DILI, 03 juñu 2023 (TATOLI)—Eskola Internasionál Kameli Timor, sábadu ne’e, komemora loron mundiál ba labarik ho tema ‘investe iha futuru hanesan investe ba ita-nia oan Sira.’
Diretora Eskola Internasional Kameli Timor, Rini Fatmawati Alves Cruz, hateten, loron mundiál ba labarik loloos komemora iha loron 01 juñu, maibé tanba estudante nia inan-aman okupadu hotu serbisu, nune’e foin komemora.
“Tema ne’ebé hili ho objetivu hakarak investe ba ita-nia oan sira tanba sira mak futuru bainhira sai matenek,” Diretora eskola dehan iha nia knaar fatin, Malinamuk.
Atividade ne’ebé ohin estudante sira halo hodi komemora loron mundiál ne’e mak hanesan dansa, poezia no fashion show.
“Aleinde ne’e ohin ita mós lansa livru hanorin labarik sira, liuliu ba pre-eskolár nol kecil, hodi hanorin sira tanba liuhosi livru ne’e oinsá koko labarik sira-nia kapasidade liuhosi saida mak sira apreende,” nia akresenta.
Notísia relevante : Loron mundiál labarik, INDDICA husu entidade Oé-Cusse proteje labarik nia moris
Eskola Internasionál Kameli Timor, daudaun ne’e iha estudante hamutuk 20.
“Eskola ida-ne’e ami hanorin ho inglés, maski lian ne’e rasik la’ós ita-nia lian maibé ita apreende hamutuk ita hotu sei bele, nune’e husu ba inan-aman sira tenke investe ba labarik sira, tanba sira mak futuru nasaun nian,” Diretora fó hanoin.
Loron mundiál ba labarik selebra hanesan parte ida hosi proklamasaun 1925 iha Jenebra iha konferénsia mundiál kona-ba labarik sira-nia moris di’ak.
Loron mundiál labarik ne’e hahú hosi Pastór Charles Leonard iha tinan 1857, ne’ebé momentu ne’ebá nia realiza servisu espesiál ba labarik sira iha igreja sai hanesan ábitu ida selebra kada tinan ne’ebé hanaran Rose Day.
Iha tinan 1949, Fedrasaun Demokrásia Internasionál Feto hasoru malu iha Rúsia no harii Protesaun Labarik Mundiál dahuluk ka ohin loron koñesidu sai hanesan Loron Mundiál Labarik (International Children’s Day).
Hahú hosi ne’e, loron mundiál labarik hahú komemora iha mundu rai-klaran iha loron 01 juñu 1950.
Organizasaun Nasaun Unida (ONU) dekreta loron mundiál ba labarik liuhosi deklarasaun Direitu ba Labarik, liuhosi Asembleia Jerál Nasaun Unida iha tinan 1959.
Iha Timor-Leste, liuliu iha Konstituisaun RDTL artigu 10 (protesaun ba labarik-oan sira), iha alinea 1 hateten, labarik sira iha direitu ba protesaun espesiál hosi família, komunidade, no Estadu, liu-liu hasoru hahalok hotu hanesan la tau-matan, diskriminasaun, violénsia, opresaun, abuzu seksuál no explorasaun.
Iha alinea 2 haktuir, labarik sira hetan direitu hotu-hotu ne’ebé mundu rekoñese, hanesan direitu sira ne’ebé hakerek ona iha konvensaun internasionál ne’ebé Estadu aprova no simu ona ka ratifika fila-fila.
Alinea 3 hateten, labarik hotu ne’ebé moris iha kazamentu nia-laran ka lae ha direitu hanesan kona-ba protesaun sosiál.
Jornalista : Arminda Fonseca
Editora : Julia Chatarina
