Hosi; Pe. Heri Soares, SVD*)
(Pároku Nossa Senhora do Rosário de Fátima Uatolari)
Masakre Santa Crúz 1991 (12 novembru 1991), sai hanesan istória murak ida-ne’ebé mak hakerek ona iha jerasaun foun sira-nia fuan hodi rejenera istória murak ne’e nafatin, atu dezenvolve nasaun Timor-Leste iha loron aban. Hanesan jerasaun foun, hakarak refleta nafatin kona-ba masakre Santa Crúz, tanba mai ha’u masakre ida-ne’e sai hanesan istória ida-ne’ebe mak úniku tebes. Ho masakre ne’e, lori mai ita naroman foun ida ho vitória ne’ebe mak presiza ita nafatin haktuir, atu nune’e istória ne’e la’ós de’it sai memória ida maibe istória ne’e sai hanesan vitória ba luta ukun rasik aan.
Violasaun Massa iha Santa Cruz-Dili 1991
Masakre boot ne’ebé mak akoñtese iha 12 novembru 1991 iha semitériu Santa Crúz, Dili, Timor-Leste, hanesan ahi ne’ebé mak halakan aan hodi lori naroman ba mundu internasionál nia matan. Masakre Santa Crúz akontese tanba bainhira Povu Maubere oan sira halibur hamutuk hodi hadeer ai-funan midar ba -nia eroi boot Sebastião Gomes Rangel (Viqueque-oan no timoroan ida), ne’ebé hetan oho husi membru militár Indonezia iha 28 outobru 1991 ne’e, tuir ita-nia lisan no kostume Timor nian.
Violasaun Massa (direitu umanu) ne’e akontese bainhira mosu asaun irrasionalidade husi grupu balun ne’ebé mak hakarak atu atinje sira-nia meta no espetativa ba moris futuru nian ho loos no dignu. Iha perspetiva barak ko’alia kona-ba violasaun massa, no perspetiva ida-ne’ebe mak iha ne’e, ha’u sente importante tebes.
Hanesan sosiolojia Alemaun nian ida ho naran Veit Michael Bader, iha ninia livru ida ho titúlu Kollektives Handeln (1991) ne’e haktuir katak violasaun massa ne’ebé mak bainhira akontese, mai husi ema-nia liman maibé dinamika trajedia ida-ne’e hanesan dinamika trajedia ida-ne’ebe mak mai ho ninia tipu intensaun ne’ebe mak aas mai husi suspeitu (militár Indonezia) sira (Hardiman, 2010: 73).
Kabe ba Violasaun Massa ne’ebé mak akoñtese iha semitériu Santa Crúz iha tinan 1991 hanesan violasaun massa ida-ne’ebé mak organizadu husi militár Indonezia sira. Iha ne’ebé, ita hotu hatene katak asaun violasaun (direitu umanu) ne’e mosu iha mós dinamika polítika iha altura ne’ebá, bainhira Povu Maubere oan sira rasik iha mós intensaun hodi buka atu ukun rasik aan no hakarak moris livre husi kolonialista, liuliu kolonialista Indonézia nian ne’ebé mak tinan naruk (tinan 24) ona okupa Timor-Leste.
Iha ne’e, ita bele hatene katak violasaun massa ne’e mosu, organiza másimu husi grupu maioria sira no ida-ne’e la’ós mai husi individuál. Ho ida-ne’e mak ita hanaran “asaun koletivu”. Mosu asaun koletivu ida-ne’e tanba violasaun massa akoñtese no la mai husi individuál maibe mai husi grupu sira-ne’ebe mak halibur aan hamutuk no mai ho intensaun ida de’it, katak sira mak iha forsa no domina ka super power.
Violasaun Massa ne’ebé mak akontese ne’e, ita-bele komprende hanesan “emosaun ne’ebé mak nakfera, hanesan baibain hakerek iha mídia sira ka iha perspetiva jeral ita sempre hasoru. Masakre ida-ne’e hanesan rezultadu ikus husi prosesu ne’ebé mak preparadu tebes ho rasionalidade no komunikativu iha sosiedade nia le’et.
Ha’u-nia intensaun dehan katak preparadu tanba la’ós de’it mai ho ninia signifikadu ne’ebé mak organizatoriu maibé mós mai ho ninia signifikadu ne’ebé mak estruturál. Ho objetivu katak planu organizadu sosiál polítika nian rasik ne’ebé mak fó posibilidade boot ba iha trajedia violasaun massa ne’ebé mak akoñtese (Daven, Jornal Ledalero, Vol.14 edisaun Junho, 2015:132).
