DILI, 23 Abríl 2026 (TATOLI)—Ministériu Edukasaun (ME) no Komisaun Nasionál Timor-Leste ba UNESCO (KNTLU) realiza workshop kona-ba Forum Nasionál ba Manorin 2026 ho tema “Ensinu ho kualidade ba futuru ida di’akliu iha Timor-Leste”, iha salaun Cyty 8, Manleuana, Kinta ne’e.
“Liuhosi forum ne’e ita-nia manorin sira sei hamutuk ho peritu sira-ne’ebé maihusi Institutu Nasionál Edukasaun Singapura, ne’ebé sei ajuda fasilita forum ne’e kona-ba kuadru kompeténsia ba manorin sira hanesan profisiénsia linguístika, téknika sientífika, pedagojia no étika profisionál,” Ministra Dulce de Jesus dehan ba jornalista sira iha salaun City8 Manleuana, Kinta ne’e.
Iha forum ne’e, partisipa hosi manorin sira husi nivel pre-eskolár, ensinu báziku, ensinu sekundáriu jerál no tékniku vokasionál, ne’ebé sira mai hodi ko’alia kona-ba ezbosu kuadru kompeténsia manorin. Entaun, durante loron rua, 23-24 Abríl presiza reforsa no foka hodi hasa’e kualidade edukasaun iha rai-laran.
“Ida-ne’e sei integra ba iha servisu Komisaun Funsaun Públika (KFP) nian, hodibele uza hanesan mós matéria ida ba avaliasaun ba kompeténsia manorin. Tinan ida-ne’e ita bele iha ona matéria ida avaliasaun foun ba manorin sira iha 2027. Nune’e, sei halo avaliasaun ba manorin ida diferente ho avaliasaun ne’ebé mak utiliza ona tinan hirak liubá,” nia dehan.
Tuir Ministra Dulce katak avaliasaun profesór ne’ebe kada tinan hetan muito bom, maibé dalaruma estudante lahatene kona-ba literasia no numerasia.
“Ha’u kestiona ida-ne’e dezde uluk bainhira diresaun nasionál rekursu umanu aprezenta mai ha’u katak 95% iha avaliasaun profesór sira hetan muito bom. Maibé, estudante barak mak la’o iha dalan durante oras eskola. Ne’e signifika katak sira-nia profesór la’ós muito bom. Agora ha’u la’o hela ba munisípiu sira hotu hodi fó-sai rezultadu hosi teste ki’ik ne’ebé ministériu halo ba estudante idaidak iha segundu no terseiru anu kona-ba abilidade lee no matemátika no ha’u bele dehan katak ita-nia rezultadu hosi teste ne’e la merese muito bom,” ministra kestiona.
Nune’e, iha avaliasaun tenke haree ba profesór ne’e nia preferénsia iha área pedagójika, linguístika no uzu metodolojia di’ak ka lae, ida-ne’e mak tenke sai matadalan ba avaliasaun profesór.
“Entaun, avaliasaun ne’e atu ajuda ami hodi halo korresaun ba ami-nia servisu husi nivel baze to’o nasionál atu hadi’a dezempeñu estudante nian,” nia tenik.
Iha biban hanesan, Reprezentante UNESCO Jakarta, Santosh Khatri agradese ba Governu Xina ba investimentu ida-ne’ebé ba profesór no labarik sira iha Timor-Leste.
“Ita kumpre ona analiza nasionál ida kona-ba kompeténsia profesór no padraun profisionál sira maibé analiza ne’e onestu tebes. Ida-ne’e dehan mai ita katak maski profesór barak iha Timor-Leste mak dedikadu no serbisu maka’as, maibé sistema dalabarak la fó saida mak sira presiza duni,” nia hateten.
Maibé, buat ne’ebé presiza mak profisiénsia lian, dezenvolvimentu profisionál ne’ebé koerrente, no dalan karreira ne’ebé klaru sei sai dezafiu ne’ebé fó impaktu ba kualidade hanorin iha saladeaula loron-loron nian.
“Entaun, liuhusi forum ne’e, ami hakarak rona husi imi, saida mak la’ó di’ak? Saida mak presiza hadi’a? Saida mak profesór sira presiza husu Governu, husi instituisaun formasaun, no husi parseiru sira hanesan UNESCO? Imi-nia hanoin sira sei ajuda duni hodi forma kuadru finál ne’e,” nia subliña.
Portantu, Koordenadór Ajénsia ONU iha Timor-Leste, Olufunmilayo Abosede Balogun-Alexander, tenik UNESCO serbisu hamutuk ho ME no INFORDEPE dezde tinan 2022 hodi dezenvolve kuadru kompeténsia profesór nian, hodi apoia edukasaun inkluziva, to’o ba labarik ho defisiénsia, labarik iha área rurál no labarik-feto sira-ne’ebé dalabarak hela iha kotuk.
Tuir nia, evidénsia husi nasaun sira hanesan Vietname no Singapura hatudu katak, ida mak tenke investe sustentavel no matenek ba profesór sira sei fó rezultadu reál ba labarik sira aprende lee, hela nafatin iha eskola no harii futuru.
Daruak, habelar asesu ba aprendizajen dijitál ba profesór no estudante hotu, inklui sira iha área remota. Maibé, halo ida-ne’e ho kuidadu no padraun étika. Teknolojia tenke serve aprendizajen. Nia labele troka relasaun umana entre profesór no labarik ida.
Datoluk, importante tau profesór sira iha klaran, profesór ida-ne’ebé hatene matemátika ne’e iha valór. Maibé, profesór ida-ne’ebé mós rona, harii konfiansa, jere konflitu no rekoñese bainhira labarik ida iha susar iha uma, ida-ne’e mak profesór ne’ebé halo transformasaun.
“Ita tenke investe iha hanoin (kakutak) no mós iha fuan husi profisaun hanorin nian,” nia hakotu.
Jornalista: Osória Marques
Editór: Xisto Freitas da Piedade
