iklan

OÉ-CUSSE (RAEOA)

Masakre Tumin: “Raan sai hosi kanek nia matan ne’e suli hanesan bee” (Parte-III)

Masakre Tumin: “Raan sai hosi kanek nia matan ne’e suli hanesan bee” (Parte-III)

Vítima Masakre Tumin, Mateus Cusi “Cono-Cusi”, hatudu kanek ne’ebé milísia sira lori surik sona borus ne’e nia sorin kuana nia fitar. Imajen Tatoli/Abílio Elo Nini.

DILI, 12 outubru 2023 (Tatoli)—Ha’u sente, sira kala la’o to’o metru 100 hanesan ne’e, ha’u loke matan neineik hateke tuir sira-nia kotuk, ah, Petromax ne’ebé sira lori ne’e lakan naroman hela, maibé ahi-oan ne’e lakan dook ona hosi ha’u-nia hateke. Sira la’o dook no dook liu ona, hosi fatin ha’u latan bá ne’e, ha’u loke matan neik ba neik…

Notísia Relevante: Masakre Tumin: “Lori katana, taa kotu tan ninia liman sira-ne’e” (Parte-II)

“Ha’u haree raan ne’e komesa suli sai makaas hosi ha’u-nia sorin kuana nia kanek nia matan. Ha’u sente, raan ne’e suli sai hosi kanek nia matan ne’e, hanesan bee nafurin sai hosi bee-matan ida-nia matan, suli habokon ha’u-nia isin no fakar tuun ba rai,” Vítima Masakre Tumin, Mateus Cusi “Cono-Cusi”, hanesan sasin-matan ne’ebé salva-aan hosi trajedia umana ne’e haktuir ninia sasin ba jornalista Agência Tatoli, Abílio Elo Nini.

Tanba haree distánsia dook ona, ha’u loke matan no tenta foti ulun atu tuur hodi haree tuir sira la’o toó ne’eé ona. Maibé, ah, susar ba ha’u atu hadeer tanba ha’u-nia liman ne’e tali sei kesi metin iha kotuk ne’e. Ha’u deside toba hakmatek, buka ideia oinsá ha’u bele sees hosi fatin ida-ne’e.

Ha’u foti desizaun, ha’u duir-aan tuir rai lolon ne’e, to’o ha’u monu no toba mesa-mesak iha rai tetuk ida-nia luan Iha rai tetuk ida-ne’e, ha’u esforsu-aan koko atu hadeer no hamriik maibé ha’u hamriik ladi’ak tanba liman ne’e sei kesi metin hela. Ha’u buka meiu atu hadeer, tuur no bele hamriik mesak maibé ha’u kbiit laek. Ha’u book aan ladi’ak tanba kanek nee moras no liman ne’e kesi metin be metin.

Pasiénsia! Ha’u toba iha rai, ha’u hateke ba-mai maibé nunka haree hetan ema ida. Ha’u haree rai mamuk na’in laek ona, maibé atu hadeer ne’e susar tebes. Ha’u deside toba fali hodi hanoin. Ha’u hakaas-aan, lori ha’u-nia ain-tuur ne’e hakne’ak iha rai no ulun ne’e tuba iha rai koko atu hamriik maibé hamriik ladi’ak. Ha’u kbiit laek no ha’u monu fali no toba latan ba rai.

Maske defisil maibé ha’u la lakon esperansa. Ha’u dada iis uitoan, ha’u husu tulun ba matebian ho ha’u-nia uma lulik no ha’u-nia Maromak moris nia na’in. Ha’u koko lori ain-tuur ne’e hakneak ba rai. Ha’u-nia ulun tuba dala ida tan ba rai, eh, ha’u hatama iis neineik hodi hamriik. Maromak tulun, ho neineik to’o ha’u bele hamriik mesak iha rua luan ne’e nia klaran loloos.

