DILI, 06 Juñu 2026 (TATOLI) – Ministériu Turizmu no Ambiente (MTA) realiza kompetisaun Castelos de Areia ba estudante sira hodi komemora Loron Nasionál Oseanu, iha tasi-ibun Dolok-Oan, Dili.
“Objetivu prinsipál mak oinsa atu promove ita-nia tasi, Iha Timor-Leste ita komemora Loron Nasionál Oseanu iha 05 Juñu, maibé ohin loron ita halo kompetisaun ba Castelos de areia. Iha ne’e grupu hamutuk 20. Grupu hirak ne’e sanulu husi Universidade sira iha Dili laran no sanulu husi eskola pré-sekundáriua sira iha Dili laran,” Diretór Marketing no Relasaun Internasionál MTA, Edson Lopes, hateten ba Tatoli iha ámbitu kompetisaun ne’e.
Universitáriu sira ne’ebé partisipa iha eventu ne’e mai husi Universidade Nasionál Timor Lorosa’e (UNTL), Dili Institute of Technology (DIT), Universidade Katólika Timorense (UCT), Institute of Business (IOB), Universidade da Paz (UNPAZ), Kristál no seluk tan. Eskola pré-sekundária ne’ebé tuir kompetisaun ne’e inklui eskola Portugeza, eskola Faról.
“Buat ne’ebé sira halo mak sorteiu fó ba sira, bainhira sira foti kona hanesan Palásiu Governu, igreja sira ne’ebé tipu hanesan Castelos, hanesan igreja katedrál, igreja Balide, igreja Suai, igreja Vikeke, ida-ne’e ba sira universitáriu. Sira husi pré-sekundáriu sira halo kriatividade bazeia ba sira-nia imajinasaun, bele halo animál tasi tuir saida mak sira espresa,” nia esplika.
Kompetisaun ne’e iha júri na’in-lima, ne’ebé ida husi MTA no haat seluk husi ema independente ho esperiénsia arte. “Ita hili sira, nune’e bele fó valór justu ba kompetitór sira,” nia realsa.
Ba manán na’in-sira MTA prepara ona prémiu monetáriu ba vensedór dahuluk husi universitáriu simu osan $500, daruak $400, no datoluk $300. Ba pré-sekundáriu, manán-na’in dahuluk simu $300, daruak $200 no datoluk $100.
Estudante husi Eskola Pré-Sekundária Faról ho naran Tacia hateten kompetisaun ne’e di’ak tanba bele promove sira-nia kriatividade no parte ida kontribui ba hamoos tasi-ibun. “Kompetisaun ida-ne’e parte ida oinsá atu fó hanoin mai ita tenke hamoos ita-nia tasi-ibun sai moos”, nia dehan.
Selebrasaun Loron Nasionál Oseanu ho objetivu mak atu halo nasaun tomak halo protesaun ba tasi la’ós de’it ho liafuan, maibé ho asaun konkreta mak Konservasaun no Protesaun – kuidadu tasi; Hapara poluisaun: Redús plástiku, mina-rai, no fo’er seluk ne’ebé tama tasi; Proteje biodiversidade: Salvaguarda ahu-ruin, mangrove, lenuk, dugong, no ikan sira ne’ebé besik atu lakon; no Kria Área Mariña Protejida: Deklara zona tasi ne’ebé bandu peska ka atividade destrutivu, hanesan Ataúru nia parte balun.
Tanba ne’e, iha Timor-Leste deside ona loron 05 fulan-Juñu ba Loron Nasionál Oseanu. Nune’e, Governu Timor-Leste lansa ofisialmente ona Website Ekonomia Azúl, koinside ho komemorasaun dahuluk Loron Nasionál Oseanu no Loron Mundiál Ambiente.
Objetivu husi website https://economiaazul.gov.tl ne’e, nu’udar pasu estratéjiku ida hodi hametin governasaun rekursu tasi nian, enkoraja investimentu marítima no apoia diversifikasaun ekonómika nasionál ne’ebé sustentavel.
Portál ne’e lansa diretamentu husi Primeiru-Ministru, Xanana Gusmão, iha Salaun Ministériu Negósiu Estranjeiru no Kooperasaun, Dili, ne’ebé partisipa másima husi membru Governu, korpu diplomátiku, parseiru dezenvolvimentu, akadémiku, organizasaun sosiedade sivíl no seluk tan.
Notísia relevante: Loron nasionál oseanu: Timoroan iha responsabilidade prezerva tasi sai patrimóniu nasionál
Jornalista: Hortêncio Sanchez
Editora: Maria Auxiliadora