Violasaun Massa ne’ebe mak akoñtese iha ita-nia rai hanesan mós saida mak esperiénsia husi Filózofa moderna ida ho naran Hannah Arendt, iha ne’ebé nia rasik bazeia ba ninia esperiensia pesoál katak bainhira nia muda nia hela fatin ka sai refujiadu ba iha França no ikus mai ba Nova Zelandia, ne’e tanba la dook husi asaun brutalidade Nazi Hitler nian ba jerasaun Judeu sira iha 1941-1945.
Ba Hannah Arendt katak, buat ne’ebe mak importante iha faktu ida-ne’e no kona-ba dominasaun totalmente ba ema-nia moris mak propaganda falsu, terror, no diferensa ideolojia, no pior liu bainhira sira rasik halo asaun hotu tuir sira-nia satisfasaun no nesesidade husi grupu ou massa ne’ebé mak sira iha no ikus mai sira halai se’es tiha husi realidade moris ne’ebé mak loos no justu.
Dominasaun ka power husi propaganda ne’e rasik iha mós nia limitasaun hodi halo kontrolu ne’ebé mak másimu, mak asaun terror tenke presiza. Tuir Hannah Arendt katak, terror ne’ebé mak totalidade mak sai hanesan ezijnsia husi Estadu totalitarian no tipu totaliter. Tereor sai totál tanba terror la’ós de’it hodi halo kontrolu ba opozisaun, maibé mos akontese liuliu ba ema sira-ne’ebe mak laiha sala no lahatene buat ida ka alias inosente tebes. Tanba, sira mak hetan kaer, hetan torturasaun, persegisaun no hetan-oho. Ema sira hanesan ne’e mak tuir Hannah Arendt nia hanoin no hanaran “inimigu objetiva-musuh objektif” ka “kriminozu ne’ebe la-iha Violasaun”.
Trajedia Santa Crúz mo Valór Juventude Rezistênsia
Trajedia Santa Crúz, 12 Novermbru 1991, sai hanesan faktu violasaun ba Povu Maubere nian oan iha ne’ebé hamutuk ema na’in-250 mak lakon sira-nia vida no barak mós ita lahetan no identifika sira-nia mate-isin no rate laek to’o ohin loron. Maioria sira mai husi povu baibain no estudante oan sira. Asaun ne’e halo husi militári Indonézia sira-ne’ebe lori arma funu nian kompletu iha área semitériu Santa Cruz, Dili nia laran.
Hanesan ema otas tuan sira dehan, “Ó isin bele mate, ó raan bele maran, maibe ó-nia klamar no espíritu hanesan Povu Maubere nia oan sei la mate no sei kontinua naksulin ba iha jerasaun ba jerasaun iha istória murak Timor nian tinan ba tinan”. Ida-ne’e halo sira nafatin hamriik hodi hananu salmo saudasaun ukun rasik aan no nafatin dehan “ha’u sei hakarak moris tinan 1000 tan (Chairil Anwar).
Ho realidade espíritu ida-ne’ebe mak hafanun tebes Joventude loriku Asswa’in ka Joventude rezisténsia sira hotu luta no dehan “mate ka moris ukun rasik a’an”. Hosi faktu ida-ne’e hetan reasaun boot mai husi mundu no loke mundu nia matan hodi hatene Estadu Indonézianinia ezijénsia loloos husi ukun. Tanba masakre ne’e hetan filma husi jornalista Britániku aten brani ida naran Max Stahl no ikus mai masakre ne’e sai istória úniku ida liuhusi reportajen ka filme ida, hodi lori públika ba mundu tomak hatene saida mak akontede ba povu no juventude Timor-Leste iha tinan 1991.
Iha ne’e, ita hotu hatene katak masakre Santa Crúz hanesan trajedia ida-ne’ebe mak ita bele dehan kruel tebes tanba ema wa’in mak mate. Ka baibain filózofu modernu sira dehan Auswizt segundu. Iha ne’e mós, ita bele dehan katak masakre Santa Crús hanesan trajedia ida-ne’ebe mak naksulin ho raan wa’in-wa’in iha nakukun nia laran ba ukun rasik aan rai doben Timor-Leste, ne’e ohin loron Povu Timor-Leste hetan naroman ukun aan hodi hananu “Ó, Timor, rai ida be rai di’ak…….”.
