DILI, 30 outubru 2023 (TATOLI)—Iha domingu (22 outubru 2023) dadeersan, iha tuku 07h30, ha’u foti ain hakat tuir odan nia dalas (estrutura) atu ba vizita Estátua João Paulo II ne’e ho kuidadu.
Ha’u hakat neineik, ain ne’e sama eskada-oan be ema hahadak (susun) tuir rai lolon ne’e, to’o iha rai-tetuk ne’ebé karreta para fatin ne’e, ha’u-nia iis ne’e sente atu kotu sala-sala.
Notísia Relevante: Governu Sei Hasai Tan Okupante Besik Estátua João Paulo II
Ha’u dada iis uitoan. Liman ne’e, lori lensu mutin ida hamoos kosar-ween be turu habokon reen-toos no hasan ne’e. Kosar be la maran dauk, ha’u haloot iis hodi hakat nafatin ba oin.
Ha’u haree ba liman-kuana ne’e, kapela João Paulo II harii-metin ho odamatan husik nakloke luan. Iha kapela ne’e nia leet, sarani lubun ida hamriik koversa ba malu. Dalaruma, sira hein hela padre rezponsável atu halo misa iha loorn domingu ne’e.
Ha’u foti ulun kumprimenta ema hirak ne’e. Ho matan hateke ba oin, hakruuk hakat ba oin nafatin. Hakat tuir eskada-oan lubuk ida, ha’u to’o iha fatin estátua João Paulo II hatuur ba ne’e, Anin tasi ne’ebé huu buras ne’e mós haburas ha’u neon. Estátua João Paulo II hamriik mesa-mesak, jardin sira-nia leet ne’e lahó aifunan. Rai maran dekor. Sítiu Turístiku Relijizou ne’e hanesan na’in laek.
Estátua João Paulo II hamriik monok hodi hateke ba Estátua Cristo Rei ne’ebé hatuur iha foho Fatucama ne’ebá ne’e. Hanesan, se ha’u hakneak iha ne’e no reza karik, kala Papa João Paulo II hato ó kedas ha’u nia halerik ne’e ba Maromak iha leten no aas. Maibé, laran ne’e todan be todan. Estátua Papa João Paulo II ne’e hamriik mesa-mesak iha rai foho ne’e nia leten, hafutar ho rai maran no iluminasaun balun aat ba daudaun.
“Iluminasaun iha eskada ne’e hahú la funsiona, balun ema tuda fera no aat ba daudaun. Lampu sira ne’e la funsiona. Ida-ne’e akontese fulan barak ona. Nune’e mós eskada balun hahú nafera ka nakloke ona,” Responável Kapela Papa João Paulo II Tasi-Tolu, Pe. Augostu Martins, hateten ba Agerncia Tatoli, iha Kapela Papa João Paulo II, Tasi Tolu, domingu (22 outubru 2023).
Sítiu turístiku relijiozu ne’ebé sai destinasaun ba turista doméstika no inteasionál ne’e mós, susar ba bee-moos. Maske iha tinan hirak liu bá, konsege fura bee no dada to’o tanke bele enxe ba tanke kalen ne’ebé hatuu iha foho leten ne’e, maibé tanba bee ne’e meer, entaun halo tanke kalen sai feruzen hotu.
“Bee be fura nian ne’e labele liga mai iha ne’e tanba ligasaun fiu no NCB ahi han mutuk ona. Bee mai ne’e bee ida-ne’ebé meer tanba fura besik tasi ne’ e karik. Kada semana ne’e, ha’u mai halo misa iha kapela ne’e, ha’u tenle lori bee galun ho karreta hodi uza ba nesesidade kapela laran no sarani balun se presiza. Ba iha li’ur k aba nesesidade atu uza iha haris fatin públiku ne’e, ema ida-idak hatene-aan lori mai,” nia dehan.
Pesoál seguransa ne’ebé loro-loron haloseguransa iha sítiu turístiku ida-ne’e mós, nahohuk ho Na’ilulik ne’e ninia deklarasaun katak bee-moos iha fatin ne’e laiha, entaun bainhira nia presiza soe foer-boot karik tenke halai fila ba ninia uma.
“Durante ne’e bee-moos laiha. Entaun, ha’u taka odamatan no tenke fila ba uma, bainhira hakarak ba haris fatin,” nia dehan.