Ha’u kontente tanba ha’u bele hamriik ona. Maibé, oh Nai Maromak, ha’u haree raan ne’e komesa suli sai makaas hosi ha’u-nia sorin kuana nia kanek nia matan. Ha’u sente, raan ne’e suli sai hosi kanek nia matan ne’e, hanesan bee nafurin sai hosi bee-matan ida-nia matan, suli habokon ha’u-nia isin no fakar tuun ba rai.

Bainhira ha’u foin hamriik metin, ha’u hateke ba kotuk, eh, tekir-tekir ha’u rona Gabriel Colo ho ema ida tan nia lian ko’alia ba malu. Sira na’in-rua la’o ikus fali iha kotuk, atu sa’e loos mai fatin ida ha’u hamriik bá ne’e. Hosi dook, ha’u haree, sira na’in-rua leno hela lampda ba ha’u-nia kolega sira-nia mate-isin ne’ebé latan hela iha dalan ninin ne’e. Sira na’in-rua leno lampada ba mate-isin sira-ne’e, leno hosi ema ida ba ema seluk. Sira kala hakarak prova duni, mate-isin sira-ne’e mate tebes ona ka balun mate maibé halo finje mate boso-bosok de’it.

Ha’u hamriik nafatin hodi hafuhu sira na’in-rua ho kuidadu. Hafoin sira na’in-rua leno lampda ba mate-isin hirak ne’e, ha’u haree sira na’in-rua hahú la’o sa’e mai, mai loos iha fatin ida-ne’ebé ha’u hamriik bá ne’e. Tanba tauk, ha’u mós book aan, la’o sees tiha hosi fatin ne’e. Ha’u la’o neineik, dalaruma halai neineik, halai dook hosi fatin ne’e hodi subar iha Lida Buaya ka Aloe Vera ka Babosa nia abat nia leet.

Ha’u tuur no subar iha fatin ne’e, matan ne’e hafuhu no dalaruma ha’u hateke sai ba li’ur ho fuan tuku be tuku. Laran ne’e tauk no tauk tebes. Sira na’i-rua hakat tuir ka buka tuir ha’u-nia raan be suli tutuir dalan ne’e karik? Se sira na’in-rua haree-hetan ha’u-nia raan suli tutuir dalan ne’e, sira bele hetan ha’u iha subar fatin ida-ne’e. Maibé, agradese ba Nai, sira na’in-rua la konsege haree-hetan raan ne’e. Ha’u dada iis naruk hateke ba lalehan. Ha’u lamas hirus matan hodi hato’o agardesimentu ba Nai Maromak.

Iha subar fatin ne’e, ha’u haree sira na’in-rua la’o liu daudaun. Dalaruma sira-na’in rua hamnasa kontente tanba karik sira nia membru oho tiha ona ha’u-nia maluk seluk. Ha’u fihir ba-mai, haree tuun-sa’e, tanba haree rai mamuk na’in laek, ha’u book-aan hamriik la’o sai hosi subar fatin ne’e. Ha’u hamrrik, la’o, hakat ba oin ho kondisaun liman ne’e nafatin kesi-metik iha kotuk ne’e.

Ha’u book aan atu hakat ba oin, eh merda pah, lipa be ha’u kabala ne’e naklosu monu tun rai. Eh, oinsá atu foti lipa ne’e atu kabala hikas, se liman ne’e sei kesi metin nune’e hela. Iha ne’e, husik lipa monu hela ba, ha’u deside komesa la’o ba oin hodi buka moris no salva aan.

Maske la’o ba oin oin laran ksolok maibé ha’u la’o mós lahatene dalan atu hakat loos ba ne’ebé. Ha’u la hetan dalan, tanba rai kalan sei nakukun hela. Ha’u sente hanesan la’o hela iha inferno laran be falun metin ho hena metan be metan. Hateke la borus. Iha nakukun laran ne’e, ha’u naran la’o arbiru de’it atu ha’u bele la’o dook hosi fatin ne’e, fatin milísia sira oho ha’u-nia maluk sira-ne’e. Tauk karik, sira hetan ha’u, sira bele oho ha’u hanesan oho ha’u-nia maluk sira-ne’e.

