DILI, 03 Juñu 2026 (TATOLI)—Prezidente Repúblika, José Ramos-Horta, rekoñese katak prosesu tesi-lia ba indultu (perdua pena) nian foti tempu naruk ka demora, tanba tenke bazeia ba baze legál no prosesu formál ne’ebé komplikadu tebes entre instituisaun sira.
”Bainhira kuandu Ministériu Justisa haruka mai (pedidu indultu), maibé la lori ka la haruka dokumentasaun kompletu ne’e kompleksu tebes,” Xefe Estadu hateten ba jornalista sira iha Aeroportu Internasionál Nicolau Lobato, Komoro, kuarta ne’e.
Aleinde dokumentasaun ne’ebé ladún kompletu, Ramos-Horta esklarese katak desizaun kona-ba indultu ne’e la’ós kbiit mesak husi Prezidente Repúblika, maibé tenke liutiha fali podér ezekutivu nian.
“Depois de ha’u deside tiha, ida de’it, indultu ida de’it, tenke haruka fila fali ba Konsellu Ministru. Konsellu Ministru mak tenke aprova fali indultu ida de’it ne’e,” nia dehan.
Iha parte seluk, Xefe Estadu mós foti kestaun boot ida-ne’ebé nia rasik hasoru liliu relasiona ho pedidu indultu ba prizioneira sira-ne’ebé komete krime infantisídiu (oho oan) iha Prizaun Gleno, Ermera.
Kazu ne’e duni mak halo Xefe Estadu tenke lansa fali konsultasaun ho parseiru sosiál sira atu buka solusaun ne’ebé loos no justu.
”Iha problema dilema boot ida, ha’u sei hasoru lai (parseiru sira). Ha’u husu ona ha’u-nia koadjuvante (staff) atu organiza sorumutu ho FOKUPERS, ho Igreja, Rede Feto, no grupu sira-ne’e, tanba iha prizioneira iha Gleno ne’ebé kondenadu ba krime infantisídiu (oho oan ka akuzasaun oho oan),” nia dehan.
Prezidente Repúblika haktuir katak, situasaun agora sai komplikadu liután tanba prizioneira balun mós tuur-ahi ka ko’us fali ona oan iha laran, ne’ebé hamosu preokupasaun foun kona-ba futuru labarik nian.
”Depois agora, isin rua tan fali ona, oan ida iha prizaun. Atu halo loos saida ba ida-ne’e. Fó indultu, maibé depois nia krime ba infantisídiu ne’e, entaun ha’u karik rona netik NGO sira-ne’e. Tanba ne’e dilema morál boot ida, la’ós dilema polítiku, ne’e morál,” Xefe Estadu deklara
Nia hatutan, nu’udar mós inan-aman, nia lakohi kosok-oan sira moris no boot iha ambiente kadeia nian, maibé desizaun atu foti labarik husi ninia inan mós labele halo arbiru de’it tanba labarik presiza kbiit no domin husi inan rasik.
”Ha’u lakohi kosok-oan ida moris iha kadeia. Maibé, ó lori labarik ne’e entrega ba nia inan, nia inan atu halo saida ba labarik ne’e. No, entrega ba madre sira-ne’e bele, maibé kosok-oan ne’e, liuliu fulan rua ne’e ó labele hasai husi ninia inan nia hirus-matan, nia tauk ona, nia buka (inan). Entaun mak haree, ha’u tenke ko’alia ho FOKUPERS, ho Igreja, oinsá, saida mak solusaun,” nia dehan.
Jornalista : Horténcio Sanchez
Editór : Cancio Ximenes