Rasn ne’ebé fakar hanesan lori lia-rekadu ba mundu hodi hafanun no dehan ba mundu tomak katak “Ami mak Timor. Ami mak maubere oan. Ami mak Juventude Loriku Asswa’in, Ami mós ema hanesan imi. Ne’ebé, ita hotu mai husi kriatura ida de’it”. Mosu lia-hahusuk; Ba sé ami iha no ba ne’ebé ami ba, hodi hananu nafatin imu nasionál “Patria..! Patria..! ka Patria ou Morte, mate ka moris ukun rasik aan.
Juventude Ohin Loron ho Esperansa ba Dezenvolvimentu iha Futuru
Faktu hosi asaun violasaun Massa (violasaun direitu umanu) Masakre Santa Cruz, 12 novemvru 1991, ne’ebé mak destroe ema nia-moris, ida-ne’e sai hanesan realidade istória ne’ebe mak fatuál. Istória ne’ebé mak sai rejenerasaun ona iha mundu ida-ne’e hodi mosu problema kontroversiál mak problema violasaun ba ema nia vida. Iha ne’e, filósofa Hannah Arendt uza termu “banalitasaun” ba violasaun. Banalitasaun iha ninia signifikadu katak realidade asaun ne’ebé mak grave ba ema no hodi halakon ema-nia vida. Hanesan saida mak halo husi rezime totalitarian Hitler iha Alemaňa, no mós hanesan iha ita-nia rain mak Masakre Santa Crúz, iha ne’ebé hamoris no hahoris saida mak ita dehan trajedia raan ka masakre hodi halakon ema barak nia vida iha mundu ida-ne’e.
Masakre Santa Crúz hanesan forma husi krime ba ema. Iha kauza ida-ne’e, ema-nia direitu no liuliu direitu hanesan sidadaun hetan destroi hosi Estadu rasik iha sira-nia polítika ba grupu no rasa sira.
Husi masakre ne’ebé mak akoñtese ona, rai no fo hanorin hela mai ita nu’udár jerasaun foun katak ita hotu iha prinsipiu hodi nafatin ko’alia kona-ba direitu umanu, liuliu direitu ita ida-idak nian hanesan sidadaun ida-ne’ebe mak moris iha nasaun demokrátika ida-ne’e.
Tanba, direitu lahalo no la fú husi nasaun no grupu elite sira, no sira rasik mós sei laiha no hasai ita-nia direitu hanesan sidadaun nasaun ida-ne’e nian. Iha ne’ebé, ita idak-idak iha ita-nia direitu no liberdade hodi moris no hatene hodi komprende lala’ok moris nian hanesan úmanu. Tanba ita ema iha dignidade ne’ebé hanesan bainhira Maromak kria ita tuir Ninia imajen ka ilas rasik. God created man and women through His lightness and image (Imago Dei), (Jen.1:26).
Direitu hanorin ita atu moris livre ne’eb mak ita hanaran Liberdade da vida. Ohin loron, ita ukun aan, liberdade ne’ebe ita iha, ita uza la la’ o tuir ninia dalan tanba ita hakarak moris ne’ebé livre sein responsabilidade ba iha sosiedade. Iha ne’e, ha’u ata hakarak dehan de’ it liberdade ne’e livre maibé moris iha ninia prinsipiu katak liberdade tenke iha responsabilidade. No, nu’udár jerasaun foun la responsável ba moris ho liberdade mak ita-nia ansaun ne’e atu lori ba ne’ebé ne’bé? Epíritu nasionalizmu no patriotizmu ba rai ida-ne’e iha ne’ebé?
Uluk, ita-nia Juventude rezistènsia sira hakilar mate ka moris ukun rasik aan, no tanbasá ohin loron ita ukun aan ona no ukun aan duni ona, ita juventude ohin loron hakilar no viva mate ka moris ami oho malu. Tanba, ita juventude ohin loron hadomi liu diferensa duke hadomi unidade—hanesan solidariedade ne’eb’e bai’ala sira hanorin hela mai ita.
Maluk foinsa’e ohin loron, dala barak ita hanaran aan juventude loriku asswa’in no joventude kontinuadór. Ha’u hakarak dehan ba ita nune’e, Foinsa’e ohin loron moris nu’ udar joven no tenkr iha prinsípiu moris rasik mak lalika hanaran a’n tan ona hanesan Joventude Kontinuadór maibé mai ita hamutuk basá ita- nia hirus matan no dehan ami mak naran Juventude reformadór no ami mak juventude transfromadór.