La’o be la’o, ha’u sente ha’u la’o dook ona, maske ha’u lahatene ha’u la’o to’o iha fatin ne’ebé ona. La’o be la’o, karik tanba raan lanu ha’u, tekir-tekir ha’u monu no latan-aan iha rai. Ha’u kbiit laek. Ha’u toba iha rai, ha’u hateke sa’e ba lalehan hodi reza no tanis mesa-mesak;

“Maromak, ha’u-nia Maromak moris nia na’in, ajuda ha’u bá. Se Nai hakarak ha’u moris no sai sasin-matan ba akontesimentu ida-ne’e, Nai salva ha’u no lori ha’u sai hosi fatin kruel no fatin nakukun ida-ne’e’’.

Ha’u latan iha rai ho kondisaun liman sei eksi-metin, ha’u hateke sa’e ba leten, ha’u tanis mesa-mesak. Ha’u tanis no matan-been ne’e suli la hotu rai. Ha’u latan mesa-mesak hodi reza maske durante ne’e ha’u nunka hatene reza. Ha’u husu ba Maromak; “Se Ita-Boot hakarak ha’u moris, ha’u entrega ha’u-nia moris tomak ne’e iha Ita-Boot nia liman”, to’o ha’u toba dukur latan mesak-mesak iha rai luan ne’e nia klaran.

Kle’ur ba kle’ur, iha ha’u-nia toba dukur ne’e, tekir-tekir lian ida bisi-bisi iha ha’u tilun no dehan ba ha’u; “Hei hadeer, mai ita ba ona”. Nune’e, ha’u hakfodak, tanba tauk naresin, ha’u hadeer no haksoit hosi ha’u-nia toba dukur ne’e. Ha’u hamriik hateke tun-sa’e, maibé ha’u la haree hetan ema ida iha fatin ne’e. Ah, sé mak ohin mai fanu ha’u? Ha’u hanoin, keta milísia sira mak buka tuir ha’u no hetan ona ha’u karik. Ha’u hamriik dada iis naruk hodi hanoin. Keta membru milísia ruma mak ohin fanu ha’u karik.

Ah, lae, keta ohin ha’u mehi de’it karik. Ha’u hamriik hateke sa’e ba lalehan, fulan mós naroman ona. Lahatene! Tuku hira ona mak fulan hahú hatudu aan iha lalehan. Ha’u hateke tun-sa’e, nunka harree hetan ema ida iha ha’u-nia sorin-sorin. Entaun, tanba rona lian bisi-bisi ne’e, ha’u hakaas-aan kontinua la’o ba oin.

Ha’u la’o, la’o beibeik ba oin, lahatene atu la’o ba ne’ebé, ha’u la’o to’o rai ne’e naroman—to’o dadeersan. Ha’u la’o be la’o, ha’u hetan bee-matan ida naran Petung. Tanba la’o kolen demais, ha’u deside atu hemu bee iha bee-matan ne’e, maibé bee-matan ne’e maran dekor. Maibé, laran ne’e la hakmatek tanba bee-matan ne’e sei koloka iha área jeografika Nainaban-Indonézia nian. Maske hamrook maibé ha’u la konsege hemu bee iha bee-matan ne’e

Ha’u rona manu fuik sira kokorek no hananu makaas. Loromatan dadeer mós hahú sa’e hosi lorosa’e. Iha ne’e mak ha’u hahú hetan dalan atu ha’u bele hakat ba ne’ebé, no atu ba fatin ida-ne’ebé mak ha’u bele seguru no dook hosi milísia sira-ne’e. Tanba kolen, ha’u deside tuur uitoan. Iha biban ne’e, ha’u tuur hanoin, ha’u hanoin fali ha’u-nia família mate ka moris. No, ho hanoin ida-ne’e mak lori ha’u hetan fali dalan atu ba fali ha’u-nia rai Oé-Cusse-Ambeno.

