DILI, 10 maiu 2022 (TATOLI)–Ministru Finansa, Rui Augusto Gomes, hateten, durante ne’e Ministériu Finansa (MF) laiha interese hodi trava kualker pagamentu, dalaruma tarde depende ba kada ministériu sira ne’ebé halo kontratu ho empreza sira.
“Saláriu la’o hela, laiha servisu ruma iha impedimentu, labele halo tanba osan laiha no dívida. Tanba ne’e depende ba ministériu sira-nia asaun, bainhira sira iha kontratu ho empreza sira prosesu ne’e to’o iha ne’ebé, Ministériu Finansa laiha interese ruma atu trava kualker pagamentu. Kona-ba liña frente loron-rua ka tolu tan sei halo pagamentu,” Ministru klarifika hodi hatán ba preokupasaun deputadu sira iha ámbitu diskusaun Orsamentu Retifikativu tinan 2022 iha faze espesialidade, iha sala plenária, tersa ne’e.
Notísia relevante: PN aprova proposta Orsamentu Retifikativu iha Jeneralidade
Ministru relata, to’o marsu ne’e osan iha fundu petrolíferu hamutuk biliaun $19,3, ne’ebé konsidera halo jestaun di’ak maski dala barak 79% hosi Orsamentu Jerál Estadu ne’e finansia hosi fundu petrolíferu.
Daudaun Governu iha alternativa finansiamentu no halo hela ezersísiu no rekuperasaun ekonómika, ne’ebé haree hosi dadus estatístika tinan kotuk Timor-Leste nia kresimentu ekonómiku 1,5%, sura hosi nível ida badak -8,6% mai 1,5% hamutuk kresimentu 10%.
“Ida-ne’e la’ós rekuperasaun entaun saida? Klaru ita la konsege rekupera perda ne’ebé ita hetan, tanba iha tinan 2020 ita-nia ekonomia ne’e hakiduk hanesan tinan 7 liubá (tinan 2013), ne’ebé Produtu Internu Brutu (PIB) agora ita komesa rekupera filafali, maibé ita seidauk tama iha tranzitória kresimentu. Ida-ne’e mak esforsu ne’ebé Governu halo liuhosi OJE 2021 to’o tinan 2023,” nia akresenta.
Governante ne’e rejeita deklarasaun kona-ba foti osan maibé la gasta, tanba foti osan bainhira presiza no utiliza cash flow.
“Atu gasta osan maka foin husu banku sentrál transfere osan ne’e, ne’ebé ami la foti osan biliaun $1 tau hela iha banku sentrál,” nia tenik.
Enkuantu, produsaun kampu Bayu-Undan daudaun hahú menus, iha previzaun balun dehan juñu maibé haree hosi produsaun mina rasik sei laiha ona iha tinan ne’e, signifika Governu sei moris ho retornu ne’ebé halo ho fundu petrolíferu, ne’ebé investe hela iha rai-li’ur.
“Títulu sira konserteza sira-nia retornu ne’e kiik 1,5%, asaun nia retornu ne’e boot maibé kuandu ita husik hafoin tinan 5-10 maibé hakarak foti derrepente maka nia impaktu mós depende ba mudansa presu iha merkadu internasionál. Tanba ne’e maka iha trimestre dahuluk ita lakon pur volta millaun $900, maibé ne’e katak ita sei lakon hela de’it, aban nia bele rekupera filafali, ne’e mak merkadu internasionál ita la komanda. Ida-ne’e situasaun ne’ebé ita enfrenta,” nia tenik.
Iha biban hanesan, Primeiru-Ministru (PM), Taur Matan Ruak, reforsa katak ho levantamentu ne’e, fundu petrolíferu seidauk hotu no tinan oin tutuir mai sei foti.
“Kestaun fundamentál ba ita-nia nasaun maka fonte rendimentu ne’e oinsá, ita-nia fonte rendimentu boot liu mak mai hosi mina-rai. Iha tempu badak ita tenki deside Greater Sunrise ne’e esplora ka lae nune’e nia bele fó kbiit mai ita lori nasaun ba oin,” nia dehan.
Jornalista : Antónia Gusmão
Editora : Julia Chatarina
