DILI, 07 jullu 2021 (TATOLI)—Prezidente Komisaun Funsaun Públika (CFP-sigla portugés), Faustino Cardoso, husu reprezentante povu sira atu hamosu artigu ida iha dekretu-lei númeru 24/2016, 29 juñu, ne’ebé hetan ona alterasaun dahuluk ba dekretu-lei númeru 27/2008, 11 agostu kona-ba Rejime Jerál Karreira iha Administrasaun Públika, nune’e regula funsionáriu sira-ne’ebé tama ona idade avansada.
Notísia Relevante: CFP entrega relatóriu 2020 ba PN
“Ita hotu hatene iha funsaun públika ne’e ema tama tiha depois sai ne’e susar la halimar, tanba seidauk iha lei ida obriga funsionáriu to’o idade hira mak tama iha reforma. Limitasaun kona-ba idade ne’e direitu ida. Kona-bá direitu ema-nian ne’e só Parlamentu Nasionál mak iha kompeténsia eskluziva atu regula ka define. Governu mós laiha kompeténsia,” Prezidente CFP informa ba jornalista sira, hafoin entrega relatóriu anuál 2020 nian ba meza prezidensiál iha Parlamentu Nasionál, kuarta ne’e.
Nia esplika, iha lei seguransa sosiál define maibé prinsipiu obrigatóriu ne’e presiza atu hamosu artigu ruma hodi nune’e fó dalan ba Komisaun Funsaun Públika bele implementa tuir ezijénsia legál nian.
Tanba Komisaun Funsaun Públika, Ministériu Solidariedade Sosiál no Inkluzaun (MSSI) no Institutu Nasionál Seguransa Sosiál (INSS) labele obriga funsionáriu ruma atu tama reforma.
“Laiha lei ida-ne’ebé mak ko’alia loloos kona-ba situasaun ne’e, tanba Prezidente Parlamentu Nasionál tau ona atensaun ba ida-ne’e maibé agora fila-fali ba Parlamentu Nasionál hola inisiativa ho proposta alterasaun ruma ba lei,” nia dehan.
Hosi parte Komisaun Funsaun Públika prontu serbisu hamutuk ho Parlamentu Nasionál iha ámbitu ba preparasaun proposta-alterasaun lei seguransa sosiál ne’ebé sei inklui ba prinsípiu obrigatoriedade tama reforma bainhira atinje ona idade reforma ne’ebé lei define.
Iha parte seluk, Prezidente Komisaun Funsaun Públika hateten kada tinan hala’o teste promosaun no tinan ida-ne’e halo hela preparativu atu avansa ba iha teste hodi hetan ema sira-ne’ebé mak bele admitidu ba iha promosaun.
Promosaun ne’e signifika funsionáriu sa’e iha grau aas ne’ebé Konsellu Ministru aprova tiha ona rezolusaun ida kona-ba kuota promosaun ba tinan ida-ne’e nian.
Tanba dekretu-lei ba promosaun nian define ona katak tinan-tinan Konsellu Ministru sei hasai rezolusaun ida hodi define kuota funsionáriu hira mak bele admitidu ba iha promosaun.
“Ita iha kandidatu ne’ebé mak prenxe rekezitu atu tuir teste promosaun ne’e iha 8.886 hanesan ne’e, tanba se 10% hosi totál ida-ne’e signifika ita sei iha funsionáriu hamutuk 800-resin mak sei hetan promosaun iha tinan ida-ne’e. Maibé hahú hetan nia efikásia ba direitu ida-ne’e janeiru 2022,” nia dehan.
Entretantu, Prezidente Parlamentu Nasionál, Deputadu Aniceto Longuinhos Guterres Lopes fó nia atensaun katak presiza halo alterasaun ba lei reforma atubele inklui artigu ‘obrigatóriu’ ba funsionáriu sira-ne’ebé mak tama ona idade reforma.
Jornalista : Evaristo Soares Martins
Editór : Cancio Ximenes
