DILI, 14 fevereiru 2022 (TATOLI)—Ministériu Turizmu, Komérsiu no Indústria (MTCI, sigla portugés), tuir planu iha tinan ne’e sei realiza kompetisaun soru tais ba jerasaun foun sira iha Timor-Leste hodi hakle’an jerasaun foun liu-liu feto foinsa’e sira-nia koñesementu no transmite matenek soru tais hosi jerasaun ba jerasaun.
Notísia Relevante: Tais sai patrimónia mundiál, SEAK fó prioridade apoia grupu soru tais
“Planu salva guarda tais, MTCI iha papel oinsá atu transmite matéria globál ba prosesu soru tais, ne’ebé programa sei hala’o ho kompetisaun ba foinsa’e sira, nune’e hakle’an koñesimentu hodi transmite matenek soru tais hosi jerasaun ba jerasaun,” Koordenadór Programa Dezenvolvimentu Indústria Tais iha Ministériu Turizmu, Komérsiu no Indústria (MTCI, sigla portugés), António da Costa, hateten ba Agência Tatoli, via telefónika, segunda ne’e.
Tuir nia, planu salva guarda tais, tenke liuhosi kompetisaun tanba ne’e hanesan meiu ida atu hatudu foinsa’e sira mós bele tama iha oportunidade ida-ne’e.
“Tanba, ita-nia inan sira soru de’it hotu ona, entaun ita kontinua fali ba joven sira ho meiu kompetisaun ne’e atu hatudu ba públiku katak foinsa’e sira mós hatene soru tais ho kualidade ne’ebé di’ak no hatudu hanesan oportunidade ida ba ema sira-ne’ebé atu halo sertifikasaun ka transforma tais ne’e sai indústria fó valór ba ekonómia,” nia dehan.
Liuhosi kompetisaun ne’e, aleinde halo prezervasaun ba tais ne’e la’o nafatin hodi transmite ba jerasaun foun sira no bainhira ema barak hatene ona soru tais, nune’e barak mak sei soru tais liuhosi halo promasaun liuhosi servisu hamutuk ho Sekretária Estadu Igualdade no Inkluzaun (SEII), Fundasaun Alola, Timor Aid, UN Women, nune’e bele atrai turista internasionál no nasionál bele mai haree.
Tuir planu, MTCI sei realiza atividade kompetisaun ne’e iha fulan-abríl tinan 2022, hodi hala’o kompetisaun soru tais iha nível munisípiu nia hodi prepara ba kompetisaun nasionál iha fulan maiu 2022.
Kritéria ba kompetisaun soru tais ne’e mak ema tenke timor-oan, nia tenke ho idade 17 to’o 39, sira tenke prepara sira-nia ekipamentu ba soru tais hanesan kabas no materiál soru tais sira seluk tán.
Diretór Jerál Sekretáriu Estadu Arte no Kultura (SEAK), Manuel Ximenes Smith, hateten papél Sekretáriu Estadu Arte no Kultura ne’ebé mak iha responsabilidade boot ba iha área kultura liga ba planu salva guarda tais iha tinan 2022-2025, iha pilár neen (6) mak SEAK sei halo.
“Iha pilár neen (6) ne’e iha parte kompeténsia balu iha arte kultura, mak dahuluk sei ko’alia kona-ba programa televizaun. Iha programa televizaun ita hatene katak, ita presiza atu sensibiliza atividade liga ba soru-na’in sira, atividade prodús kabas, atividade halo koris ba kabas, atividade formasaun ba soru-na’in sira iha territóriu laran presiza sensibiliza liuhosi mídia sosiál, televizaun,” nia dehan.
Iha parte seluk, SEAK sei enkoraja no hasa’e koñesimentu ba soru-na’in sira ho buat ne’ebé foun, nune’e iha tinan 2022 ba 2023, SEAK sei prepara planu, dadus konkreta sira atu bele sensibiliza atividade liuhosi televizaun ba iha tinan dahaat, kona-ba atividade soru tais iha mídia televizaun sira.
Pilár tuir mai mak kuríkulu ba eskola, tanba hatene katak bainhira tais hetan rejistu iha mundu liuhosi UNESCO sai patrimóniu mundiál, oinsá mak Governu Timor-Leste fó nia atensaun ba iha tais ne’e rasik.
“Planu salva guarda tais ne’e ita mós hakarak, kria planu ida atu bele integra an iha eskola liu-liu iha terseiru siklu, nune’e estudante foinsa’e sira bele komprende prosesu soru tais ne’e rasik. Nune’e ba futuru sira bele hatene identidade tais ne’e sai fatór determinante atu halo kontinuasaun to’o futuru,” nia dehan.
Iha pilar seluk, mak espozisaun permanente ne’e SEAK sei servisu hamutuk ho Timor Aid, Ffundasaun Alola, tanba hatene katak planu salva guarda tais ne’e importante tebes, liuhosi meiu oioin atu halo, nune’e bele enkoraja komunidade komun atu bele komprende no tane aas valór kulturál no immateriál kona-ba tais ne’e.
“Iha parte ida ne’e, ita sei halo espozisaun permanente nian ne’e ita sei prepara nia konseitu kona-ba dezeñu espozisaun. Konseitu dezeñu ba espozisaun ne’e mak materiál ne’ebé sei enkaixa iha espozisaun ne’e nomós oinsá dezeñu ba espozisaun ne’e bele atrai ka fonte importante ida atu ema seluk bele mai haree no estuda kontinuidade kona-ba tais ne’e rasik. Tanba, ita hatene katak bainhira ita halo espozisaun ita sei konvida soru-na’in sira no konvida mós ema-ne’ebé halo kores ba kabas, nune’e konvida mós ema ne’ebé bele ko’alia kona-ba ezisténsia tais, tanba tais mak sai ita-nia identidade ba mundu,” nia hateten.
Tanba, ko’alia kona-bá tais ne’ebé salva guarda urjente mak tais orijinál, tais ne’ebé prodús ho matéria prima, tanba kuaze iha Timor agora daudaun la hatene katak tais orijinál soru ne’e menus, tanba materiál prima ne’ebé mak atu prodús tais orijinál ne’e mós menus.
Notísia Relevante: 20 dezembru, PM sei lansa rekuñesimentu “Tais” sai patrimóniu mundiál
Jornalista : Nelia Fernandes
Editór : Cancio Ximenes
