DILI, 08 agostu 2024 (TATOLI)—Masakre ne’ebé akontese iha Kraras, iha 08 agostu 1983, maihusi asaun organizadu ida-ne’ebé hanaran levantementu armada hafoin baze apoiu rahun.
Notísia Relevante: Falur Rate Laek rekomenda ba Governu atu harii monumentu iha Kraras
Levantamentu armada ne’e akontese tanba hetan orden husi Komandu da luta no Komandante Em Xefe FALINTIL, Kay Rala Xanana Gusmão, ba timorooan sira hodi kontra inimigu sira iha vila laran liuhusi levantamentu armada.
“Objetivu levantamentu atende iha kestaun rua ne’ebé-ké koloka katak atu aumenta rezisténsia armada no papel importante liu mak atu asegura kazu Timor nian iha Organizasaun Nasaun Unida (OBU) nian,” Saudozu Komandante ULAR RIHIK hateten.
Levantamentu armada iha Kraras ne’e hamosu masakre ida-ne’ebé halo suku Bibileo no Klerekmutin sai hanesan “Suku Faluk” sira-nian tanba iha akontesimentu ne’e militár Indonézia sira kaptura no oho mane sira ho idade 18 to’o idade 55.
Levantamentu armada Craras mósu tanba konseitu fundamentu stratéjiku ne’ebé trasa iha Laline, iha13 Marsu 1978, hatuur husi Saudozu Nicolau Lobato no kontinuasaun husi Kay Rala Xanana Gusmão.
Levantamentu ne’e hanesan kontinuasaun Luta ba Libertasaun Nasionál, tanba hahú konsekuénsia husi levantamentu ne’ebé akontese mak halo Bibileo Kraras sai “Rai Mate Restu”, “Rai Feto Faluk” no “Rai Ba Ema Oan Ki’ak Barak”.
Iha tinan 2024 ne’e, sai hanesan reflesaun ba loron levantamentu armada 08 agostu 1983 ne’ebé Timoir-Leste selebra ba da-41 (08 agostu 1983-08 agostu 2024) atu povu Timor-Leste bele reflete timoroan sira-ne’ebé fó aan ba mate ba Timor-Leste nia ukun rasik aan.
Atu hatene istória kona-ba levantamentu armada iha Kraras ne’e, saudozu KOMANDATE ULAR RIHIK haktuir;
“Iha 01 agostu 1983, tuir orientasaun Komandu da Luta, ami ba hasoru malu iha iha Caicoli iha mota ida nia laran, sira hetan duni Komandante Em Xefe FALINTIL Kay Rala Xanana Gusmão hodi halo perparasaun atu bele halo levantamentu armada ida hahú husi Estrada Baucau to’o Viqueque ne’e, katak iha loron 08 agostu 1983 ne’e hotu-hotu tenke prontu halo levantamentu ida.
Iha 07 agostu 1983 mak define planu tiru sinál ne’e iha Iliomar-Lospalos katak iha 15h00 lorokraik iha loron 08 agostu tenke tiru ona, maibé sira-nia aproximasaun iha vila laran hetan traisaun, entaun planu ne’e labele realiza. Husi Konsellu Viqueque, tiru sinál ne’e iha Nahareka maibé to’o momentu asaun ne’e laiha desizaun entaun la ezekuta planu ne’ebé iha.
Entaun ha’u fó sinál hodi fó xamada ba RK (Rukun Keluarga) ka RT (Rukun Tetangga)—agora hanesan xefe aldeia sira mai halo enkontru iha sede suku. Entaun, iha-ne’e sinál ida atu tiru, Nune’e, prontu, fó retirada ba iha sira OMT sira ramata sira-nia programa retiru ka ensaiu, entaun ida-ne’e inisia ho tiru sinál no reforsa husi sira iha ai-laran.
Iha ne’e, ami halo planu oinsá atu FALINTIL sira iha ai-laran mai kamptura fali ami. Entaun, ami ba kontaktu ho sira no lori sira-mai asalta Craras no sira konsege lori kilat ida, no ami sira-ne’e ema futu hotu no sira halo julgamentu populár ba ami ho populasaun sira.
Liu tiha ida-ne’e, ami mós fó laporan ba Bapa [militár Inodonézia] sira entaun iha ne’e mak Bapa sira komesa fó fil- fali kilat ba ami. Apartir iha ne’e, ami mós iha kontaktu nafatin ho Rezisténsia Armada ninian no úniku Craras mak atu hahú. Atualmente la’ós Craras mesak maibé ho apoiu husi populasaun sira-nian. Se populasaun nia apoiu laiha entaun sira ai-laran nia aproximasaun mós labele tanba detetadu.
