iklan

OÉ-CUSSE (RAEOA)

Masakre Tumin: “Lori katana, taa kotu tan ninia liman sira-ne’e” (Parte-II)

Masakre Tumin: “Lori katana, taa kotu tan ninia liman sira-ne’e” (Parte-II)

Vítima Masakre Tumin, Mateus Cusi “Cono-Cusi”. Imajen Tatoli/Abílio Elo Nini.

DILI, 10 outubru 2023 (TATOLI)—Iha 09 setembru 1999, iha tuku 10h00 atu tama ba tuku 11h00 kalan ne’e, mílísia sira hahú kesi ami-nia liman iha kotuk laran ne’e. Tanba, haree ami kbiit laek ona, sira ida-idak mai baku no tuku ami tuir sira-nia hakarak de’it. Entre mate no moris, tanba sira baku ami to’o ami hariis raan no muta raan mós, sira baku no hetok baku to’o sira kolen de’it.

Notísia Relevante: Masakre Tumin: “Sira kesi ami-nia liman iha kotuk mak baku no tuku” (Parte-I)

“Milísia sira seluk husu ba sira na’in-rua hodi dehan; “Nia mate tiha ona ka lae?” Milísia na’in-rua ne’e hatan; “Nia mate tiha ona tanba ninia iis laiha ona”. Iha toba hakmatek ne’e nia leet, ha’u see tilun rona hela milísia balun hateten; “Lori katana, taa kotu tan ninia liman sira-ne’e,” Vítima Masakre Tumin, Mateus Cusi “Cono-Cusi”, hanesan sasin-matan ne’ebé salva-aan hosi trajedia umana ne’e haktuir ninia sasin.

10 setembru 1999

Kalan ne’e, sira baku ami to’o sira sente kala kolen ona, iha tuku 01h00 kalan boot hanesan ne’e, sira hasai ami hosi sede suku ne’e no lori ami atu ba Teunlasi. Ami la’o seidauk dook hosi sede suku Imbate, milísia ida hosi hotuk tuku loos ha’u iha ha’u-nia kanuruk ne’e, maske Gabriel Colo mak kaer hela ha’u. Nia tuku ha’u, ha’u halai ba xoke Gabriel Colo ne’e, ami na’in-rua tama to’o kuak ida-ne’ebé hudi nakonu.

Mílísia Gabriel Colo ne’e hamrik fali mai, si’ak ninia membru ne’e ho raan nakali. Tanba hirus haluha aan, nia hamriik mai tuku no tebe ha’u to’o ha’u-nia inus ne’e raan. Ha’u hakmmu raan no ha’u nonook lian laek. Iha nonook no iha kalan nakukun ne’e nia laran, ami kontinua la’o ba oin maibé ha’u-nia inus ne’e raan turu tutuir dalan. Oinsá mak ha’u atu hamoos raan ne’e, se ha’u-nia liman rua ne’e kesi hamutuk ona iha ha’u-nia kotuk.

Durante la’o tuir dalan ne’e, sira baku ami tutuir dalan. Ami haree oin la koñese malu ona tanba ami-nia oin sira-ne’e bubu hotu. Ha’u haree, kolega balun raan suli hosi ulun-fatuk no inus. Ami la’o, la’o nafatin to’o iha fatin ida naran Nainaban, membru milísia sira-ne’e baku mate ami-nia kolega ida maibé ita lahatene tanba kalan nakukun tebes.

Kolega ne’e mate tiha ona, maibé milísia sira kontinua dada-nia hanesan dada bibi tutuir dalan ne’e. Lahatene, to’o ne’ebé mak sira soe kolega ne’e nia mate-isin. Ami la’o tuir dalan ne’e, sira leno dalan uza Petromax rua, ida leno hosi ami-nia oin no ida leno hosi ami-nia kotuk. Maibé, foin to’o iha Nainaban ne’e, sira sunu tan Petromax ida. Ho intensaun, bele uza hodi leno ami iha kalaran, nune’e ami labele halai lakon.

Hafoin engtrevista ramata, jornalista Agência Tatoli hasai retratu hamutuk ho vVítima Masakre Tumin, Mateus Cusi “Cono-Cusi”. Imajen/Espesiál.

