DILI, 23 Fevereiru 2026 (TATOLI)—Diretór Apoiu Diagnóstiku Terapeútiku (DADT), Vidal de Jesus Lopes, rekoñese mákina Biochemetry enfrenta problema, maibé rezolve ona tanba Institutu Nasionál Farmásia Médikamentu (INFPM) distribui ona mákina Biochemetry foun hodi utiliza ba teste kazu dengue.
“Loos, semana kotuk ami enfrenta duni problema iha mákina biochemistry, maibé rezolve ona tanba hetan ona mákina foun husi INFPM iha fim de semana foin lalais ne’e,” Vidal Lopes hateten ba jornalista sira iha nia kna’ar fatin HNGV, Bidau, ohin.
Nia dehan, reajente CBC ne’ebé atu teste ba raan ba moras dengue inklui nia mákina laiha problema, tanba disponivel hela no hala’o servisu hanesan baibain.
“Reajente CBC iha hela, mákina mós di’ak hela. Mákina biochemistry mak iha loron hirak ne’e mak ita hetan dezafiu uitoan, maibé iha fim de semana ne’e parte INFPM forñese tiha ona mai, estoke tama ona, iha fim de semana ne’e kedas ita uza kedan ona. Funsaun ba biochemestry ne’e atu detekta ita-nia eletrolite, ne’e termonolojia médiku nian ne’ebé dalaruma ema barak inklui Jornalista mós labele intende. Maibé, importante liu ba dengue nian ne’e mak kontajen Raan Kompletu (CBC) agora biochemetry ne’e ba ita-nia electolite test, renolfasi test no sira seluk,” nia informa.
Nia hateten, mákina biochemetry ne’e ladun importante ka nesesáriu tanba só bele uza bainhira iha komobilidade seluk no iha indikasaun atu halo biochemstry.
Relasiona ho kazu dengue ne’e importante liu mak CBC, biochemestry ne’e ladun nesesáriu, anaunser iha komobilidade seluk, iha indikasaun atu halo biochemistry, entaun doutór sira bele indika.
“Ha’u esplika mais detallu ba ita-boot sira orsida ita-boot sira konfundi, tanba ne’e terminolojia médiku nian, biochemestry ne’e mak oinsá, CBC ne’e mak oinsá, ida-idak ho nia funsaun. Ida-ne’e meu diagnóstiku ida. Ita indika atu doutór sira bele ajuda informasaun sira-ne’e. Rezultadu laboratoríu bele ajuda informasaun ba doutór sira atu foti desizaun. Se ha’u indika ida-ne’e, ida-ne’e platelet akount tun, entaun saida mak ha’u atu halo bazeia ba rezultadu ne’e. Tanba iha siénsia médika ne’e buat hotu ne’e tenke bazeia ba evidénsia,’ nia haktuir.
Nia esplika, iha siénsia médiku nian labele naran siik de’it, maibé tenke bazeia ba evidénsia laboratóriu ne’ebé mak iha.
“Ita labele siik de’it maibé tenke iha evidénsia ruma. Se evidénsia hatudu mai rezultadu hanesan ne’e, entaun modalidade tratamentu ida-ne’ebé mak ha’u tenke forñese, entaun ida-ne’e mak foin fornese ba ema. Ida-ne’e mak ajuda tebes ba ekipa médiku sira atu halo buat ruma, tantu biochemetry nomós CBC. Neste momentu, ita la’o di’ak hela tanba biochemetry ne’e foin tama iha fim de seman ne’e, no iha loron hanesan ita utiliza kedas,” nia dehan.
Jornalista : Felicidade Ximenes
Editór : Cancio Ximenes
