DILI, 14 jullu 2021 (TATOLI)—Governu liuhosi Sekretária Estadu Arte no Kultura (SEAK), iha fulan ne’e hala’o kompetisaun dezeñu no pintura “Mitsubishi Asian Children’s Enikki Festa” ba labarik iha Timor-Leste ho tema “Ne’e Mak Ha’u-Nia Moris”, ne’ebé sei realiza iha munisípiu Ainaro, Manatuto no Bobonaro.
Pontu Fokál ba Mitsubishi Asian Children’s Enikki Festa Timor-Leste, Júlio Gusmão Amaral, hateten objetivu hosi atividade kompetisaun ne’e Japaun hakarak oferese oportunidade ba labarik sira iha Asia, nune’e labarik sira iha Timor-Leste bele komprende no kuñese ema Asia sira-nia moris loro-loron liuhosi diáriu Ilustradu.
“Diariu Ilustradu katak dezeña ka pinta, liuhosi labarik sira-nia kreatividade no matenek hodi bele hatudu ba labarik sira seluk iha Asia liuhosi imajen. Komisaun organizadór sira konvida nasaun 24 iha Asia inklui Timor-Leste, nune’e labarik sira bele halo dezeñu no halo ilustra ba sira-nia moris loro-loron ho nia tema “Ida ne’e mak ha’u-nia moris,” Julio Gusmão Amaral hateten ba Agência Tatoli, iha nia knaar fatin, Avenida Portugál, Díli, kuarta ne’e.
Nia informa, semana ida-ne’e kompetisaun ne’e hala’o ona no iha loron 12 jullu ekipa dahuluk nian komesa aranka ona ba Ainaro hodi halo sensibilizasaun ba labarik sira kona-bá lala’ok kompetisaun, hanesan kritéria no objetu saida mak labarik sira atu dezeña no halo redasaun ba sira-nia moris loro-loron.
“Labarik sira sei dezeña sira-nia vida eskolár, família no sira-nia belun. Saida mak iha labarik sira nia-hanoin kona-bá sira-nia futuru no kona-ba sira-nia moris loro-loron nian, sira sei pinta ida-ne’e. Labarik sira sei dezeña no sei hatudu ba labarik sira iha Asia,” nia esplika.
Tuir nia, semana ida-ne’e ekipa ba Ainaro no semana tuir mai ekipa sei ba Manatuto no Bobonaro hodi hala’o kompetisaun ne’ebé hanesan ba labarik sira-ne’ebé eskoka iha ensinu bázika sira.
Tema kompetisaun, nia informa, Japaun hili bazea ba sira-nia kustume ida hodi kria Enikki katak ilustrasaun ba sira-nia moris loro-loron no hanesan diariu ilustradu, katak buat saida mak iha sira-nia moris loro-loron ne’e sira transforma fali ba iha imajen liuhosi dezeñu no halo fali redasaun badak ida.
“Tema ne’e mai kedas hosi Japaun, tanbá sira hakarak habelar kultura ida-ne’e ba labarik sira seluk iha Asia laran. Sira hakarak hatudu ba mundu katak ema sira iha mundu ne’e bele komprende ema Asia nia moris loro-loron no Asia nia kultura,” nia dehan.
Kritéria ba labarik sira-ne’ebé tuir kompetisaun ne’e, labarik sira ho idade tinan neen (6) to’o 12, nasionalidade timorense, labarik sira eskola iha ensinu báziku no tenke kreativu.
Ekipa avaliadór sira sei haree labarik sira-nia dezeñu, la’ós haree de’it beleza hosi dezeñu ne’e maibé labarik nia espresaun, kreatividade no kontiudu hosi obra ne’e oinsa no buat uniku saida mak labarik tau iha nia dezeñu ne’ebé mak diferensa ho labarik sira seluk.
Pontu Fokál ba Mitsubishi Asian Children’s Enikki Festa Timor-Leste ne’e hateten, kompetisaun ne’e agora realiza iha situasaun defísil ba iha movimentasaun, entaun hili de’it munisípiu tolu no iha posibilidade atu ba tan munisípiu seluk.
“Ita fó prioridade ba munisípiu sira iha vila, depois tinan rua mai fali mak ita foti fali ba munisípiu sira seluk ne’ebé seida’uk ba. Ita fó ekilibriu ba munisípiu sira-ne’e, atu labarik sira hotu bele hetan oportunidade ne’ebé hanesan,” nia hateten.
SEAK sei halo avaliasaun selesaun nasionál ho nia etapa halo tiha kompetisaun ne’e, depois rekolla labarik sira-nia dezeñu sira no ekipa avaliadóra nasionál mak sei halo avaliasaun ba labarik sira-nia obra ne’e hodi hili vensedór na’in-ualu (8).
“Na’in ualu (8) ne’e sai nu’udar vensedór nasionál no vensedór nasionál ne’e, ita sei enkamiña sira-nia obra sira-ne’e ba Japaun. Iha Japaun, sira sei halo tan avaliasaun internasionál. Ho avaliasaun ne’e, sira sei hili na’in ida sai nu’udar grand prize winner no sira sei lori ba iha Japaun hodi tuir serimónia entrega prémiu ba manan na’in sira. Posivelmente manan-na’in na’in-ualu (8) ne’e sei fó sai rezultadu iha fulan-abríl no tinan oin iha iha fulan-jullu nia laran ne’e manan-na’in sira sei partisipa iha serimónia entrega prémiu iha Japaun,” nia dehan.
Partisipante sira ba kompetisaun ne’e kada munisípiu na’in-50 no alvu ba númeru ne’ebé presiza mak partisipante 200. Enkuantu ekipa avaliadór ba kompetisaun ne’e kompostu hosi ema na’in-ualu (8) no Prezidente juri mak Diretór Jerál Sekretéria Estadu Arte no Kultura (SEAK), Manuel Smith.
Atividade ba kompetisaun ne’e ho naran Mitsubishi Asian Chidren’s Enikki Festa, ne’ebé organiza hosi grupu organizasaun Japaun hanesan Mitsubishi Public Affairs Committee, Asian Pasific Federation of Unesco Clubs and Association in Japaun no National Federation of Unesco Association in Japaun.
Komisaun Organizadóra ba kompetisaun ka komisaun nasionál ba Mitsubishi Asian Chidren’s Enikki Festa mak Ministériu Ensinu Superiór Siênsia no Kultura (MESSK), Sekretária Estadu Arte no Kultura (SEAK) hamutuk ho Nationál Federation of Unesco Association.
Orsamentu ba atividade ne’e mai hosi grupu organizasaun Japaun hanesan Mitsubishi Public Affairs Committee, Asian Pasific Federation of Unesco Clubs and Association in Japaun, no National Federation of Unesco Association in Japaun, ne’ebé hetan suporta hosi UNESCO no Timor-Leste asina akordu ho National Federation of Unesco Association in Japaun ho montante rihun $10.
Nasaun 24 ne’ebé sei partisipa iha kompetisaun ne’e hanesan Bangladesh, Bhutan, Brunei Darussalam, Cambodia, People’s Repúblic of China, India, Indonésia, Kazakhistan, Republic of Korea, Laos, Malaysia, Maldivas, Mongolia, Myanmar, Nepal, Pakistan, Philippines, Singapore, Sri Lanka, Chinese Taipei, Thailandia, Vietname, Japaun no Timor-Leste.
Jornalista : Nelia Fernandes
Editór : Cancio Ximenes
