DILI, 03 agostu 2022 (TATOLI)—Sekretáriu Estadu Arte Kultura (SEAK), Teófilo Caldas, informa, orijinalidade kabas ne’ebé utiliza ba soru tais kuaze atu lakon maibé iha soru-na’in balun soru tais ne sei kahor ho kabas tradisionál ho kabas modernu.
Notísia Relevante: SEAK apoiu grupu soru tais lima iha faze dahuluk
“Iha Fundasaun Alola, daudaun ne’e soru-na’in sira sei soru tais sei kahor ho kabas modernu no tradisionál tanba ita-nia kapasidade kabas tradisionál komesa lakon tanba impaktu mak adrikultór sira la kuda algudaun-hun (algudueiru) entaun kabas kuaze atu lakon,” Governante ne’e hateten hodi hatan ba perguntas kona-ba tais sai tiha ona patrimóniu mundiál maibé oinsá tais Timor nia orijinalidade hodi mantein uza nafatin kabas tradisionál, iha ámbitu Meet the Press ne’ebé SEKOMS realiza iha salaun PCM, Palásiu Governu, Dili, kuarta ne’e.
Impaktu seluk mak hosi animál hanesan karau no bibi ne’ebé han mohu algudaun-hun nia kulit ne’e, tanba ne’e mak bainhira la uza kabas modernu mak soru-na’in sei la hetan produsaun di’ak hosi tais ne’e.
Entaun dalan seluk mak soru-na’in sira tenke kahor kabas modernu ho kabas tradisionál hodi nune’e sira bele hetan rendimentu di’ak ba nia produtu ne’e mak tenke mistura.
Ho ida-ne’e, nia dehan, Governu liuhosi SEAK hamutuk Parlamentu Nasionál atu aselera lei direitu autor nian, tanba se tais hetan ona rekuiñesimentu hosi UNESCO entaun Timor-Leste tenke iha lei hodi proteje soru-na’in sira-nia direitu.
Tanba ne’e mak ko’alia kona-ba originalidade patrimóniu kulturál ne’e, SEAK hateten, iha polítika VIII Governu Konstitusionál nian hakarak promove, defende no orijinalidade patrimóniu kulturál ne’e.
“Iha VIII Governu Konstitusionál hakarak promove no defende orijinalidade patrimóniu kulturál liu-liu tais ne’e,” nia dehan.
Nune’e, SEAK kontinua fó apoiu fundu ba grupu soru tais sira iha Munisípiu sira atu mellora no promeve di’ak liután tais Timor-Leste nian ba mundu.
“Ita sei fó apoiu ba grupu kulturál hotu-hotu inklui grupu kulturál soru-na’in sira, tanba ne’e soru-na’in sira mak sai eroi tanba soru-na’in sira-nia obra mak ohin loron identidade tais rejistu iha UNESCO. Se ita la soru tais mak ema sei la kuñese identidade tais Timor nian iha mundu,” nia dehan.
Tanba ne’e Governu tenke valoriza liuhosi fó apoiu orsamentu ne’ebé mak iha hodi grupu soru-na’in sira bele dezenvolve no hasa’e sira-nia grupu soru tais nia kuiñesimentu.
Aleinde algudaun (kabas) atu lakon daudaun ona, nia hateten, kór tais to’o agora sei mantein hela.
“Ha’u husu jornalista sira atu ba vizita iha Fundasaun Alola, soru-na’in sei mantein ho materiál tradisionál, maibé ita haree sira dezenvolve utioan de’it mak ai ne’ebé hodi soru ne’e,” nia dehan.
Tuir nia, agora ne’e sira soru tais ho durasaun semana ida-resin ba tais ida maibé uluk soru to’o semana tolu no fulan rua-tolu nia laran mak tais id abele finaliza.
“Sira la uza mákina modernu maibé sira uza téknika ida mak aumenta ai hodi soru no finaliza lais,” Teófilo hateten.
Nia dehan, soru-na’in sei mantein ho kór tradisionál ba tais no sira buka ai-been iha ai-laran hodi tau hamutuk mak halo ba tais ida sai kór ida furak.
“Dala ida sira hosi Fundasaun Alola bolu ha’u hodi sira ba buka ai-been no bainhira soru ba tais ida no realidade ne’ebé ita haree ne’e tais nia kór la sai no la namkurut (luntur),” nia dehan.
Notísia Relevante: PM lansa rekuñesimentu “tais” sai patrimóniu kulturál mundiál
Jornalista : Osória Marques
Editór : Cancio Ximenes
