DILI, 25 outubru 2023 (TATOLI)—Ministériu Transporte no Komunikasaun (MTK) no ajénsia tutela lima, kuarta ne’e, halo aprezentasaun iha Komité Revizaun Orsamentu (KRO), kona-ba Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2024.
“Ha’u hamutuk ho jestór ajénsia sira ne’ebé tutela mai ministériu halo aprezentasaun ba KRO kona-ba ami-nia orsamentu tinan 2024, maibé Komité husu atu ami halo fali ajustamentu depois lori hikas mai,” Ministru Transporte no Komunikasaun, Miguel Marques Gonçalves Manetelu, informa ba jornalista sira hafoin ramata aprezentasaun, iha auditóriu Ministériu Finansa, Aitarak-laran, kuarta ne’e.
Nia esplika, razaun halo ajustamentu tanba iha pedidu adisionál, enkuantu Ministériu Finansa entrega pakote fiskál ba MTK ho montante millaun $9, maibé haree ba nesesidade ministériu, presiza loke tan Diresaun Transporte Terrestre iha munisípiu lima hanesan Manatuto, Aileu, Ainaro, Ermera no Liquiçá, ne’ebé to’o agora laiha.
“Pedidu adisionál millaun $2 ba kapitál menór tanba loke edifísiu ruma presiza mobiliáriu. Aleinde ne’e planeia atu hadi’a terminál rejionál, la’ós atu halo di’ak liu maibé halo kondisaun di’ak, maibé Komité husu atu hasai tiha. Orsamentu adisionál ne’e mós atu haree ba fornesimentu liña internet ba ministériu, ajénsia Estadu no munisípiu hotu,” nia argumenta.
Notísia relevante : DTT Bobonaro rekolla reseita rihun $37 iha trimestre dahuluk
Tanba ne’e, governante ne’e hamutuk ho ekipa husu adisionál orsamentu ba Komité maibé seidauk konsege aprova, nune’e bainhira ministériu ka autoridade munisipál husu osan aloka ba internet tenke ko’a tanba verba ne’e iha ona iha ministériu nia pedidu adisionál.
“Ami-nia osan montante loloos seidauk tanba ami sei halo ajustamentu no sei lori hikas mai KRO, tanba ministériu no ajénsia sira husu adisionál. Loos duni orsamentu tinan 2024 ba ministériu no ajénsia sira redús, maibé ba operasionalidade ne’e tenke haree didi’ak, tanba ne’e maka ami aprezenta iha KRO bazeia ba envelope fiskál ne’ebé atribui, maibé ami mós koko atu haree katak atu funsiona di’ak ne’e karik ita husu tan buat ruma, ne’e mak sei halo fali ajustamentu. Bainhira filafali mai mak haree tanba aprovasaun finál ne’e iha konsellu Ministru,” nia esplika.
Programa prioridade MTK iha tinan 2024 maka asegura dokumentu importante sira atu labele hetan krítika beibeik hanesan blanku karta kondusaun, xapa matríkula orijinál, no dokumentu importante sira seluk.
“Nune’e ema labele hakilár tan, iha duni maibé parese tanba prosesu aprovizionamentu mak la’o tarde, la’ós kaer surat tahan provizóriu to’o fali tinan-ida ka rua, ne’e labele. Aleinde ne’e atu koko projetu pilotu ba semáforu iha Dili laran ho teknolojia ida di’ak oitoan, kuandu ida-ne’e mak aprova ami sei koko uluk iha fatin importante tolu iha kapitál Dili,” Ministru tenik.
Aleinde ne’e, ministériu sei kria kuadru legál hodi regulariza importasaun veíkulu mai Timor tenke ho kondisaun di’ak, labele hatama karreta a’at mai fali.
Ajénsia sira ne’ebé tutela iha MTK mak Autoridade Portuáriu Timor-Leste (APORTIL), Autoridade Aviasaun Sivíl Timor-Leste (AACTL, sigla portugés), Autoridade Nasionál Komérsiu (ANC, sigla portugés), Ajénsia Teknolojia Informasaun no Komunikasaun Timor, Institutu Públiku (TIC Timor, I.P), inklui Aeroportu no Navegasaun Aérea Timor-Leste (ANATL).
Jornalista : Antónia Gusmão
Editora : Julia Chatarina