Ha’u-nia kolega sira-ne’e, sira kesi rua-rua hamutuk. Sira kesi ha’u mesak de’it tanba laiha maluk seluk atu kesi ami-nia liman hamutuk. Maibé, milísia ida kaer ha’u-ne’e, ha’u koñese nia naran mak Gabriel Colo. Ami forma ne’e mós, ha’u-mak forma iha liña oin loloos mak kolega sira seluk forma tuir ha’u. Ami kontinua la’o, la’o to’o fatin ida naran Baen, besik sede suku Nainaban, ami deskansa iha ne’e. Ami tuur hela, eh, kolega ida naran Tol Bobi, lahatene halo nusa, nia konsege halai sai hosi ami-nia klaran.

Kolega ne’e halai sai, milísia sira haree hetan no hakilár; “Oi, oi, iha ema ida halai ona”. Nune’e, milísia balu lori kilat tiru tuir kolega ne’e maibé la kona. Ai, milísia sira kala hirus ho ida-ne’e, sira komesa baku ami ne’e lahanoin. Sira baku ami ne’e, baku atu mate nian. Baku, baku, baku, ami só hakilar de’it; “Ai, ha’u mate ona!” Maibé, sira la rona no la interrese, sira kontinua baku ami to’o sira-nia liman no ain mak kole iha fatin de’it. Ami-nia xefe aldeia Quibiselo naran Pot Mauno, kala ema na’in-lima hanesan ne’e mak baku lesuk nia, to’o nia isin sira-ne’e haris raan.

Ami sei deskansa hela, la kle’ur milísia Gabriel Colo ho Andre Ulan, tama ba sede suku Nainaban. Maibé, xefe suku Nainaban hamrik iha odamatan oin hakilar hasoru milísia sira-ne’e hodi dehan, “Kuandu ema tama iha ha’u-nia suku Nainaban, rai malirin, ema mai atu moris. Maibé, kuandu atu oho ema no baku ema, labele akontese iha ha’u-nia suku. Ba fatin seluk di’ak liután. Ba sira-nia rai moris fatin Ambeno, tanba ne’ebá mak rai manas atu oho ema sira-ne’e”.

Maibé, iha ami-nia deskansa ne’e, milísia sira kesi aumanta tan tali bebak-nian ne’e ba ami-nia liman, tanba kesi primeiru iha sede suku Imbate ne’e, kesi ho tali tahan de’it. To’o Nainaban mak kesi ho tali bebak-nian ne’e hodi kesi metin ami-nia liman sira-ne’e. Kesi hotu tiha ami-nia liman ne’e, sira haruka ami kontinua la’o tán ba oin.

Ami la’o, la’o, la’o to’o fatin ida naran Sunkaen, milísia sira la’o ikus ne’e bolu dehan “Ita korta dalan de’it”. Entaun, sira haruka ami fila kotuk, iha ne’e, ha’u mak forma fali iha liña ikus liu—hamriik iha kotuk loloos. Sira-ne’ebé ohin forma iha ha’u-nia kotuk ne’e mak agora la’o uluk fali iha oin. Iha ne’e, ami atu la’o tun ba mota Sunkaen nian, fronteira Indonézia ho Timor-Leste iha Pásabe.

Kolega sira la’o uluk ne’e, tanba la’o lais sira kala la’o uluk tiha ona tama mota laran. Bainhira, ami la’o besik tama ba mota laran, ha’u rona kilat komesa tarutu dala tolu. Lahatene, sira tiru ema ka tiru sa’e ba leten, tanba ha’u laharee ho matan. Maibé, iha nakukun laran, ha’u rona de’it lian hakilar hosi ha’u-nia kolega sira-ne’ebé la’o uluk ne’e; “Ama, apá, ha’u mate ona. Ajuda lai…”.

Ami sei iha laletek leten, hateke tuun ba rai-lolon ne’e, kolega sira la’o uluk ne’e tama to’o mota laran ona. Iha mota laran ne’e mak membru milísia sira hahú taa kolega sira-ne’ebé la’o uluk ne’e. Iha mota laran ne’e, situasaun sai rungu-runga. Tanba, ha’u rona kolega balun tanis hakilár no halerik hodi dehan; “Apá, ama, ha’u mate ona. Apá, ama, mai ajuda, ha’u mate ona”.