Anastasia do Carmo, hanesan sarani ne’ebe partisipa misa iha kapela João Paulo II ne’e sente triste tanba laiha bee-moos atu uza iha sintina públiku.
“Lori ami nia oan sira ba haris fatin bee laiha, entaun se presiza ba so’e bee ki’ik, iha li’ur de’it ka soe iha duut leet sira-ne’e,” nia hateten.
Haree ba kondisaun iluminasaun balun aat no bee-moos laiha, Pe. Augostu Martins hateten nia parte halo ona levantamentu dadus kona-ba iluminasaun balun ne’ebé la funsiona ka aat ne’e, nia parte hateten ona ba empreza ida halo lavantamentu dadus kona-ba estragu sira-ne’e no halo ligasaun bee-moos no iluminasaun sira aat ne’e maibé empreza ne’e husu kedas kustu kuaze $2.000.
Padre ne’e lamenta tan katak, ema atu halo limpeza iha sítiu turístiku ne’e ema laiha atu hamoos durante tinan kotuk ne’e, tanba ne’e nia parte haruka labarik joben sira be halibur aan hamutuk iha Akolitus ne’e mak hamoos no halibur lixu hamutuk iha estrada boot nia ninin, nune’e ekipa saneamentu bele raut no lori ba fakar iha lixeira Tibar-Liquiça.
“Labraik sira, akólitus sira mak mai dasa hamoos fatin ne’e iha kada sábadu. Lixu sira-ne’e, sira hamoos no lalin tun ba kraik mak sira (saneamentu) foti,” nia dehan.
Membru Akólitus ida, Letifania Mendonsa hateten, bainhira ema mai vizita fatin ne’e no mai tuir misa iha kada domingu dadeersan ne’e, mak husu sintina públiku ne’e atu soe foer-kiik ka foer-boot ne’e, dala ruma la fó síra tama tanba bee laiha.
“Tuku 15h00 lorokraik, iha kada loron sábadu, ami mai halo limpeza no organiza malu ba lalin bee ba sintina públiku ne’e no rega iha li’ur sira-ne’e, no uza ba hamoos kapela laran. Bee laiha ne’e mak sintina públiku ne’e ami taka tiha de’it,” nia hateten.
Hirak ne’e sai tebes realidade. Aleinde bee-moos laek, iluminasaun sira-ne’ebé monta tuir dalan ka hosi entrada to’o iha fatin hatuur estátua João Paulo II ne’e, ho totál iluminasaun hamutuk 42 maibé iha sia (9) mak la funsiona tanba ema liman katar sira mak tuda fera.
Hosi odan ka eskada-oan (anak tangga) ida ba ida, la sente, ohin, ha’u bele hamriik ona iha estátua João Paulo II nia ain loloos ne’e, ha’u hakat tuir odan-oan hamutuk 416. Hosi estrada hun, ain ne’e sama tuir eskada-oan, eh, konsege sama-liu ona eskada-oan hamutuk 183 hodi to’o iha rai-tetuk ne’ebé karreta para fatin ne’e.
Hateke tuir eskada ne’e nia lolon ba kraik, afinál, eskada ne’e hafahe ho bee dalan ida iha klaran. Eskada seluk nia dalas be ha’u la konsege la’o tuir eskada-oan ne’e mós iha odan-oan hamutuk 183. Nune’e, eskada sorin-sorin [183+183] ne’e sura hamutuk ne’e iha eskada oan ho totál 364.
Iha rai-tetuk karreta para fatin ba ne’e, sei hakat tuir tan eskada-oan lubuk ida ba to’o leten—ha’u hakat tuir tan eskada-oan hamutuk 52 [183+183+52=416] mak foin hamriik loloos iha estátua João Paulo II nia ain-hun ne’e. Ha’u fihir be fihir, estátua ne’ebé antigu Prezidente Repúblika, José Ramos Horta, inaugura iha 15 juñu 2008 ne’e, hamrriik monok hodi hateke ba kapitál Dili.
Estátua João Paulo II (Karol “Lolek” Wojtyla) ne’ebé hatuur iha foho ida iha Tasi-Tolu nia leten ne’e, hosi kapitál Dili atu ba vizita ne’e maizumenus han kilometru ualu (8) ne’e, Nunsiu Apostoliku, Leopoldo Girelli, mak fó bensaun. Estátua ne’e ninia aas maizumenus metru hitu (7) no ninia todan ne’e hamutuk tonelada 12,5.