Entaun, iha ne’e, povu hamutuk ho organizasaun masa no Milicia Popular de Libertação Nacional (MIPLIN) ho tan forsa FALINTIL mak halo asaun. Asaun ne’e ami halo iha sede suku hodi haree ba postu militár rua iha Kraras, Meu ida-ne’ebé ami uza para Indonézia sira labele deteta ami-nia movimentu, ami-nia prezensa iha sira-nia sorin-sorin ne’e, mak ami uza sira OMT ne’ebé halo preparasaun ba festeza aniversáriu Independénsia Republik Indonesia (RI) nian iha kada 17 agostu.
Ho ida-ne’e mak ami bele hatama sira (FALINTIL) maihusi ai-laran mai halo kobertura para depois ami atu halo levantamentu. Momentu ne’eba, papel importante ida ke ami asume husu orden komandu da luta katak; objetivu levantamentu atende iha kestaun rua ne’ebé-ké koloka katak atu aumenta rezisténsia armada no papel importante liu mak atu asegura kazu Timor nian iha Organizasaun Nasaun Unida (ONU) nian, entaun ida-ne’e ami kompleta ho asaun levantamentu ne’e,
Ho akontesimentu ka levantamentu ida-ne’e katak povu ida-ne’e hetan presaun makaas no sira-nia sofrimentu la invaun tanba husi sira-nia mate mak ita bele hetan ukun-aan no povu hotu-hotu bele goza ukun aan ida-ne’e.
Para atu bele halo valorizasaun ba data masakre sira-ne’e, ha’u sente katak masakre 12 novembru 1991 iha Santa Cruz, Dili, no masakre 6 abril 1999 iha igreja Liquiça no masakre 06 setembru iha Suai-Covalima no 08-09 setembru 1999 akontese masakre iha Tumin, Oé-Cusse ne’e, masakre Craras mak mai ho vitima mate númeru boot”.
Iha levantemanetu ne’ebé hamosru masakre ne’e komete husi militár Indonézia no membru HANSIP balun hodi oho ema (liuliu mane) liu na’in-200, iha fulan agostu 1983 iha Kraras, munisipiu Viqueque.
Iha agostu 1983, Militár Indonézia ne’ebé hala’o kna’ar iha Kraras hetan ataka husi FALINTIL no membru eis-RATIH (Rakyat Terlatih) sira. Iha biban ne’e, soldadu Indonézia hamutuk na’in-14 mak mate, hodi halo populasaun iha Kraras mós halai husikhela sira-nia knua moris fatin no ba subar iha foho sira besik Kraras tanba tauk karik militár Indonézia atake fila-fali populasuan sira iha suku ne’e.
La hein kle’ur, iha setembru 1983, militár Indonézia hahú tama Kraras no karik tanba hirus mak militár sira-ne’e hahú sunu populasaun nia uma no konsege oho populasaun babain na’in-haat (4) ka lima (5) ne’ebé hela metin iha sira-nia uman ne’e, inklui ferik ida mós sira ohon.. Hafoin ne’e, militár indonézia sira mós ba buka tan populasaun sira-ne’ebé subar iha foho ka ai-laran ne’e, sira kaptura ema balun no lori sira ba mud afali ba Viqueque.
Iha 16 setembru 1983, soldadu Indonézia no membru HANSIP sira foti ema ho idade entre 18 no 55, no husi hirak ne’ebé uluk hela iha Kraras no lori ba kuak ida iha suku Caraubalu hodi oho daudaun.
Iha 17 Setembru 1983, militár Indonézia sira kaptura ema balun ne’ebé uluk hela iha Kraras ne’ebé balun halai ba subar iha Buikarin ne’e, militár Indonézia sira kaptura, liuliu mane sira hamutuk 141 ne’e lori ba oho iha Tahubein.
Antes ne’e, husi 1978 to’o 1979, povu hirak ne’ebé hela iha suku Bibileo hela dook tebes husi militár Indonézia nia kontrolu, tan ne’e iha 1979, povu hirak ne’ebé hela iha Bibileo hetan kapturasaun husi militár Indonézia ne’ebé realoka tiha sira ba Viqueque. Iha tinan 1981, povu hirak ne’e aloka fila-fali hodi hela metin iha parte norte Viqueque nian ne’ebé ho naran Kraras.
Bainhira Militár Indonézia sira kontrola fatin ne’e, sira hetan ajuda husi grupu rua husi milisia Timoroan sira. Grupu ida-uluk mak HANSIP sira, ne’ebé hetan kilat no osan husi militár Indonézia. Grupu da-ruak mak RATIH (Rakyat Terlatih) ne’ebé labele simu osan no la simu kilat. Iha inísiu 1983, militár Indonézia deside atu hatún nivel HANSIP sira-nian balun ba RATIH iha fatin ne’e, maibé RATIH sira lakohi atu entrega sira-nia kilat no deside hamutuk ho FALINTIL iha ai-laran, tanba sira hirus kontra okupasaun Indonézia ne’ebé viola direitu umanu liliu halo violasaun seksuál kontra feto Timor-Leste.
TATOLI