Maske nune’e, ami iha kotuk ne’e kontinua la’o ba oin, atu tama ba mota laran. Iha ne’e, ha’u haree no rona kolega balun hakilár no hakilar, to’o ninia lian hakilar ne’e lakon mesa-mesak iha kalan nakukun nia laran. Maromak, kala kolega ne’e ema oho tiha ona. Ho ida-ne’e, ha’u komesa hanoin ona iha ha’u-nia laran; “Ha’u kala, ohin kalan ne’e, ha’u mós sei hasoru mate”. Maibé, ha’u-nia laran ne’e la sente tauk. Ha’u brani nafatin no la sente tauk haree membru milísia sira-ne’e oho ha’u-nia kolega sira-ne’e.

Ha’u la tauk, tanba ha’u mak la’o iha kotuk liu. Ha’u la’o ne’e, ema na’in-rua mak kaer lisuk ha’u liman. Kaer metin be metin. Ema ida kaer iha liman sorin no ida seluk kaer iha liman sorin fali. Atu la’o ba oin, milísia sira dada obriga ha’u atu la’o lalais. Maibé, ha’u dada-aan la’o hodi tuba ain iha fatin de’it. Ha’u lakohi la’o no hakat ba oin. Sira hahú rasta no obriga ha’u atu la’o ba oin. Maibé, ha’u nafatin lakohi hakat ain ba oin no ha’u hamrik tuba-metin hodi hamriik nafatin iha fatin de’it.

Iha ne’e, tanba sira raan nakali, sira hahú tuku no tebe ha’u dala-dala. Sira hakaas-aan atu ha’u la’o ba oin hodi la’o tama lalais ba mota laran ne’e. Iha dalan klaran, sira leno Petromax ne’e leno kona ha’u-nia kolega ida naran Adriano Nine nia mate-isin latan hela iha mota ninin ne’e. Eh, kolega ne’e ninia kakorok sira taa kotu, ulun halai ketak no isin-lolon latan ketak. Nia mate-isin latan hela hela iha mota ninin ne’e, nia kabala hela nia beti (tais) sei foun hela. Tali iha nia liman mós la korre sai, tali ne’e metin hela iha nia liman. Maibé, ah, raan ne’e suli makaas halo mota ninin ne’e raan mean fakar suli tama ba mota laran.

Hateke ba-mai, agora ha’u haree hela de’it ami-na’in hira de’it mak sei moris hela. Kolega balun, milísia sira-ne’e dada tama ba bee-laran, ha’u haree de’it. Milísia sira dudu ha’u atu tama ba mota laran, maibé ha’u tuba metin atu lakohi tama ba mota laran. Ha’u hamriik no haree de’it iha mota ninin. La kle’ur, haú haree, Petromax ne’ebé sira lori hodi leno ami-nia dalan ne’e, komesa la’o dook uitoan hosi ami.

Ha’u komesa hanoin atu halo estratéjia, tanba mílisia sira dudu obriga ha’u atu la’u lalais ba oin. Tanba rai nakukun ona, entaun ha’u mós lori sira sa’e tutuir fatuk boot nia lolon de’it iha mota ninin ne’e. Maibé, iha ha’u-nia sorin-sorin ne’e, ha’u-nia kolega seluk hakilár hodi tanis, “Apá, ha’u mate ona. Ama, ha’u mate ona”. Maibé, ha’u nia laran no neon ne’e la lakon. Ha’u-nia hanoin estável hela.

Bainhira ami la’o hakat liu mota ne’e, eh, sira komesa taa ha’u-nia kanuruk ne’e ho katana. Ida-ne’e akontese iha ita-nia rai Pásabe. Sira taa ha’u mós, ha’u la sente kanuruk ne’e kanek. Ami la’o sa’e to’o laletek ida, ha’u sente raan komesa suli habokon ha’u-nia isin ne’e. Raan be suli ne’e, ita sente manas lahalimar. Entaun, ha’u hatene tuir ona katak ha’u kanek ona. Ha’u bisi-bisi iha ha’u laran de’it; “Ai Jesus, ha’u kanek ona”.

Vítima Masakre Tumin, Mateus Cusi “Cono-Cusi”, hatudu milísia sira lori katana taa nia kanuruk nia fitar. Imajen Tatoli/Abílio Elo Nini.

