Diretór Servisu Apoiu Diagnóstiku Terapéutiku iha Hospitál Nasionál Guido Valadares (HNGV), Vidal de Jesus Lopes, hateten durante fulan lima hahú husi fulan Janeiru to’o Maiu 2026 ne’e, HNGV rejista pasiente asu tata hamutuk 114 no husi númeru ne’e pasiente na’in-lima mak mai ho sintoma raiva no mate.
“Pasiente ne’ebé asu tata de’it ho totál 114 ne’e, na’in-lima mak la konsege salva, ne’e pozitivu ho raiva. Maibé restu ne’e asu mak tata de’it, mais asu ne’e la transmite raiva ba ema. Entaun na’in lima lakon vida ne’e tanba hetan ona sintoma raiva,” Diretór Servisu Apoiu Diagnóstiku Terapéutiku iha Hospitál Nasionál Guido Valadares Vidal de Jesus Lopes ba Jornalista sira iha kna’ar fatin, ohin.
Nia esplika, iha loron hirak liubá, kazu referál ida husi ospitál referál Eduardo Ximenes Baukau halo transferénsia pasiente ida mai iha Hospoitál Nasionál Guido Valadares ne’ebé mak hatudu sitoma raiva.
“Pasiente ne’e ho idade 71 ho nia istória asu tata iha loron 08 Marsu 2026, depois asu tata tiha sira lori ba ospitál hamoos iha ne’ebá haruka fila. Depois fulan ida iha loron 07 Maiu komesa mosu ona sintoma tipu ba raiva nian, entaun sira transfere mai iha ne’e, sira transfere mai ne’e sintoma raiva no iha loron 16 Maiu, pasiente ne’e mate,” nia informa.
Nia hateten, regra husi Organizasaun Saúde Mundiál katak pasiente ne’ebé mak mai ho sintoma raiva nia fatalite 100% pasiente ne’e la kura ona.
“Tuir OMS nian, banhira sintomas ne’e mosu ona, ne’e nia fatalite 100% ita labele kura ona. Ne’ebé loron 14 fula- Maiu, depois iha 16 Maiu hakotu iis, tanba nia sintoma ne’e mosu tiha ona mak haruka mai, enprinsipiu moras raiva mosu ita tenke halo prevensaun de’it. Bainhira asu tata ema ida tenke fase halo moos depois tenke simu vasina doze primeiru depois kontínua, mais banhira mosu ona sintoma ne’e atu salva la hetan ona,” nia dehan.
Nia esplika, kona ba kazu raiva iha nivél mundial literalmente la’o hanesan ne’e, banhira sintoma maka’as ona ne’e 100% labele salva ona, ne’e hatudu katak pozitivu ona ba raiva.
“Pasiente sira-ne’e husi Munisípiu sira mós, maibé husi munisipiu ne’ebé mak mai ha’u ladún rekolla dadus kompletu, maibé transfere moras raiva ne’e, iha ida mak husi Baukau mai ne’e mak to’o lakon vida,” nia esplika.
Kona ba medida prevensaun ne’e hahu husi nivel kuidadu saúde primaria, sira kuidadu saúde primeiru haree asu sira pozitivu ne’e tenke sulan hotu, karik família balun deteta asu ne’e komesa si’ak ona, tenke informa lalais ba parte veterenáriu iha Ministériu Agrikultura Pesks Pekuária no Floresta atu nune’e bele halo prevensaun.
“Relasaun ho raiva ne’e Ministériu rua mak trata ida-ne’e atu halo vasina ba asu sira-ne’e, MAPPF liuhusi diresaun veterenáriu mak haree ida-ne’e, parte ema nia Ministériu Saúde mak haree oinsá fó tratamentu. Bainhira identifika asu balun si’ak hatudu nia malandru, entaun asu sira-ne’e tenke vasina, ba ema karik asu ne’e tata ona ema tenke fase iha bee ne’ebé sulin la presiza ba lalais fasilidade saúde. Maibé família rasik presiza hamoos kanek ne’e, atu asu nia kaben tata kona ne’e moos, fase moos durante minutu 20 hanesan ne’e depois tenke lori ba fasilidade saúde ne’ebé besik hodi hetan vasina,” nia dehan.
Antes ne’e, Presidente Institutu Nasionál Saúde Públika Timor-Leste, Nivio Sarmento, infoma tuir dadus akumalativu husi Ministériu Saúde hahú husi fulan-Janeiru tinan 2024 to’o 2026, Ministériu Saúde liu husi Institutu Nasionál Saúde Públika Timor-Leste registu kazu asu tata hamutuk rihun 6.110 husi númeru ne’e na’in 24 mak lakon vida.
Nia informa, kazu rua foun ne’ebé mak rejista iha fulan Janeiru tinan 2026 ne’e mai husi Munisípiu rua hanesan husi Ainaru no Likisá.
“Ida-ne’e alastra husi Ainaru ho Likisá maibé iha Dili ita seidauk relatá kazu sira-ne’e, kona-ba idade hau ladún anota detaillu ba kazu rua ne’e,” nia dehan.
Programa sira ne’e liuhusi intervensaun no halo vasinasaun massal ba animál liu-liu asu nian ne’e la’o nafatin tanba ne’e progama. Husi progama sira-ne’e no intervensaun maka’as liu tenke mai husu Ministreriu Agrikultura Peska, Pekuária no Floresta liuhusi Diresaun Nasionál Pekuaria nian.
“Tanba ne’e, sira mak servisu maka’as tebes, intervensaun liña primeiru mak mai duni husi Diresaun Nasionál Pekuária no ita husi saúde liuhusi Ministériu Saúde rasik, prepara ai-moruk liu husi INFPM. Bainhira kazu ne’e mai duni fó vasina atu nune’e bele prevene, tanba iha kazu balun asu tata tiha lakohi relata no lakohi hakbesik fasilidade saúde, bainhira asu tata tiha hanoin ne’e buat ida-ne’e hanesan baibain ida,” nia informa.
Tanba ne’e, Ministériu Saúde nafatin alastra ba komunidade bainhira hetan tata husi asu tenke ba lalais fasilidade saúde.
“Maske ita iha situasaun ida dengue maibé ita nafatin iha asu sira-ne’ebé mak la kontrola. Maske númeru de Kobertura sona ba asu sira sa’e tan ona, maibé ita tenke haree nafatin katak iha fatin balun asu seidauk vasina,” nia dehan.
Jornalista : Felicidade Ximenes
Editór : Cancio Ximenes