Estátua Papa João Paulo II ne’e obra ka liman-badaen hosi arkitetu ida iha Portugál naran ANDRÉ ALVES, ne’ebé prodús iha Asosiasaun ida iha Vola Nova de Gaia (Portugál). Antes estátua refere transporta mai Dili, Timor-Leste, estátua refere hetan bensaun hosi bispu Dom Carlos Filipe Ximenes Belo, SDB, iha Vila Nova de Gaia, iha Embaixadór Timor-Leste iha Portugál, Manuel Abrantes, nia oin iha loron 12 jullu 2008 (fonte: Dom Carlos Filipe Ximenes Belo, SDB).
Ha’u hamriik iha estátua João Paulo II ne’e nia ain nia hun, ha’u hateke tun ba tasi, tasi luan be nahe-an azul ne’enalihun-aan ho hakmatek. Ha’u fihir ba rai-henek mutin be namkari iha tasi ibun ne’e, laloran tasi mós baruk atu mai lambe halimar tasi maran be maran. Buat ne’ebé bele sente no horon kona mak anin tesi be huu buras no loromatan nia manas be bele sunu ita-nia isin-kulit ne’e. Maske manas maibé estátua João Paulo II ne’e, toman hamriik mesak iha loro manas nia laran no familiar ona ho anin tasi bee huu ho hakmatek.
Ha’u fila kotuk, matan ne’e hateke fali ba lagoa Tasi-Tolu be nalihun-aan iha sítiu turístiku Tasi-Tolu ne’e laran susar be susar. Tanbasá? Fatin uluk ne’ebé Papa João II vizita ba ne’e, besik lagoa Tasi-Tolu ne’e, komunidade harii no konstrui ona uma wa’in ba wa’in. Fihir ba foho no laletek sira be haleu Tasi-Tolu ne’e, timrooan sira rame-rame konstrui uma, halo fatin protejida Tasi-Tolu ne’e lakon nia furak no tinan 10 mai, Tasi-Toli sei lakon nia “Tasi” be nalihun-aan iha fatin “Tolu” ne’e.
Ha’u sadere-aan iha Estátua João Paulo II nia ain hun ne’e, ha’u dada iis hateke ba uma tipikál Leziaval hosi Lautém ne’ebé rezime Soeharto nia tempu harii sai hanesan altar santu ba Papa João Paulo II selebra misa pontifice ne’e, harii mesak-mesak iha ai-hun wa’in bee hamriik hale’u. Dalaruma estátua Papa João Paulo II ne’e sei bele haksolok tanba uma tuipikál ne’e hamriik metin, maibé estátua João Paulo II ne’e mós sente triste tanba Tasi-Tolu ne’e sai sítiu turítiku relijiozu ne’e, agora nakonu ho uma no nakonu ho baraka sira-ne’ebé komunidade hodi faan sasán.
Se loron ruma, ema estranjeiru balu husu fatin Papa João Paulo II vizita no halo misa ba ne’e, iha ne’ebé lerek? Dalaruma, sei hatudu ba sítiu turístiku relijiozu Tasi-Tolu ne’ebé agora nakonu ho uma, baraka, no dalaruma nakonu ho lixu. Governu define fatin Tasi-Tolu sai fatin protejida, maibé Governu rasik la proteje. Governu hateten Tasi-Tolu sai sítiu turístiku relijiozu maibé Governu nunka konserva.
Bainhira mak Governu proteje Tasi-Tolu sai hanesan área protejida no konserva Tasi-Tolu sai hanesan sítiu turístiku relijiozu? Karik, IX Governu Konstitusionál ne’ebé lidera hosi Primeiru-Miistru, Kay Rala Xanana Gusmão, liuliu lidera hosi Sekretáriu Estadu Asuntu Toponímia no Organizasaun Urbana (SEATOU), Germano Santa Brites Dias, sei iha planu atu sobu uma sira-ne’ebé komunidade konstrui besik lagoa Tasi-Tolu no iha laletek oan hale’u Tasi-Tolu ne’e, hanesan SEATOU sobu baraka iha dalan públiku sira iha kapitál Dili nia laran ne’e? Se la sobu, dalaruma estátua João Paulo II mos sente triste tanba Tasi-Tolu nia oin agora “sabraut”.
Notísia Relevante: Konferensista AEYG Kontente Vizita Kristu Liurai ho João Paulo II
Jornalista : Jesuína Xavier
Editór : Cancio Ximenes
