DILI, 07 Maiu 2025 (TATOLI) – Ministra Edukasaun (ME), Dulce de Jesus Soares, aprezenta iha Konsellu Ministru proposta alterasaun kona-ba projetu Lei Baze Edukasaun foun, ne’ebé elabora husi Komisaun G Parlamentu Nasionál, ne’ebé trata kona-ba Asuntu Edukasaun, Juventude, Kultura no Sidadania.
Ministra Edukasaun esplika katak revizaun ba enkuadramentu legál setór ne’e ho objetivu atu garante koerénsia normativa ne’ebé boot liu, tuir diploma sira ne’ebé aprova ona, ne’ebé regula nível oioin ensinu nian.
Lei ida-ne’e mai ho objetivu atu promove edukasaun inkluziva no ekuitativa, valoriza formasaun no progresaun ba karreira dosente, adapta lejizlasaun ho realidade lokál no hametin kompromisu Estadu nian ba edukasaun ne’ebé iha kualidade ba ema hotu.
Aleinde ne’e atualiza ba terminolojia ne’ebé daudaun la uza, atu asegura aliñamentu ho preseitu pedagójiku modernu sira ne’ebé konsagra ona iha lejizlasaun atuál.
Dulce de Jesus hateten aprezentasaun ida-ne’e nu’udar pontudevista legál ME nian ba Lei Baze Edukasaun ne’ebé mai husi inisiativa Komisaun G nian.
Tuir nia, ida-ne’e di’ak tebes hodi halo adekuasaun ba Lei Baze Edukasaun tanba ho razaun katak, iha 2024, Ministériu Ensinu Superiór haketak an tiha husi Lei Baze Edukasaun ne’e.
“Lei Baze Edukasaun uluk ne’e ba edukasaun pré-eskolár to’o ensinu superiór, maibé agora Ensinu Superiór iha nia Lei Baze Edukasaun ketak ona, entaun ho inisiativa ne’e, ME ohin lori pontudevista legál ME nian atu halo edukasaun ba ensinu pré-eskolar, ensinu báziku no ensinu sekundáriu, liuliu norma legál sira”, dehan.
Lembra katak, iha loron 27 Fevereiru 2025, Komisaun G aprezenta ezbosu projetu-lei alterasaun husi lei númeru 14/VI/2008, 29 Outubru kona-ba Lei Baze Edukasaun.
“Kona-ba konteúdu sei iha prosesu diskusaun. Ami garante iha 2025 bele aprova”, Prezidente Komisaun G, deputadu Armando Lopes, informa ba jornalista sira, ohin.
Razaun Komisaun G aprezenta alterasaun atu apár ho situasaun atuál ligada ba setór edukasaun. Esbozu ne’e halo ona distribuisaun ba deputadu membru komisaun no parte legál sei haree.
Parte komisaun mós sei halo audiénsia ho manorin-na’in, diretór edukasaun munisípiu no Ministériu Edukasaun ho entidade relevante sira seluk atu rona sira-nia hanoin hodi ajusta iha alterasaun ne’e.
Nia argumenta katak alterasaun Lei Baze Edukasaun ne’e foka ba pré-eskolár, ensinu báziku, sekundáriu jerál no tékniku vokasionál. “Ajusta tuir situasaun rai-laran, hasa’e kualidade edukasaun ba futuru”, nia akresenta.
Notísia relevante: Komisaun G aprezenta ezbosu atu altera Lei Baze Edukasaun
Jornalista: Arminda Fonseca
Editora: Maria Auxiliadora