Bainhira ita ne’ebé iha ne’e, ita iha ona ita-nia responsabilidade ba liberdade ida ohin loron ne’e, liberdade ida-ne’e kria husi ita-nia juventude rezisténsia sira, iha ne’ebé sira fó sira nia raan no ruin hodi sosa ukun rasik-aan? Ohin, mai ita hotu-hotu nu’ udar Juventude reformadór ka trasnformadór, bele husu ba ita ida-idak nia aan. Iha ne’ebé, ita-nia liberdade ne’e (?), atu nune’e ita bele hanaran aan joventude reformadór no transformadór.
Ha’u hakarak dehan ba-ita foinsa’e hotu katak liberdade ne’e ita-nian maibé ha’u no imi iha duni liberdade ka lae? Nafatin ha’u hakarak dehan ba ita hotu foinsa’e sira, feto no mane, katak liberdade ne’e sei la seguru bainhira ita seidauk bele ukun ita-nia aan rasik (ita-nia fuan), família no sosiedade. Tuir vigáriu Kristu nian, Papa Francisco dehan iha Centro de Convenções Dili (CCD) ba ita-nia Foinsa’e sira katak; “Foinsa’e ida-ne’ebé labele ukun nia aan, laiha kapasidade atu moris iha Ukun Rasik Aan”.
Masakre Santa Cruz, 23 novembru 1991, ne’e fanu ita hotu nu’udár sidadaun timoroan no liuliu ita sira-ne’ebé mak hanaran aan Juventude Loriku Asswa’in. Oinsá ita ho ita-nia Liberdade ida ohin loron ne’e? Hakarak atu konvida ita hotu ne’ebé mak hanaran aan foinsa’e no juventude loriku asswa’in tenke uza liberdade bazeia ba lei no normá moris nian hanesan ema-ne’ebé mak iha direitu no dignidade hanesan.
Ita hotu presiza kaer liman ba malu hodi respeitu malu, liuliu respeitu ema seluk nia direitu no hodi defende lia-loos no justisa. Atu nune’e, bele lori ita hotu ba iha dalan ne’ebé mak di’ak no dignu hanesan ema ida de’it iha Estadu demokrátiku ida-ne’e. Tanba, dignidade umanu de’it mak sei sai lalenok no lalatak ba dezenvolvimentu Nasional nasaun ida-ne’e nian iha futuru. No, sei lori mai ita purifikasaun másimu bainhira ita rasik kria transformasaun iha ita ida-idak nia aan rasik. Ho dalen seluk hateten; “Transformasaun la–kria purifikasaun maibe laiha transformasaun mak sei laiha mos purifikasaun”.
Partisipasaun Igreja iha dezenvolvimentu Estadu RDTL
Ha’u koko atu fahe hanoin uitoan kona-ba realidade partisipasaun Igreja Timor-Leste iha Sistema dezenvolvimentu Estadu Demokrátika Timor-Leste (RDTL), bainhira sai nasaun independente iha país ida-ne’e. Partisipasaun Igreja katólika ita bele haree no sente rasik. Partisipasaun Igreja iha fatór lubuk ida; dezenvolve fiar rekursu umanu liuhusi edukasaun, polítika no kursu sira hanesan in-formál no non-formál.
Partisipasaun Igreja hanesan aplikasaun ba fiar nian ida ba Nia ne’ebé hatudu ona iha Jesus Kristu. Kristu rasik hatudu no sai ezemplu di’ak ida mai ita hodi banati tuir Nia, iha ne’ebé nia rasik hatudu ninia solidaridade no karidade ba ema kiik, ki’ak no mukit sira (the last, the list, and the lost).
Ida-ne’e kontinua obra hirak ne’ebé Jesus Kristu rasik husik hela mai ita mak; ha’u, Ȯ, Nia, imi, sira no ita nia Igreija Katólika la hakmatek no toba dukur iha ita nia dogmatizasaun rasik. Maibé, ita-nia Igreja kontinua hodi hatudu duni kna’ar serbí nian ba iha ita-nia Estadu demokrátiku ida-ne’e. Ida-ne’e hanorin ita atu banati tuir Jesus Kristu ne’ebé mak hatudu ona mai ita lala’ok fiar nian liuhusi prátika moris nian, iha ne’ebé nia serbí Nai no Nia emar to’o ikus mai nia fó nia aan ba mate iha Krúz. Ho ida-ne’e mak ita nu’udar Igreja nafatin kontinua misaun ne’e, tanba Igreja iha no mai ho ninia objetivu katak; “Hili hamutuk ho ki’ak, kiik no mukit sira” (Preferential Option for the Poor).
