DILI, 28 Abríl 2026 (TATOLI)—Abitante, Mariano da Costa Oliveira ‘Lakmoruk’, ne’ebé rezidente iha aldeia 12 Outubru, Suku Bebonuk, Postu Administrativu Dom Aleixo, Munisípiu Dili, klarifika estatutu rai iha área Metin III, ne’ebé sai polémika entre Lurdes Menezes no Mari Alkatiri to’o agora sai virál iha rede sosiál ne’e pertense ba rai Mari Alkatiri nian.
“Hau hela permanente iha rai Bebonuk durante tinan 48 ona, hahú husi tinan 1978 to’o agora iha tinan 2026,” Mariano da Costa Oliveira hateten ba Jornalista sira iha ninia knaar fatin, Bebonuk, Tersa ne’e.
Nia konta tuir, bainhira ho nia família tomak hetan kapturasaun iha ai-laran iha Juñu 1978, tama iha kampu konsentrasaun iha Metinaro fulan-ida, depois iha Agostu 1978 Militár Indonézia tula ona sira uza karreta militár nian hodi lori mai Dili, militár sira ne’ebé mak tula sira ho naran Pasukan Armed 100.
Mariano da Costa haktuir liután, sira mai hela iha postu militár nian ida naran Markoni Dili no daudaun ne’e International School iha fatin Pantai Kelapa, Suku Fatuhada. Uluk iha tempu Indonézia nia pertense ba Suku Komoru, Kecamatan Dili barat, no sira hela permanente iha Mari Alkatiri sira nia rai besik kedas iha postu militár sira nian iha fali estrada nia sorin husi loron monu nian fatin mak agora Madre Alma nia sorin ba. No fatin referida daudaun ne’e nia alin sira mak hela permanente iha nia fatin ne’e.
“Ha’u ho nia família tomak hela iha Mari Alkatiri sira-nia rai ne’e hodi halo natar no to’os hahú kedas husi Dezembru 1978 to’o tinan 1990. Bainhira Manuel Albano ho ninian oan sira fa’an tiha ona sira-nia rai iha estrada boot nia leten ba ne’e, mak daudaun ne’e harii tiha Bairru naran Delta 1 no Delta 2, tanba kanu ka saluran bee nian kotu ona sira mós labele halo tan ona natar,” Mariano, katak.
Notísia relevante : Advogadu husi Lurdes Menezes klarifika kazu rai iha Praia dos Coqueiros
Nia dehan, iha besik área IOB nia sorin tun ba parte tasi nian ne’e, daudaun hamriik hela armazein boot ida ka rua, uluk ema ne’ebé mak halo to’os iha fatin ne’e mak Mateus no nia kaben Germana husi Bebora hodi mai halo fali to’os iha fatin ne’ebá, to’os ne’e sira halo provizóriu de’it.
“Kona-ba Lurdes Menezes nia deklarasaun katak, nia halo to’os iha fatin ne’e, ida-ne’e la loos ona, fatin ne’ebé mak sira halo to’os ba ne’e iha estrada fa’an mina (Pertamina) ne’e nia kraik ba besik dalan atu tama ba Hotel Fantiza no to’os ne’e la’os Lurdes nian, maibé autór ne’ebé mak halo to’os loloos ne’e Luís Rodrigues Pereira nia ferik oan naran Rosa, ninia alin feto hela iha Bebora mak organiza sira hodi mai halo to’os iha Bebonuk. No to’os ne’ebé sira halo ne’e, sasin mós hamutuk ho nia aman no maun sira ajuda sira hodi hamoos batar du’ut tanba haruka husi Luís Rodrigues Pereira,” Mariano haktuir.
Nia esplika, área ne’ebé mak agora sai fatin ida ba abastesimentu kombustível mina ba ne’e, Mari Alkatiri sira fa’an tiha ona fatin ne’e ba ema Indonézia, sira hodi halo uma ka perumahan ba funsionáriu ka pegawai negeri hodi hela ba, la’ós Lurdes nia uma fatin permanente iha ne’e.
“Uluk tempu Indonesia, Mari Alkatiri sira seidauk fa’an rai ka fatin ne’e, ha’u mak ho ha’u-nia aman hamutuk ho nia kolega sira halo natar to’o kedas ba saluran bee sai nian iha kedas ai ida ne’ebé foin lalais iha tinan kotuk liu ba monu hodi hanehan mate tiha mane ida husi rai Indonézia iha Bebonuk ne’e,” nia dehan.
Iha tinan 1982, husi família Alkatiri sira fó ona sira-nia rai ektares 11 ba iha komunidade Suku Bebonuk, liliu maioria iha Kampu Tuti, ne’ebé daudaun tau naran fali ona Aldeia 20 de Setembru.
“Nune’e, rai sira fahe ne’e ha’u hatene sira-nia batas no sé sé deit mak simu rai ne’e mos nia hatene. Atu fortifika liután katak, rai ne’ebé sai hela polémika ba ne’e lo’os duni rai nia na’in mak Mari Alkatiri ho ninia família sira nian, no la’ós Señora Lurdes mak na’in fali ba rai ne’e. Tanba rai ne’e nu’udar rai eransa nian husi Mari Alkatiri,” Mariano da Costa afirma.
Nia realsa, sira mós uluk halo hotu to’os iha fatin sira ne’e, liuliu rai ne’ebé agora sai polémika ne’e, maibé la signifika halo to’os kleur hodi sai na’in ba rai ne’e labele.
“Maski prosesu ne’e la’o naruk iha Tribunál, maibé ha’u seidauk sai sasin iha Tribunál tanba rai ne’e sai disputa ne’e Tribunál tenke uza ami sasin maibé too agora Tribunál rona ami no bainhira prosesu ne’e virál ona iha media sosiál, mak ha’u mos sente iha koñesimentu kona-ba kronolojia hodi hato’o deklarasaun. Tanba tuir ha’u-nia nia hatene Señora Lurdes la halo to’os iha rai ne’ebé sai polémika, maibé nia hela dook husi fatin ne’ebá, tanba ne’e rai ne’ebé Mari Alkatiri ho nia família nian,” nia katak.
Iha fatin hanesan, Abitante, Ajeco Soares, fó sasin katak komunidade ne’ebé tuur iha ne’e halo konferénsia imprensa ne’e la’ós atu defende parte ida, sira atu klarifika de’it ba públiku, rai ida iha Metin III ne’e tanba sira nian prosesu la’o iha Tribunál, maibé agora sai polémika iha públiku, tanba ne’e sira halo klarifikasaun.
“Tuir ami-nia hatene, ami mós hela iha Bebonuk, la’os ami hela iha fatin seluk, ami koñese malu, Lurdes ho nia família ami hatene, ami la satisfaz ne’e nia bolu fali ami-nia Komandante ein-Xefe FALINTIL Xanana ba iha nia fatin hodi halo fali intervensaun iha fatin ne’e. Tuir loloos Señora Lurdes Menezes nia tenke ko’alia onestu ho fuan ho laran katak rai ne’e la’ós ninian, maibé Mari Alkatiri nian ne’e ami sira ne’e sai sasin fundamentál karik Tribunál bolu ami bele ba fó ami-nia deklarasaun ne’ebé ho onestu,” Ajeco afirma.
Jornalista : Natalino Costa
Editora : Julia Chatarina