Durante ami la’o ne’e, ha’u kabala de’it lipa mean ida. Ami la’o, ha’u-nia hanoin fadigadu hela ho kanek iha kanuruk no raan habokon hau isin-lolon ne’e. Lahatene, eh, tekir-tekir ha’u sente surik ida sona borus ha’u-nia sorin-kuana ne’e. Bainhira besi-manas ne’e tama ha’u isin ne’e, ha’u monu hanesan hudi-hun ida tohar monu ba rai. Ha’u monu, oin ne’e sobak rai, to’o ha’u-nia ibun no matan ne’e nakonu ho rai-rahun. Ida-ne’e, ha’u hatene moos hela katak sira sona ona ha’u ho surik ruma.

Tanba monu ona ba rai, ha’u toba nonook iha rai no ha’u lakohi hakilar. Ha’u toba, ha’u tahan iis hatama ba ha’u-nia kabun laran atu iis ne’e labele sai. Ha’u tahan iis, tahan be tahan, hodi labele hasai iis ne’e. Maibé, ha’u sente, raan ne’e suli sai hosi kanek nia matan ne’ e, hanesan bee suli sai hosi torneirra boot ida-nia matan. Haree ida-ne’e, sira hanoin kala ha’u mate tiha ona. Maibé, sira lahatene katak ha’u sei moris. Ha’u tahan ha’u-nia iis ne’e ba kabun laran, nune’e ha’u labele book aan katak ha’u sei moris hela.

Vítima Masakre Tumin, Mateus Cusi “Cono-Cusi”, hatudu kanek ne’ebé milísia sira lori surik sona borus ne’e nia sorin kuana nia fitar. Imajen Tatoli/Abílio Elo Nini.

La kle’ur, ha’u sente iha ha’u-nia laran ne’e, milísia na’in-rua ne’ebé ohin kaer lisuk ha’u ne’e, kaer ha’u-nia ain rua ne’e dada ba-mai de’it. Maibé, Maromak tulun, ha’u nafatin tajan iis no la book aan. Tanba sira haree ha’u-nia iis laiha ona, sira na’in-rua (2) hateten ba malu; “Mate ona! Nia mate tiha ona”. Tanba tauk karik, sira atu hatene katak ha’u sei moris hela, ha’u mós toba iha rai ne’e nafatin tahan ha’u-nia iis ba kabun laran, tahan metin be metin.

Haree ba situasaun ida-ne’e, milísia sira seluk husu ba sira na’in-rua hodi dehan; “Nia mate tiha ona ka?” Milísia na’in-rua ne’e hatan; “Nia mate tiha ona tanba ninia iis laiha ona”. Iha toba hakmatek ne’e nia leet, ha’u see tilun rona hela milísia balun hateten; “Lori katana, taa kotu tan ninia liman sira-ne’e”.

Ah, Maromak tulun ha’u bá! Hosi ha’u-nia laran hahú hanoin no hanoin. Se sira taa tan ha’u-nia liman ain, sira kala bele taa kotu ona ha’u-nia liman no ain sira-ne’e. Maibé, ha’u nafatin toba la book-aan. Nune’e, tekir-tekir, milísia ida lori katana taa tan ha’u-nia liman kabun dala-tolu (3) tutuir malu.

Maibé, tanba kala katana ne’ebé sira uza taa ha’u-nia liman kabun ne’e la kroat karik, ne’e mak sira taa mós katana ne’e la kona to’o ha’u-nia liman ruin. Se katana ne’e kro’at karik, sira kala taa kotu ona ha’u-nia liman ne’e no ha’u kala mate duni iha momentu ne’e. Maske sira taa ha’u-nia liman kabun ne’e, maibé ha’u nafatin tahan iis hanesan ema-ne’ebé mate tiha ona.

Kala sira hanoin dehan ha’u mate tiha ona, entaun sira hateten ba malu hodi kontinua la’o ba oin. Sira kontente la’o ba oin no husik hela ha’u latan mesak-mesak iha fatin ne’e. Ha’u sente, sira kala la’o to’o metru 100 hanesan ne’e, ha’u loke matan neineik hateke tuir sira-nia kotuk, ah, Petromax ne’ebé sira lori ne’e lakan naroman hela, maibé ahi-oan ne’e lakan dook ona hosi ha’u-nia hateke. Sira la’o dook no dook liu ona, hosi fatin ha’u latan bá ne’e. Ha’u loke matan ne’e, neik ba neik…

Kontinua ba Parte-III…

Jornalista : Abílio Elo Nini

Editór       : Cancio Ximenes

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!