COVALIMA, 13 Abríl 2024 (TATOLI) – Manorin na’in-286 husi pré-eskolár, ensinu báziku, sekundáriu jerál no tékniku vokasionál iha Covalima tama ona iha rejime ingresu espesiál.
Iha ámbitu serimónia tomada pose ba profesór sira ne’e, Ministra Edukasaun, Dulce de Jesus, hateten manorin sira iha papél importante iha sosiedade no nasaun, tanba laiha profesór oinsá mak nasaun ida bele iha dezenvolvimentu.
“Edukadór mak sistema importante iha edukasaun no sai hanesan edukasaun nia fuan. Profesór mak pahlawan tanpa tanda jasa, nia parte ida importante iha setór edukasaun iha jornada labarik ida nian”, Dulde de Jesus hato’o iha nia diskursu, iha Camnasa.
Governante ne’e salienta katak manorin na’in ida di’ak iha saladeaula sei hatudu rezultadu, maibé profesór ida la di’ak bele lori nia alunu bá kotuk hodi atraza sira-nia aprendizajen. Tanba ne’e, manorin ne’ebé tama ona ingresu espesiál ne’e la’ós faze ikus iha sira-nia karreira, maibé ida ne’e hanesan pasu dahuluk ba sira.
Nia apela ba manorin-na’in sira atu hanorin estudante tenke tama sedu no sai tarde, nune’e bele sai hanesan modelu no espellu. Sira iha kompeténsia pedagójiku, siéntifiku no domina lian iha ensinu no iha étika profisionál hanesan manorin-na’in.
Prezidente Autoridade Munisípiu Covalima, Miguel Armada Cardoso, hateten ho pose ida ne’e determina ona profesór kontratadu sira ne’ebé hahú hanorin 2013 sai hanesan funsionáriu permanente.
“Ita tenke agradese ba Ministru Edukasaun tanba tinan barak la akontese no ohin loron bele realiza hodi simu pose. Manorin-na’in tenke iha koñesimentu no bainhira laiha labele halo buat ida, tenke iha responsabilidade hodi hakat bá oin, nune’e hala’o funsaun ho di’ak hodi eduka labarik sira”, dehan.
Iha sorin seluk, Diretora Servisu Edukasaun Munisípiu Covalima, Elda de Fátima, relata katak dadus manorin ne’ebé tama ingresu espesiál iha Covalima hamutuk 286, husi númeru pré-eskolár 29, ensinu báziku 194, ensinu sekundáriu 41, tékniku vokasionál ualu, sentru aprendijazen no formasaun eskolár 12 no ensinu rekorente rua.
Reprezentante emposadu Tomás Maia agradese ba esforsu hosi Ministériu Edukasaun ne’ebé inklui ona sira sai ona manorin-na’in permanente.
“Knaar manorin-na’in sai hanesan vokasaun ne’ebé deside no hakotu iha ami-nia vida hodi entrega ami-nia aan atu hadi’a povu nia oan nia kakutak ho karáter siénsia edukativa hodi sai sidadaun sívika hodi reponde ba prosesu konstrusaun Estadu ida avansadu ho modernu”, nia realsa.
Tuir Dekretu-lei númeru 31/2023, 31 maiu, kona-ba Estatutu Karreira Edukadór sira ba infánsia, ensinu báziku no ensinu sekundáriu (Estatutu karreira dosente nian) katak bainhira manorin ida atu hetan sira-nian direitu ba rejime espesiál sira tenke prienxe kritériu ne’ebé hatuur ona katak mínimu manorin ida tenke baxarelatu depois sei iha mós avaliasaun dezempeñu hahú husi tinan rejistadu 2021-2022.
Dadus husi ME hatudu katak profesór hamutuk 5.009 maka tama ona iha lista, maibé husi númeru referidu manorin na’in-4.089 maka hakat ona ba rejime espesiál.
Notísia relevante: Profesór kontratadu 2023 hamutuk 1.499 la tama ingresu espesiál
Jornalista: Celestina Teles
Editora: Maria Auxiliadora
