DILI, 04 Maiu 2026 (TATOLI)—Prezidente Fundasaun Klínika Bairru-Pité Lanud (FCBL), Inacio dos Santos, informa iha trimestre dahuluk (Janeiru-Marsu 2026) ne’e Klínika Bairru Pite deteta kazu ba moras fuan hamutuk 20-resin ne’ebé kontínua halo tratamentu ativu no sira hemu ai-moruk rutina kada loron.
“Iha tinan 2026, Klinika Bairu-Pite deteta kazu ba moras fuan iha 20-resin, sira-ne’e kontínua halo tratamentu ativu hotu iha ne’e no sira hemu ai-moruk rutina kada loron labele para. Bainhira hipertensaun kroniku oituan, sira tenke konsumu ai-moruk loro-loron, tanba kada fulan sira sempre simu ai-moruk iha ne’e. Daudaun ne’e ai-moruk halo tratamentu ba sira sei iha hela,” Inácio do Santo hateten ba jornalista sira iha Bairru Pite, ohin.
Nia informa, kauza ba atakasaun fuan ne’e dahuluk mai husi moras hipertensaun, tanba hipertensaun mai husi hahán ne’ebé konsumu loro-loron liga ba estilu moris nian.
“Kauza tanba ita konsumu ai-han sira-ne’ebé la saúdavel liu hahán sira-ne’ebé mina no midar mak barak liu, entaun banhira ita lahalo atividade fiziku mak husi mina sira-ne’ebé mak iha halo ita-nia isin ikus mai mosu arte klorisis. Ne’e kauza husi hahan ne’ebé ita konsumu, halo intupidu ba ita-nia arte fuan ikus mai bele halo ataka kurasaun,” nia hateten.
Nia haktuir, husi numéru ne’ebé iha la rejista pasiente ne’ebé mak lakon vida iha ne’e, karik balun lakon vida iha uma, maibé iha klínika seidauk deteta. Maibé iha pasiente ida fulan kotuk hetan moras atakasaun mai halo konsulta iha ne’e, depois transfere kedas ba Hospitál Nasionál Guido Valadares no ikus mai lakon vida, maibé ne’e lakon vida iha ospital nasionál.
“Dadus akumulativu ne’ebé mak ita rejista iha ne’e hamutuk 200 kontinua halo tratamentu iha Klínika Bairo Pite. Karik pasiente balun ne’ebé mak médiku sira indentifka risku ba atakasaun entaun halo transferénsia ba Hospitál Nasionál Guido Valadares,” nia hateten.
Fundador Klinika Bairu Pite, Inácio dos Santos, hatene koa-ba pasiente ne’ebé mak daudaun ne’e halo tratamentu iha Klínika Bairru Pite, pasiente sira maioria mai ho hipertensaun kuaze hamutuk 200. Sira-ne’e ativu ba iha tratamentu iha ne’e, karik médiku sira haree ba grave ona mak foin halo transferénsia ba Hospitál Nasionál Guido Valadares.
“Ita iha ne’e laiha médiku espesialista, entaun ba sira-ne’ebé bainhira médiku sira identifika katak sira iha problema sériu oituan atu hetan risku ba atakasaun, ita tenke transfere kedas ba ospitál nasionál atu espesialista sira bele tau matan,” nia hateten.
Nia dehan, husi númeru ne’ebé iha, pasiente barak-liu ne’e mane husi idade 40 ba leten mak afeta barak, entaun kazu sira ataka ba idade sira hanesan ne’e presiza kontrola rutina halo tratamentu ba sira-nia kondisaun.
“Husi numéru pasiente ne’ebé mak iha halo transferénsia ba HNGV ne’e iha 5%, tanba dadus sira ohin aprezenta ne’e akumalativu balun halo tratamentu tinan tolu ka tinan haat liu ba. Depois ba pasiente sira-ne’ebé mak mai halo tratamentu bainhira médiku sira identifika katak hetan risku ba ataka kurasaun, ita sempre halo transferénsia ba HNGV,” nia dehan.
Tanba Klínika Bairru Pite rasik iha médiku no ekipa nutrisionista na’in-haat, kada pasiente sira-ne’ebé mai ho moras kontasioza liuliu sira-ne’ebé mai ho moras Hipertensaun, raan midar, moras fuan.
Pasiente sira-ne’e médiku sira refere kedas ba parte nutrisionista sira para halo edukasaun ba sira oinsá atu simu hahan ne’ebé saudavel.
“Atividade fiziku hodi muda sira-nia estilus vida ne’e, atu nune’e bele iha moris ho saudável. Tanba ne’e mak iha nutrisionista sira kada pasiente ne’ebé médiku sira refere ba sira halo edukasaun promosaun saúde ba sira,” nia hateten.
Jornalista : Felicidade Ximenes
Editór : Cancio Ximenes
