DILI, 15 maiu 2024 (TATOLI)—Parlamentu Nasionál (PN) simu ona relatóriu ezekusaun Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2024 iha trismestre dahuluk husi Governu.
Notísia Relevante: PN aprova proposta-lei OJE 2024 iha finál globál ho votu a-favór 41
“Komisaun C ami simu ona relatóriu ezekusaun orsamentu primeiru trimestrál husi janeiru to’o marsu nian iha OJE 2024, ne’ebé mak Governu submete ona mai Parlamentu Nasionál liuhusi ita-nia Prezidente Parlamentu. Prezidente mós despaixa ona mai komisaun para ami halo analiza ba relatóriu ezekusaun ne’e la’ós nia montante de’it, maibé inklui atividade sira,” Prezidente Komisaun C ne’ebé trata asuntu Finansa Públika, Cedelízia Faria dos Santos, hateten ba jornalista sira iha resintu Parlamentu, kuarta ne’e.
Nune’e, nia dehan, komisaun hala’o reuniaun ba apresiasaun no aprovasaun kalendáriu kona-ba paréser relatóriu dezempeñu orsamentál trismestre dahuluk iha tinan finaneiru 2024, no relatóriu ezekusaun orsamentál ba trimestre dahuluk tinan finanseiru 2024.
Husi relatóriu ne’e prelimináriu komisaun nota katak to’o finál trismestre dahuluk, Governu ezekuta OJE 2024 ne’e foin atinje 11%, maiória iha saláriu vensimentu no mós bens serbisu ne’ebé ho montante kiikoan liu.
Tuir komisaun nia haree ezekusaun trimestre dahuluk kiik duni, no iha semana oin komisaun sei hahú halo audiénsia ho Ministériu Finansa no Ministériu Solidariedade Sosiál Inkluzaun (MSSI), ne’ebé mak haree liu-bá fundu seguransa sosiál no mós husi Rejiaun Administrativu Espesiál Óe-Cusse Ambeno (RAEOA) tanba komisaun nota iha kategória tolu orsamentu ne’e kiik.
“Ita dehan saláriu vensimentu ne’e ninia ezekusaun baibain nia problema laiha, no bens serbisu mós. Tanba balun, ezemplu, nia atu halo manutensaun ba edifísiu, limpeza, manutensaun ba karreta ne’ebé tama iha bens serbisu nia tenke halo liuhusi sistema aprovizionamentu, baibain lori tempu. Kapitál menór, ita-boot sira hatene, halo kompra viatura no kapitál dezenvolvimentu ita tenke halo baibain ba infraestrutura. Prosesu sira-ne’e hotu liuhusi aprovizionamentu,” nia dehan.
Tanba ne’e, nia hanoin tuir loloos iha trimestre dahuluk ne’e, OJE nia ezekusaun kiik-oan ne’e bele simu, tanba sei konsidera prosesu aprovizionamentu sira hotu ne’ebé sei la’o hela.
“Maibé ami nota iha transferénsia públika ne’ebé ita halo transfere de’it, ida-ne’e mós nia ezekusaun sei kiik hela. Ami husu ba Governu atu aselera ba oin, tanba agora ita iha fulan maiu ona. Fulan oin ita tama juñu, signifika ita atu tama ona ba fim trimestre daruak,” nia hateten.
Nune’e, PN liuhusi komisaun C husu Governu tau atensaun ba nia ezekusaun no se iha prosesu aprovizionamentu entaun tenke aselera lalais hodi bele ezekuta iha tempu badak.
Enkuantu, papél PN iha ezekusaun Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2024 no lei Enkuadramentu Orsamentál Jerál Estadu no Jestaun Finansa Públika (LEO) estabelese, PN iha ninia funsaun hanesan mós atu aprova OJE, apresia no aprova relatóriu ezekusaun OJE no realiza audisaun ho Governu kona-ba ezekusaun OJE no emite paresér kona-ba jestaun finansa públika.
Aleinde ne’e, iha rejimentu Parlamentu Nasionál artigu 171 (Aprezentasaun relatóriu) ne’ebé hateten Governu aprezenta relatóriu ezekusaun orsamentál iha tinan fiskál anteriór ba PN dentru fulan tolu depois tinan anteriór ramata.
Jornalista : Nelson de Sousa
Editór : Cancio Ximenes