Tanbasá? Tanba, iha fatin ha’u tuur bá ne’e, ha’u haree hetan ona rai Oé-Cusse, ha’u rai moris fatin. Iha hanoin ne’e, ha’u bele liu fali hosi dalan ba Tui-Colo Pássabe nian. Maibé, ha’u tauk hela, tanba ha’u haree-hetan populasaun no milísia barak sei iha no la’o ba-mai iha dalan ne’ebá. Entaun, sei habrani-aan la’o liuhosi dalan Tui-Colo ne’e, ha’u bele mate tanba milisia sei barak iha fatin ne’e.

Entaun, ha’u buka fali dalan atu sa’e fali mai iha ita-nia rain iha área Oésilo nian. Maibé, ha’u deside la la’o tuir dalan ka estrada boot, maibé ha’u deside la tuir dalan terik liuhosi ai-laran tuan sira. Iha ai-laran fuik, ha’u haree ema barak la’o ba-mai iha dalan boot ne’e. Lahatene, ema sira-ne’e ita-nia ema sira ka ema Indonézia sira mak la’o ba-mai ne’e. Entaun, ha’u subar fali tan iha Lidah Buaya ka Aloe Vera ka Babosa ne’ebé moris buras iha mota ida-nia ninin. Bainhira ha’u haree ba dalan boot mamuk no ema laiha ona, ha’u kontinua la’o tán hodi la’o subar de’it ai-laran tuan.

Ha’u la’o, la’o, to’o ha’u hetan goiava nia abat ida maibé haree goiva nia fuan atu han maibé fuan laek. Entaun, iha goiava nia abat laran ne’e, ha’u fihir ba-mai atu hetan netik goiava nia fuan, eh Maromak tulun, ha’u haree-hetan goiva fuan tolu tetek malu no solur-aan iha goiva ida-nia sanak. Ha’u tenta atu ku’u goiava fuan tolu ne’e, maibé ha’u atu ku’u oinsá se ha’u-nia liman ne’e sei kesi-metin hela iha kotuk.

Tanba ha’u hamlaha loos ona, ha’u buka meiu, ha’u lori ha’u-nia kakorok ne’e habit goiava nia hun kiik-oan ne’e hodi doko halimar, to’o goiava fuan tolu ne’e monu-tuun ba rai. Goiva fuan monu tiha, ah susar boot, oinsá mak ha’u bele foti goaiva fuan ne’e atu han, se liman ne’e mós kesi metin hela. Atu foti goiava fuan ne’e ho ain mós imposivél. Ha’u koko hakneak ba rai, lori ulun hakruuk hanesan ema musulmanu sira reza hakruuk rei rai, ha’u lori ibun ne’e hodi tata kona goiava fuan tolu ne’e. Iha ne’e mak bele uza ibun hodi tata no han neineik to’o goiava fuan tolu ne’e ha’u han to’o hotu.

Ha’u han hotu tiha goiava fuan tolu ne’e, ha’u sente ha’u-nia forsa iha fali ona. Entaun, ha’u tuur no deskansa uitoan iha goiava nia abat laran ne’e. Ha’u tuur sadere-aan iha fatuk belar ida-nia lolon maibé pozisaun ha’u tuur ne’e, ha’u-nia raan ne’e hetok suli sai barak liután. Ha’u hamrik fali tanba fatuk be ha’u tuur bá ne’e nakonu ho raan. Ha’u-nia raan ne’e suli, suli, suli hanesan bee suli sai hosi bee-matan ida-nia matan be suli nafatin.

Kontuinua ba Parte-IV…

Notísia Relevante: Masakre Tumin: “Sira kesi ami-nia liman iha kotuk mak baku no tuku” (Parte-I)

Jornalista : Abílio Elo Nini

Editór       : Cancio Ximenes

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!