesidade ba timoroan tomak no responsabilidade ba ema hotu.
“Tanba ita hotu preokupa ho kualidade edukasaun, imperativu polítiku no morál ida. Ida-ne’e mak ita-nia esperansa katak esperansa ida-ne’e sei transforma ba instituisaun ida ne’ebé ezije ita-nia responsabilidade,” nia konklui.
Jornalista: Osória Marques
Editór: Xisto Freitas da Piedade
