DILI, 14 dezembru 2022 (TATOLI)—Prezidente Komité Nasionál Patrimóniu Kulturál Immateriál Timor-Leste (KNPKI-TL, sigla portugés), Manuel Ximenes Smith, husu Governu dekreta loron 14 dezembru sai nu’udar loron espesiál ba timoroan hotu hatais tais.
Notísia Relevante: SEAK konsidera timoroan seidauk sente tais nu’udar TL nia identidade kulturál
Tanba ne’e, nia ezije nafatin Parlamentu Nasionál atu halo rezolusaun ida ba loron nasionál tais, nune’e husu ba Governu atu halo rezolusaun ida atu dekreta loron 14 dezembru sai loron espesiál ba timoroan hotu-hotu tenke hatais tais.
“Ami husu ba Governu atu bele uza meiu ida atu dekreta loron 14 ne’e sai loron espesiál ba ema Timor hotu. Atu nune’e, iha 2023, entidade hotu-hotu ne’ebé nu’udar timoroan hotu-hotu hatais tais no bele hetan atrasaun hosi turista no bele fó imájen ba mundu internasionál. Katak, ema Timor iha momentu ne’e sira hotu-hotu hadomi sira-nia identidade kulturál,” Manuel Ximenes Smith hateten bainhira selebra loron nasionál tais liuhosi semináriu ho tema jerál “Ha’u-nia tais mak ha’u-nia identidade lori komunidade ba hadomi tais,” ne’ebé hala’o iha Sentru Konvensaun Dili, (CDD, sigla portugés), kuarta ne’e.
Iha selebrasaun loron nasionál tais ba dahuluk iha 14 dezembru 2022 ne’e, sira-nia parte konvida soru-na’in, artista, estudante no komunidade atu partisipa hodi hatudu loron ne’e espesiál ba Timor-Leste.
Tais Timor-Leste ne’e, iha 14 dezembru tinan 2021 hetan aprovasaun hosi UNESCO Paris liuhosi komité intergovernamentál 16 iha sidade Colombu Srilanka, liuhosi nasaun 189 fó apoiu ba tais Timor-Leste tais sai nu’udar elementu kulturál immateriál iha mundu.
Nune’e, iha 14 dezembru tinan kotuk, hafoin janeiru 2022 liuhosi Parlamentu Nasionál halo rezolusaun ida hodi aprova 14 dezembru sai nu’udar loron nasionál ba tais.
Iha tinan ida-ne’e, Timor-Leste komemora loron nasionál tais ba dahuluk hodi konvida soru-na’in sira hosi munisípiu, artista, estudante no komunidade mai partisipa hodi hatudu katak loron ne’e espesiál tebes ba Timor.
Loron 14 dezembru, loron ida-ne’ebé sai istória dahuluk ba ema Timor tanba Timor hetan ona privilejiu boot iha mundu ne’ebé tais rejistu nu’udar patrimóniu kulturál immateriál.
Atividade la’ós komesa loron 14 dezembru de’it, maibé antes ne’e envolve soru-na’in sira hosi munisípiu mai no hahú iha 12 fulan dezembru hodi partisipa iha espozisaun tais iha 13 fulan-dezembru no konvida estudante 300 tuir atividade konversa kulturál, dada-lia kona-ba tais, pinta taru iha tais, halo photoshoot kona-ba tais no halo atividade lubuk ida-ne’ebé relasiona ho tais.
Nune’e, iha 14 dezembru ne’e prenxe ho atividade marsa kulturál ka parade kulturál hamutuk ho estudante, funsionáriu, komunidade balun, soru-na’in sira no artista balun akompaña, hodi hahú la’o hosi Palásiu Governu mai to’o iha CCD, hatutan bho serimónia semináriu kulturál.
“Semináriu ne’e mai hosi oradór tolu (3) ne’ebé ko’alia espesifikamente liga ba tais. Aleinde ne’e, ita sei foti fali palku iha li’ur hodi halo animasaun kulturál no ami halo teatru ne’ebé ko’alia kona-ba tais. Ema halo múzika balun ne’ebé ko’alia kona-ba tais, ema halo traze tardisionál uza vestuáriu tradisionál no mós sei halo lansamentu lubuk ida, lansamentu kona-ba lori komunidade hadomi tais, peskiza livru ba tais no mós lansamentu brosura tais nian,” nia hateten.
Iha atividade ne’e, sei marka prezensa hosi Primeiru-Ministru, Taur Matan Ruak, ne’ebé delega nia kompeténsia ba Ministru Ensinu Superiór mak sei marka prezensa no Ministru Turizmu Komérsiu no Indústria no mós Ministru sira seluk sei marka prezensa atu bele festeza ba iha loron espesiál ne’e.
Kona-ba dezáfiu ba soru nain sira hasoru iha produsaun tais, Prezidente KNPK-TL hateten, dezáfiu ne’ebé boot la’ós haree de’it ba soru tais maibé ko’alia kona-ba tais orijinál ka tais tradisionál, tais ne’ebé mak klásiku, entaun tais ida-ne’e susar tebes inan-feton sira atu soru.
Tanba ne’e, nia hateten, Governu tenke iha polítika ida-ne’ebé di’ak no tenke halo polítika ne’ebé haree ba iha nesesidade komunidade nian liu-liu ba soru-nain sira iha Timor-Leste nia nesesidade.
“Iha momentu ida ne’e, ita hamri’ik nu’udar Prezidente Komité Nasionál Patrimóniu Kulturál Timor-Leste, hakarak mós fó hanoin ba ministériu relevante atu komesa ona halo polítika kuda ai-horis no identifika ai-horis ne’ebé bele fó kór ba ita-nia inan-feton soru-na’in sira iha munisípiu hotu atu komesa kuda kabas. Tanba, polítika kuda kabas atu bele fó nafatin kontinuasaun ba inan soru-na’in sira atu sira labele lakon vontade hodi soru ita-nia tais orijinál. Tanba, ita hatene katak tais orijinál ne’e nia prosesu antes sorus ai tais ne’e han prosesu lubuk ida,” nia dehan.
Nia prosesu ne’e mak bainhira bele hetan kabas, hodi prodús sai algudaun atu halo sai kabas no bainhira mak bele halo nia kores identifika ai-horis sira ne’ebé bele fó nia kores naturál ba iha kabas sira.
Aliende ne’e, oinsá mak nia bele mistura kór sira atu bele fase tanba hakarak ka lakohi ko’alia kona-ba merkadu internasionál ka kompetisaun iha merkadu, inan sira mós bele faan tais tradisionál no bele prodús barak.
“Se lae mak ita fó oportunidade ba ita-nia inan soru-na’in sira utiliza tais hosi kariña no kabas hosi loja sira-nian atu prodús tais tuir sira-nia hakarak ne’e ita mak fó vantajen. Maibé, polítika ida ohin ha’u ko’alia ne’e nu’udar Prezidente komité nasionál no hakarak nafatin fó hanoin ba Ministériu relevante atu toma medida sira imediatamente atu bele fó sira-nia polítika liu-liu ba halo plantasaun ka toos komunál ba ai-horis ne’ebé bele prodús kór naturál no mós bele prodús kabas hodi sai tais,” nia hateten.
Jornalista : Nelia Fernandes
Editór : Cancio Ximenes