Iha ne’e, ita bele dehan katak partisipasaun polítika Igreja Timor-Leste nian oras ne’e la’o no tane hela ita-nia Estadu ida-ne’e. Karik, ita dehan kontribuisaun, ita-nia Igreja mós iha kontribuisaun ne’ebé mak boot ba luta ukun rasik aan ba rai doben Timor Lororsa’e. Ita rasik mós hatene ona istória hotu. Katak partisipasaun Igreja Timor hahú tempu kolonializasaun nian, iha ne’ebé Monsiñór Dom Martinho Lopes no ninia Kontinuasaun to’o mai iha Bispo Dom Carlos Filipe Ximenes Belo, SDB, no lider Igreja nian sira seluk ne’ebé mak fó duni sira-nia aan hodi defende ita nia Liberdade.
Partisipasaun Igreja nian ida-ne’e, konsege hafanu no lori duni Povu Maubere oan sira-nia lian halerik ba mundu hodi dere no loke odamatan mundu nian katak ita mos Kristaun Katótika Romano ida iha mundu ne’e. Ikus mai, ohin loron, ita hetan Liberdade totál husi kolonializmu sira. Igreja la’ós para de’it ho ida-ne’e maibé realidade ohin loron Igreija sempre firme hodi hamutuk ho Estadu RDTL atu kontinua dezenvolve nasaun ida-ne’e iha área oioin ne’ebé mak hanesan ita hotu hatene no sente.
Iha ne’e, ita rasik sente no haree realidade Igreja nia partisipasaun hodi dezenvolve no hasa’e aktu pozitivu nian iha área rekursu úmanu ba povu Maubere nia oan sira. Buat barak ona mak Igreja sai lia-nain hodi defende ema kbiit laek, ki’ak, kiik no mukit sira. No, husi apoiu no partisipasaun Igreja nian sira hotu ne’ebé mak hanesan ohin ha’u temi ona katak liuhusi edukasaun, politika no atividade sira seluk kuaze lori nasaun Timor-Leste hodi koñese rasik sira-nia identidade fiar nian hanesan ema katóliku ida-ne’ebé mak di’ak.
Iha perspetiva teolojia dehan nune’e; Igreja mai, hela, haree, rona no halo buat balun. Iha ne’e, ita hatene katak Igreja mai la apatia ba iha realidade saida de’it mak akontese iha ita-nia rain.
Ita ko’alia kona-ba kontestu Igreja Timor-Leste ein jerál, partisipasaun Igreja ho ninia polítika ba dezenvolvimentu Estadu demokrátiku ida-ne’e, hanesan ha’u temi ona fatór sira iha leten hanesan edukasaun, polítika, kursu no atividade pastorál sira seluk. Iha ne’e, hatudu katak Igreja tebes duni iha intensaun ne’ebé di’ak hodi fó apoiu ba sarani hotu. Igreja mós kria fatin no edukasaun ne’ebé mós mak favorável ba povu Timor-Leste nia oan sira (ezemplu eskola Katóliku maioria iha Timor-Leste iha nia kualidade ne’ebe mak signifikante tebes).
Hanesan ita hotu hatene katak dezde inísiu ukun aan to’o ohin loron, kualidade husi eskola katólika sira nafatin di’ak tanba iha ne’eba iha fasilidade eskolár ne’ebé mak bele ajuda no apoiu estudante sira hodi bele aprende ho di’ak. Igreja mós la’ós de’it mai ho ninia tipu apoiu no tulun maibe Igreja mós mai ho ninia espiritualidade ida-ne’ebe mak anima ema hotu-hotu hatene respeita moris.
Maromak haraik ona dalan moris ida, dalan úniku ida de’it liuhusi Nai Jesus Kristu, iha ne’ebé liuhusi Nia futar lia-fuan no fó maksoin. Maksoin ne’e sai ema no hodi sai saseluk ida mai ita hodi ohin loron kontinua hatutan Ninia kna’ar no misaun santu ida-ne’e, hodi dezenvolve ita-nia nasaun doben Timor-Leste ida ne’e. Espiritualidade ida-ne’e, akontese no hahú husi Jesus rasik husi nia moris no to ba ninia mate iha Krúz Santa hanesan eroi ba salvasaun (salvadór).
Iha ne’e, ha’u hakarak husu ita hotu, katak ita hotu hakarak sai nafatin eroi ba ita-nia nasaun ida-ne’e ka lae? Banati tuir Jesus ne’ebe mak fó nia aan ba mate tanba ema hotu nia sala! Nia moris ho solidaridade no karidade ba ema ki’ak no kiik sira, iha ne’ebé ninia misaun la liuhusi buat boot no folin boot sira, maibé nia hatuur nia aan hodi fó ksolok ba ema moras, laiha ai-han, susar no mukit sira. Ho misaun simples sira-ne’e hatudu no motiva ita katak ita mak Igreja no na’in ba dezenvolvimentu Estadu demokrátiku ida-ne’e!
Ha’u desafia ita hotu atu brani ba sai eroi iha ita-nia rain rasik! Juventude sira, ita mak eroi iha sekulu XXI ida-ne’e, laos ita sé tan? Jesus ne’ebe ema hedi iha krúz mate tanba ita, nia mate hanesan ema mukit ida, maibe ohin nia sai eroi mai ita hanesan eroi ba salvasaun.
Igreja mós hala’o ninia misaun bazeia ba saida mak Biblia rasik hanorin ona iha Antigu Testamentu no mós iha Novo Testamentu. Iha Antigu Testamentu nian haktuir katak ema ki’ik no mukit sira-ne’e mak reprezentante Maromak ou sai lalatak Maromak Nian (Imago Dei). Tanba, iha Maromak, iha domin, iha umildade, iha onestidade no apoiu no suporta ema kiik no mukit sira. Tanba maioria ema kiik no mukit sira mak uza Maromak ne’ebé mak orijinalidade hanesan Aman-inan ba sira hodi hadera aan ba.
Iha Novo Testamentu, iha ne’eba hatudu momoos loos kona-ba Jesus nia relasaun ho ema kiak no mukit sira. Iha ne’ebé, Jesus rasik hamutuk ho ema kiak sira ne’ebé mak kiak intermu husi parte fíziku, ekónomia, sosiál, polítika, no fiar. Bainhira Jesus horik ho sira, no ikus mai sira mak sai ema fiar na’in no sai front line hodi hatán ba Jesus no kontinua Jesus nia misaun iha sira-nia tempu to’o mai ita-nia tempu ohin loron.
Iha ne’e, ha’u konvida ita hotu hodi mai fo liman ba malu, liuliu fó apoiu ba ita-nia belun sira-ne’ebe mak oras ne’e daudaun enfrenta hela difikuldade moris nian hanesan ba sira-ne’ebe mak moras, ki’ak no no mukit tuir saida mak Jesus rasik dehan liu husi São Mateus katak; “Imi tenke no imi iha obrigasaun, hodi fo ai-han ba sira” (Mat. 14:16).
Lia-Maktaka
Selebrasaun loron Joventude Nasionál ba da-19 no Masakre Santa Cruz (12 ba da-33 ida-ne’e, bele mós lori mai ita reflesaun ida kona-ba ita-nia nasaun ohin loron ne’ebé mak enfrente hela krize oioin, no hodi bele hamutuk fila-fali atu kria Estadu ida-ne’ebé mak ita hotu hakarak hanesan Estadu ida-ne’ebé mais solidu, dezenvolvidu no perfeitu.
Ho ida-ne’e, bele hafanun ita hotu husi ita-nia dogmatizmu rasik no kontinua hakilar ho lian makaas katak;
Ha’u mak Maubere oan
Ha’u mak Juventude loriku aasw’ain
Ha’u mak Juventude reformadór no transformadór
Ha’u, ita, imi no sira mak naran Juventude no foinsa’e Timor nian
Esperansa mak ita hotu nia hakarak ba Timor-Leste ida iha futuru
Joven tenke sai joven ne’ebe Krítiku
Atu nune’e labele hasoru krize iha ó-nia loron aban.
*) Matéria no artigu ida-ne’e hakerek-na’in aprezenta iha semináriu komemorasaun loron nasionál juventude ba da-19 no masakre 12 novembru 1991 ba da-33 ho tema prinsipál “Povu maubere presiza luta hodi harii rasik futuru ida justu no iguál la’ós hein!” ho topiku temátika “Papel sarani nian atu kontrola Estadu RDTL hodi fó moris di’ak ba ema hotu” ne’ebé realiza iha suku Vessoru, postu Uatolari, minisípiu Viqueque, tersa (12 novembru 2024).
